A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 15 éves működése és politikai súlya

Félre a tréfát

Belpol

Ellenzéki oldalról az utóbbi időben hevesen támadták a kutyapártot, amiért külön listán indul a választásokon. Egyes kutatások szerint be is juthatnak a parlamentbe. Nagy kérdés, hogy az úgynevezett billegő körzetekben a megjelenésük mennyire rontja az ellenzéki összefogás esélyeit.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 15 éve létezik, bár csak 2014 óta működik bejegyzett pártként. A története Szegeden kezdődött a 2006-os választások előtt. „Elindult a választási kampány, ami nagyon idegesítő volt – idézi fel Kovács Gergely, a párt alapítója és jelenlegi társelnöke –, mert arról szólt az egész, hogy melyik párt ígér nagyobbat. Akkoriban rúgtak ki a munkahelyemről, úgyhogy lett egy csomó szabadidőm és elkezdtem az utcai plakátolásokat, feliratozásokat.” Egy ideig egyedül csinálta az utcai táblák és egyéb közterületi felületek átfestését. „Az olyan ígéretek hozták meg az ötletet az első utcai plakátokhoz, amelyekről látszott, hogy nem fogják betartani, innen van az örök élet, ingyen sör. Ezeket a plakátokat semmivel sem gondoltam komolyabban, mint azokat, amelyeken sérvet árultunk, vagy a gázkészülék elrontását hirdettük. Az látszott, hogy a sajtót és az embereket jobban érdeklik a politikai színezetű üzenetek, mint a pusztán vicces feliratok” – mondja Kovács, akit akkoriban meglepett a sajtó érdeklődése, az MTI is rendszeresen tudósított a kutyapártos eseményekről, például arról, hogy az MKKP bemutatta a 2006-os országgyűlési választásokon induló jelöltjeit – egységesen Nagy István névre hallgató kutyákat. Az első tudósításokban Kovács is Nagy István néven nyilatkozott. A vicces plakátoknak hamar híre ment, és egyre több vidéki városból jelezték Kovácsnak, hogy ők is kitennének hasonlókat.

Ma az MKKP az összes megyeszékhelyen jelen van, nagyjából 4 ezer – az ő szóhasználatukban – passzivistával. Ötven párt-, illetve 500 pártoló taggal rendelkeznek, akik havi ezer forintot fizetnek a pártkasszába – már ha nem felejtik el. Ezenkívül működik egy boltjuk is, amely évi 15–20 milliós bevételt produkál, de havi néhány százezer forint rendszeres adományként is érkezik hozzájuk.

Jobbá tenni

Egy-egy települési sejt megjelenése többnyire azzal indul, hogy a társelnökök bemutatkozó eseményt szerveznek. Ezeken nemcsak az MKKP-ról esik szó, hanem konkrét városszépítő és egyéb projekteket is szervezni kezdenek közösen az érdeklődőkkel. „A tapasztalatok szerint az működik nagyon jól, ha először mi magunk csinálunk valami látványos akciót ott, ahol még nem jelentünk meg korábban. Ezt követően mindig jelentkeznek passzivistának. Elég egyetlen embert találni az adott helyen, aki szervezne valamit, onnantól már megy a dolog” – magyarázza Kovács. Így volt ez Miskolcon is, ahol Pásti Gabriella volt a környékbeli akciók motorja. „Nagyon szimpatikusnak találtam, amit csinálnak, és szerettem volna, ha a közvetlen környezetemben is lennének ilyenek” – mondja a Narancsnak Pásti, aki nemcsak szervezi a miskolci MKKP-t, hanem a párt helyi jelöltje is a 2022-es választásokon. „Többlépcsős folyamat új embereket szerezni – folytatja –, aktívak vagyunk az interneten, és több felületen is hírt adunk az eseményeinkről. Sokáig valaki csak online követ minket, aztán eljön egy klubeseményre, és egy idő után vállal ő is valami feladatot.” De vidéken sokkal nehezebb csapatot építeni, mint Budapesten és környékén. „Az a fajta civil aktivizmus, ami a fővárosban már megszokott, vidéken még nem igazán fejlődött ki. Ezért is tartom fontosnak ezeket az eseményeket, ahol azt hangsúlyozzuk: azért, hogy valami jobb legyen a közvetlen környezetünkben, nekünk is kell tennünk.” Úgy látja, a helyiek nincsenek nagyon tisztában a kutyapárt tevékenységével, jellemzően még mindig szimpla viccpártnak tartják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.