Könyvet befóliázni nem kell félnetek jó lesz

Narancsblog

Vesszőhiba teszi értelmetlenné a homofób színezetű fóliatörvényt, de nem ez fog megállítani minket a putyini úton.

„Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.”

Szóról szóra, betűről betűre és vesszőhibáról vesszőhibára ez szerepel a Kereskedelmi rendelet 20/A. paragrafusának 3. bekezdésében. Nem kell hozzá feketeöves jogásznak lenni, hogy lássuk: a magyar kormány, amelynek szokásává vált éjjel rendeleteket hozni másnapra, rosszul szövegezte meg a homofób elemmel tarkított intézkedést.

Egyetlen vessző hiányzik.

Ebben a formájában azonban a rendelet szövege nem azt írja elő, amit szájrul-szájra adnak a főispánok és propagandisták, tudniillik, hogy a buzis könyveket befóliázva, a képlékeny gyereklélek elől elzárva lehet csak árusítani. Épp az ellenkezőjét: azt, hogy a Heartstoppert és bármilyen egyéb, melegséget megjelenítő ifjúsági könyvet akkor kell csomagolni, ha az külön polcon, esetleg díszkiemeléssel, vitrinben, virágkoszorúban vagy LED-fényekkel körülvéve jelenik meg a könyvesboltban.

A Líra Könyv Zrt., amelyre a kormányhivatal példátlanul magas, 12 milliós bírságot szabott ki júliusban, nem így árulta a könyvet. Egyszerűen kihelyezték a polcra Alice Oseman képregényét, nem elkülönítve, így nem is zárt csomagolásban, besuvasztva a többi közé.

Lehet rajta nevetni, hogy a jogászokból álló kormánynak nem sikerül normálisan megszövegezni egy törvényt. Lehet izgulni érte, hogy a Líra – amelynek legfőbb versenytársát épp a nyáron vásárolta fel a kormánypárti elitképző, a Mathias Corvinus Collegium – megnyeri a pert.

Lehet hivatkozni arra, hogy a bíróságnak nem feladata a jogalkotó szándékát találgatni, hanem a törvény betűjéhez kell tartania magát.

A gyakorlatot nézve mégsem lehetünk vidámak. Tavaly a „KATA-törvényben” maradt súlyos hézag, amire a Magyar Könyvelők Országos Szövetsége hívta fel a figyelmet. Sebtiben javították, ma már nem emlékszik rá senki: legfeljebb arra, hogy a katások jól megszívták, mert egy félkész törvény egyik napról a másikra megváltoztatta a munkafeltételeiket. 2017-ben a CSOK-törvényben volt hiba, annak egy csomó banki elutasítás lett a vége. És az élelmiszerboltos sem örült, amikor éjjel jelent meg a rendelet arról, mit kell kiírnia reggel 6-kor az ársapkás burgonya mellé.

Ráadásul létezik az Alaptörvénynek egy sokadik – hetedik – módosítása, amely homokká darálja a gránitszilárdságú kőtáblákat: a bíróságnak egy jogszabály-értelmezéskor nemcsak a törvényt, hanem a jogalkotó célját is vizsgálnia szükséges. Hogy az ilyesféle teleológiai értelmezésnek helye lehet-e egy rendelet esetében, vagy hogy épp a vesszőhiba triviális volta miatt áll vagy bukik az ún. „jogalkotói cél” figyelembevétele, nem tudjuk.

Csak azt, hogy hiába volt ez buta vesszőhiba, a félhomályban éjféli Magyar Közlönyt szövegező csinovnyik hanyagságából született véletlen, a NER évek óta tudatosan teremt olyan szituációkat, amelyben az állampolgár a kafkai bürokrácia éppen aktuális hangulatára van utalva. Ez az a kisembert csicskáztató, magas lóról beszélő attitűd, amihez az elmúlt ötszáz év megszállói, elnyomói és diktátorai, a csendőrök, a hivatalnokok és a kiképzőtisztek mind nagyon jól értettek: „Megtehetném veled, és csak a jókedvemen múlik, hogy nem teszem.”

A NER kuviktermészetű írnokai akár ma éjjel beletehetik azt a vesszőt a kereskedelmi törvénybe, reggel pedig azt mondják, hogy erre a gyerekek védelmében volt szükség.

A homofóbtörvény és a kereskedelmi rendelet kiegészítése is putyini mintára született: legfeljebb a véres vadkeleten és a türk testvérek országaiban találkozunk hasonlóval – szégyen lenne bevallani, hogy egyetlen vessző tartóztatta fel a bátor 135-öt a putyini úton. Így aztán hiába a hiba, hiába, hogy a könyvesbolt nem vétett a törvény betűje ellen, csak egyetlen dologban lehet biztos: a jogi bizonytalanságban. 

Merániai János dodonai kétértelműséggel fogalmazott levele pedig legfeljebb az egyre fogyatkozó polgári közönségnek fog eszébe jutni: „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem” – írta az esztergomi érsek 1213-ban, mikor merénylet készülődött II. András felesége, Gertrudis ellen. Csak hát a királynét végül megölték, az érsek pedig széttárta kezeit.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."