Sofi Oksanen a Narancsnak: Ukrajnában megválaszthatod a gyermek nemét is

Sorköz

Az ukrajnai béranyabizniszről és a terhelt finn–orosz kapcsolatokról is beszélgettünk.

A kutyafuttató című új regényében az ukrajnai béranyabiznisz mélyére visz, de mit szólnak ehhez maguk az érintettek? Erről, a terhelt finn–orosz kapcsolatokról, a finlandizáció hatásairól és természetesen a muminokról is beszélgettünk a világhírű finn-észt szerzővel.

false

 

Fotó: Toni Harkönen

Az interjút Köves Gábor készítette - a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Ukrajna béranya- és petesejtdonor-nagyhatalomnak számít. Mekkora iparág ez?

Sofi Oksanen: Az ukrán jogrendszer lehetővé tette, hogy a béranyaság rendkívül jövedelmező üzletággá váljék. És vannak extrák is a vásárlók számára: máshol nem lehetséges, de Ukrajnában megválaszthatod a gyermek nemét is, ami persze súlyos etikai kérdéseket vet fel. Korábban India és Thaiföld volt a béranyasági biznisz két vezető piaca, de néhány éve mindkettő bezárta kapuit a külföldiek előtt. Legalábbis hivatalosan, mert a feketepiac bizonyára működik. A kereslet persze nem párolgott el, csak Ukrajna felé vette az irányt. És ezzel együtt a nagyvállalkozók is: mielőtt be­ütött a koronavírus, az ukrán béranyaságpiac 70–80 százalékát külföldiek uralták. A helyzethez persze hozzájárult a háború okozta pénztelenség is. A szegénység kedvez az üzletnek. Én a finnországi nagyságrendekről tudok, nálunk sok százra tehető azoknak a bébiknek a száma, akik az Ukrajnában igénybe vehető béranya-szolgáltatások eredményeként születtek. Nemrég arról szóltak a hírek, hogy a koronavírus miatt bevezetett utazási korlátozások következtében a szülők nem jutottak be Ukrajnába, hogy magukhoz vehessék az újszülötteket. A finneket sokkolták a fotók az Ukrajnában rekedt gyerekseregről. Engem nem ért váratlanul a jelenség, hiszen írtam róla, de sokak számára ezek a képek tették valóságossá a biznisz méreteit.

(..)

MN: Viccesen említette, hogy csak egy finn szerző van, aki többet ad el, mint ön: a muminok megalkotója, Tove Jansson. Képes lesz valaha is ledolgozni a muminokkal szembeni hátrányát?

SO: Attól tartok, a könyveim sosem fogják a muminok népszerűségét felülmúlni. Ez jól is van így, mert, mint mindenki, én is bolondulok értük. Pontos statisztikákat nem ismerek, de a finnek 90 százaléka biztosan rendelkezik legalább egy muminos bögrével. Én is közéjük tartozom, szép nagy kollekcióm van.

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.