Sofi Oksanen a Narancsnak: Ukrajnában megválaszthatod a gyermek nemét is

Sorköz

Az ukrajnai béranyabizniszről és a terhelt finn–orosz kapcsolatokról is beszélgettünk.

A kutyafuttató című új regényében az ukrajnai béranyabiznisz mélyére visz, de mit szólnak ehhez maguk az érintettek? Erről, a terhelt finn–orosz kapcsolatokról, a finlandizáció hatásairól és természetesen a muminokról is beszélgettünk a világhírű finn-észt szerzővel.

false

 

Fotó: Toni Harkönen

Az interjút Köves Gábor készítette - a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Ukrajna béranya- és petesejtdonor-nagyhatalomnak számít. Mekkora iparág ez?

Sofi Oksanen: Az ukrán jogrendszer lehetővé tette, hogy a béranyaság rendkívül jövedelmező üzletággá váljék. És vannak extrák is a vásárlók számára: máshol nem lehetséges, de Ukrajnában megválaszthatod a gyermek nemét is, ami persze súlyos etikai kérdéseket vet fel. Korábban India és Thaiföld volt a béranyasági biznisz két vezető piaca, de néhány éve mindkettő bezárta kapuit a külföldiek előtt. Legalábbis hivatalosan, mert a feketepiac bizonyára működik. A kereslet persze nem párolgott el, csak Ukrajna felé vette az irányt. És ezzel együtt a nagyvállalkozók is: mielőtt be­ütött a koronavírus, az ukrán béranyaságpiac 70–80 százalékát külföldiek uralták. A helyzethez persze hozzájárult a háború okozta pénztelenség is. A szegénység kedvez az üzletnek. Én a finnországi nagyságrendekről tudok, nálunk sok százra tehető azoknak a bébiknek a száma, akik az Ukrajnában igénybe vehető béranya-szolgáltatások eredményeként születtek. Nemrég arról szóltak a hírek, hogy a koronavírus miatt bevezetett utazási korlátozások következtében a szülők nem jutottak be Ukrajnába, hogy magukhoz vehessék az újszülötteket. A finneket sokkolták a fotók az Ukrajnában rekedt gyerekseregről. Engem nem ért váratlanul a jelenség, hiszen írtam róla, de sokak számára ezek a képek tették valóságossá a biznisz méreteit.

(..)

MN: Viccesen említette, hogy csak egy finn szerző van, aki többet ad el, mint ön: a muminok megalkotója, Tove Jansson. Képes lesz valaha is ledolgozni a muminokkal szembeni hátrányát?

SO: Attól tartok, a könyveim sosem fogják a muminok népszerűségét felülmúlni. Ez jól is van így, mert, mint mindenki, én is bolondulok értük. Pontos statisztikákat nem ismerek, de a finnek 90 százaléka biztosan rendelkezik legalább egy muminos bögrével. Én is közéjük tartozom, szép nagy kollekcióm van.

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.