Tansegédlet (Kazuo Ishiguro: Ne engedj el...)

  • Kolozsi László
  • 2007. március 1.

Könyv

Az angol irodalom nagyon erős. Árnyalni kell persze a kijelentést: az angol nyelvű irodalom hihetetlenül erős, hiszen a jó nevű és jól író szerzők többsége vagy nem Angliában látta meg a napvilágot, vagy bevándorló, vagy volt gyarmatokon születettek gyermeke.

Az angol irodalom nagyon erős. Árnyalni kell persze a kijelentést: az angol nyelvű irodalom hihetetlenül erős, hiszen a jó nevű és jól író szerzők többsége vagy nem Angliában látta meg a napvilágot, vagy bevándorló, vagy volt gyarmatokon születettek gyermeke. Angol író kevés van: vannak jó ír - Frank McCourt, Roddy Doyle -, skót - Ian McEwan - szerzők, de valódi, marmite-on felnőtt igazi angol szerző alig akad. Az angol nyelvet legjobban bíró kortárs írók közt akad trinidadi, dél-afrikai, indiai és japán: Kazuo Ishiguro. Az 1954-ben Nagaszakiban született, de hatéves kora óta Londonban élő Ishiguro fontosabb művei megjelentek már magyarul, egy remek novellája is, a Test és tükör című antológiában. Tehát a népszerűbb angol szerzők közé is tartozhatna, de a magyar olvasók leginkább csak azért ismerik, mert az ő regényéből készült a Napok romjai című film, Anthony Hopkinsszal megtámogatva.

Ishiguro több műfajban kipróbálta magát, és kettőben maradandót alkotott. A napok romjai - magyarul A főkomornyik szabadsága címen jelent meg - klasszikus angol regény, főúrral, már a hülyeségig lojális komornyikkal, az Árva korunkban krimi, a Ne engedj elÉ pedig - nem klasszikus, tehát nem kreált szavakkal dobálódzó űrlények armadáját felvonultató - sci-fi, enigmatikus, fantasztikus könyv.

A regénynek nem a sztorija különleges - három barát, pontosabban egy bizarr szerelmi háromszög története -, hanem a helyszíne (emiatt mondják sci-finek): egy különleges elitiskolában játszódik, a főhős, Kathy H. az iskolaéveire emlékezve idézi fel kapcsolatát az örök vesztes (vagy ahogy az angol iskolákban mondják: nerd) Tommyval és Ruthszal. Az iskola látszólag olyan, mint a legkiválóbb angol oktatási intézmények, egy elrejtett és óvott Eton, ahol senki sem az, akinek látszik: akárcsak egy misztériumdarabban, a jókról kiderül, hogy romlottak, mint egy szipózó sztriptíztáncos, a rosszakról, hogy szemérmes jótevők. Talán ezért is tekinthető a regény legközelebbi rokonának Szabó Magda Abigélje, és nem azok a kiváló regények, amelyek katonaiskolák szenvedő kis hőseit állítják középpontba. Ishiguro rafinált iskolai szabályrendszert, napirendet és egy ragyogó, fehér, steril világot alkotott. Érezni a sivár termek klórszagát. Az iskolai szabályok mögött egy határozott célt lehet sejteni, de a történetbe és a remekül megírt tan- és egyéb termekbe bevezető Kathy H. keveset árul el. A cselekménybe ügyesen beleszőtt titkok tartják fenn az olvasó utolsó oldalakig nem lankadó, szívós érdeklődését. A regény végéig nem derül fény arra, miért nem lehetnek a tanulók betegek, hol rejtőznek, kik a szüleik, és miért adták be őket ebbe a különös bennlakásos intézetbe, miért nem tarthatnak tárgyakat, és legfőképpen miért biztatják őket alkotásra, és miért ápolgatják, fényesítik kreativitásukat.

Minden fejezet végén Kathy H., az elbeszélő, megpendít egy titkot, és hozzáteszi: de még nincs itt az ideje annak, hogy erről beszéljek - majd a következő fejezetben e titokról fellebbenti a fátylat, hogy egy újabb titokkal hozakodjon elő. A narratív szerkezet mégsem ilyen egyszerű: ugyanis minden fejezet és minden újabb titok mögött ott van a nagyobb rejtély: miért vannak a gyerekek ebben az elitiskolában, mit akarnak velük, milyen cél szolgálatában állnak. A gyerekek sem értik, hogy miért kivételeznek velük, miért és ki tett lakatot tanáraik szájára. Egyetlen oktató szánja csak rá magát, hogy felvilágosítsa a veszedelmesen fantáziáló tanítványokat, mire számíthatnak a ballagás után.

Minden látszat és utalás ellenére a Ne engedj elÉ nem társadalomkritika, mint a hasonszőrű sci-fik többsége. Elsősorban a barátságról súg a fülbe intim részleteket, s ha nem is minden kérdésre lelünk választ, egy nagyon fontosra igen: egyedülálló és utánozhatatlan lények vagyunk-e.

Fordította Kada Júlia, Palatinus, 2006, 317 oldal, 2690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.