A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 15 éves működése és politikai súlya

Félre a tréfát

Belpol

Ellenzéki oldalról az utóbbi időben hevesen támadták a kutyapártot, amiért külön listán indul a választásokon. Egyes kutatások szerint be is juthatnak a parlamentbe. Nagy kérdés, hogy az úgynevezett billegő körzetekben a megjelenésük mennyire rontja az ellenzéki összefogás esélyeit.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 15 éve létezik, bár csak 2014 óta működik bejegyzett pártként. A története Szegeden kezdődött a 2006-os választások előtt. „Elindult a választási kampány, ami nagyon idegesítő volt – idézi fel Kovács Gergely, a párt alapítója és jelenlegi társelnöke –, mert arról szólt az egész, hogy melyik párt ígér nagyobbat. Akkoriban rúgtak ki a munkahelyemről, úgyhogy lett egy csomó szabadidőm és elkezdtem az utcai plakátolásokat, feliratozásokat.” Egy ideig egyedül csinálta az utcai táblák és egyéb közterületi felületek átfestését. „Az olyan ígéretek hozták meg az ötletet az első utcai plakátokhoz, amelyekről látszott, hogy nem fogják betartani, innen van az örök élet, ingyen sör. Ezeket a plakátokat semmivel sem gondoltam komolyabban, mint azokat, amelyeken sérvet árultunk, vagy a gázkészülék elrontását hirdettük. Az látszott, hogy a sajtót és az embereket jobban érdeklik a politikai színezetű üzenetek, mint a pusztán vicces feliratok” – mondja Kovács, akit akkoriban meglepett a sajtó érdeklődése, az MTI is rendszeresen tudósított a kutyapártos eseményekről, például arról, hogy az MKKP bemutatta a 2006-os országgyűlési választásokon induló jelöltjeit – egységesen Nagy István névre hallgató kutyákat. Az első tudósításokban Kovács is Nagy István néven nyilatkozott. A vicces plakátoknak hamar híre ment, és egyre több vidéki városból jelezték Kovácsnak, hogy ők is kitennének hasonlókat.

Ma az MKKP az összes megyeszékhelyen jelen van, nagyjából 4 ezer – az ő szóhasználatukban – passzivistával. Ötven párt-, illetve 500 pártoló taggal rendelkeznek, akik havi ezer forintot fizetnek a pártkasszába – már ha nem felejtik el. Ezenkívül működik egy boltjuk is, amely évi 15–20 milliós bevételt produkál, de havi néhány százezer forint rendszeres adományként is érkezik hozzájuk.

Jobbá tenni

Egy-egy települési sejt megjelenése többnyire azzal indul, hogy a társelnökök bemutatkozó eseményt szerveznek. Ezeken nemcsak az MKKP-ról esik szó, hanem konkrét városszépítő és egyéb projekteket is szervezni kezdenek közösen az érdeklődőkkel. „A tapasztalatok szerint az működik nagyon jól, ha először mi magunk csinálunk valami látványos akciót ott, ahol még nem jelentünk meg korábban. Ezt követően mindig jelentkeznek passzivistának. Elég egyetlen embert találni az adott helyen, aki szervezne valamit, onnantól már megy a dolog” – magyarázza Kovács. Így volt ez Miskolcon is, ahol Pásti Gabriella volt a környékbeli akciók motorja. „Nagyon szimpatikusnak találtam, amit csinálnak, és szerettem volna, ha a közvetlen környezetemben is lennének ilyenek” – mondja a Narancsnak Pásti, aki nemcsak szervezi a miskolci MKKP-t, hanem a párt helyi jelöltje is a 2022-es választásokon. „Többlépcsős folyamat új embereket szerezni – folytatja –, aktívak vagyunk az interneten, és több felületen is hírt adunk az eseményeinkről. Sokáig valaki csak online követ minket, aztán eljön egy klubeseményre, és egy idő után vállal ő is valami feladatot.” De vidéken sokkal nehezebb csapatot építeni, mint Budapesten és környékén. „Az a fajta civil aktivizmus, ami a fővárosban már megszokott, vidéken még nem igazán fejlődött ki. Ezért is tartom fontosnak ezeket az eseményeket, ahol azt hangsúlyozzuk: azért, hogy valami jobb legyen a közvetlen környezetünkben, nekünk is kell tennünk.” Úgy látja, a helyiek nincsenek nagyon tisztában a kutyapárt tevékenységével, jellemzően még mindig szimpla viccpártnak tartják.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.