Pert nyert a Líra a könyvfóliázós ügyben

  • narancs.hu
  • 2024. február 8.

Belpol

Így azt már nem is vizsgálták, népszerűsíti-e a homoszexualitást a Heartstopper című könyv.

12 millió forintra bírságolta a fogyasztóvédelmi hivatal tavaly nyáron a Líra könyváruházat amiatt, hogy nem fóliázták le a Heartstopper című ifjúsági regényeket. Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója már aznap úgy nyilatkozott, hogy jogi lépéseket akarnak tenni, néhány hónappal később pedig meg is találták a fogást az ügyön. Csütörtökön az is kiderült, sikeresen – írja a hvg.hu.

Érvelésük alapjául a magyar közélet egyik legabszurdabb vesszőhibáját használták fel, a bírság által hivatkozott kormányrendelet szerint ugyanis az olyan, homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termékek, mint amilyen a Heartstopper is

a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.

Itt maradt ki a vessző az elkülönítve és a csak szavak között. A rendeletben szereplő mondat ugyanis így azt jelenti, ha el van különítve a termék, akkor muszáj zárt csomagolásba tenni. Ha azonban nem különítik el, nem is kell lefóliázni, márpedig a jegyzőkönyvek is azt igazolják, a Líra nem különítette el a könyveket.

Innentől kezdve a bíróság anélkül tudott gyorsan, egyértelmű döntést hozni, hogy érdemben értékelnie kellett volna a Líra jogi képviselőjének további érveit. “A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel” – indokolta a döntést a Fővárosi Törvényszék.

Hozzátették, emiatt nincs is szükség arra, hogy mérlegeljék, népszerűsíti-e a homoszexualitást a könyv, vagy csak megjeleníti azt. P

“Nem vagyok orákulum, nem tudom megmondani” – válaszolt Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója arra a kérdésre, számít-e arra, hogy az ítélet után módosítják a jogszabályt, és belekerül a vessző, de megjegyezte, politikai nyilatkozatok azért már voltak erről.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.