A kor politikai, társadalmi és szociális változásaira reflektáló szövegeket kért a zürichi Literaturhaus kiválasztott íróktól, elsőként a magyar Nádas Pétertől.
A Planetáris hipikrízis című esszé németül Ilma Rakusa fordításában csütörtök este hangzott el Zürichben.
Az írás szól a változó klímáról, a demokrácia periodikusan visszatérő válságáról, arról, mi a jelentősége annak, hogy „vélekedés és tudás, vélemény és igazság két dolog”, és Európáról:
„Európában ma nincs nem populista kormány. Érdekes jelenség. Nem hányom a szenátorok szemére. A haladás, a fejlődési és a növekedési elv jegyében ők a populus kegyének visszakoldulásán és a nyilvánvaló fizikai károk eseti elhárításán robotolnak. Végül is választóik kívánsága szerint baltázzák el, amit még el lehet. Igazán nem dolgozhatnak választóik utópikus kívánságai ellen. Nagy kell ám a kell. Ténylegesen minden nap minden órájában mindenki helyzetének többnek és jobbnak kell lennie. Nincs, ki ne így kívánná. Habár a választási periódusok eleve kiütik kezükből a megbízható távlati tervezést. Megígérik, de nem tudják beváltani. Akkor újra megígérik. Talán a végzet szórakozik így velünk.
Szegény jó európai kormányok kénytelenek köpni a tapasztalatra, a tudásra és külön minden egyes tudományra. Amivel megint csak választóiknak hízelegnek.
Választók és befektetők egyként megvetik a tudósokat. Véleményeket akarnak, vizsgálják, kinek mi róluk a véleménye. Róluk, nekik, őket. Rőffel vagy unciával akarják megmérni a saját bölcsességüket. Én, én, én. Leíró jellegű filozófiát ki kíván magának. Vagy olyan tudományt, mely nem mindent tudó, s ezért mindig több kérdése marad, mint amennyi válasza van. Így aztán definitív megoldást sem ismer. A népgyűlés viszont nem tűrheti, hogy neki ne definitív megoldást ígérjenek. Legalább ígérjenek. Ingyen sört és örök életet.”
Az esszét magyarul a Magyar Hang és az Átlátszó közös melléklete közli, illetve az Átlátszó az interneten.
