Margaret Atwood a Narancsnak: Az Egyesült Államokban be-betiltják a Szolgálólányt

Sorköz

A világhírű íróval a modern diktatúrák bukásáról, a könyvégetésekről, az '56-os magyarokról és egy jelentős pofonról is beszélgettünk. Exkluzív interjú!

Életművének magyarországi kiadása folyamatban van, most épp a Macskaszem jelent meg. Margaret Atwooddal Trump Amerikájáról, Dylan Nobel-díjáról, a kanadaiság előnyeiről, a szolgálólányos tüntetésekről beszélgettünk, s arról, hogyan hatott a koronavírus-járvány a hasonló témájú MaddAddam-trilógiájának eladásaira. Az interjút Köves Gábor készítette,a  teljes szöveg a nyomtatott Magyar Narancs csütörtökön megjelenő legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: A Szolgálólány sorozatváltozatában feltűnik egy pillanatra. És rögtön lekever egy nagyot a főszereplőnek. Milyen érzés volt a hatalmat gyakorló „Nénik” egyikeként felpofozni a leghíresebb regényalakját?

Margaret Atwood:  A leghíresebb regényalakom egyre csak felém fordult, és azt hajtogatta, hogy nagyobbat keverjek le neki. Hiába ellenkeztem, hogy az fájni fog, ő csak erősködött, hogy gyerünk, üssél! Utólag azért hangeffekteket is raktak hozzá, hogy még nagyobbnak hasson az a pofon.

MN: A gileádi elnyomók közül Lydia néninek jó esélye van a leghevesebb utálatnak örvendő szereplő címére.

MA: Az embereket lenyűgözi az alakja, ezért is lett ő az egyik narrátora a Testamentumoknak. Kifejezetten érdekelnek azok az emberek, akik ilyen-olyan okból belülről akarják lebontani a rendszert, legyen az autoriter vagy totalitárius rezsim. Számtalan példát tudnék mondani. A kettős ügynökök közül, akik pénzért vagy ideológiai okokból álltak a rendszer szolgálatába, engem azok érdekelnek, akiket az ideológia vezérelt.

false

 

Fotó: MTI

MN: A regény fogadtatásához szorosan kapcsolódik, hogy előszeretettel tiltják be az iskolákban. Mikor tiltották be utoljára?

MA: Ön szerint nyomon követem a betiltások sorát? Az Egyesült Államokban be-betiltják a Szolgálólányt, nem is kevésszer, de azért nagy különbség van a teljes betiltás és aközött, hogy nem tanítják az iskolákban. A kettő nem ugyanaz. A betiltás a könyvégetésnek felel meg, hogy nyoma se maradjon.

MN: Volt, hogy elégették valamelyik könyvét?

MA: Valószínűleg előfordult. De mint mondtam, nem követem az efféle eseményeket.

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!



Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.