Mesterséges intelligenciával fordíttat könyveket egy holland kiadó

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Sorköz

A műfordítók szerint a szövegnek talán így is lesz értelme, de értéke aligha.

Az AI (artificial intelligence) fordít le holland nyelvről angolra egy sor szórakoztató regényt a legnagyobb holland kiadónál, a Veen Bosch & Keuningnál (VBK) – írja a Könyves Magazin.

A cikk szerint a legnagyobb holland kiadó előrebocsátotta, hogy ez egy kísérleti projekt. Az a cél, hogy a fordítás folyamata gyorsabb legyen. Olyan regények kerültek be ebbe a körbe, amelyek fordítási jogát még nem adták el, és a szerző is hozzájárult, hogy ez történjen a művével.

A VBK azt is hangoztatta, hogy az emberi tényező nem marad ki teljesen, mert a munkát ember kezdi és ember is fejezi be, de az AI-re vár a meló oroszlánrésze.

David McKay és Michele Hutchinson (utóbbi kapta 2020-ban a Booker-díjat) mellett több fordító is aggódva figyeli a projektet. Hutchinson úgy gondolja, ennek a munkának akkor lenne értelme, ha az irodalom értéke kizárólag formai követelmények teljesülésén múlna. Meglehet, hogy nyelvi szempontból tökéletes lesz a lefordított szöveg, de kreativitás nem lesz benne. Mc Kay is azon a véleményen volt, hogy bár érthető a kiadó törekvése a minél nagyobb hatékonyságra, ha kiiktatják a műfordítót, romlik az olvasmányélmény.

A cikk szerint ugyanakkor az AI egyre inkább teret nyer ebben a szakmában. Az Egyesült Királyságban egy kutatás eredménye szerint a fordítók egyharmada elveszítette a munkáját emiatt.

Korábban 19 ezer alkotó, közöttük Paula Hawkins és Kazuro Ishiguro is aláírta az állásfoglalást, amely azt kéri, tiltsák meg az AI-t tréningező cégeknek, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez emberek által létrehozott művészeti alkotásokat használjanak engedély nélkül.  

A címlapkép mesterséges intelligencia műve: Lear király

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.