A kutyafuttató című új regényében az ukrajnai béranyabiznisz mélyére visz, de mit szólnak ehhez maguk az érintettek? Erről, a terhelt finn–orosz kapcsolatokról, a finlandizáció hatásairól és természetesen a muminokról is beszélgettünk a világhírű finn-észt szerzővel.
| ||
Az interjút Köves Gábor készítette - a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:
Magyar Narancs: Ukrajna béranya- és petesejtdonor-nagyhatalomnak számít. Mekkora iparág ez?
Sofi Oksanen: Az ukrán jogrendszer lehetővé tette, hogy a béranyaság rendkívül jövedelmező üzletággá váljék. És vannak extrák is a vásárlók számára: máshol nem lehetséges, de Ukrajnában megválaszthatod a gyermek nemét is, ami persze súlyos etikai kérdéseket vet fel. Korábban India és Thaiföld volt a béranyasági biznisz két vezető piaca, de néhány éve mindkettő bezárta kapuit a külföldiek előtt. Legalábbis hivatalosan, mert a feketepiac bizonyára működik. A kereslet persze nem párolgott el, csak Ukrajna felé vette az irányt. És ezzel együtt a nagyvállalkozók is: mielőtt beütött a koronavírus, az ukrán béranyaságpiac 70–80 százalékát külföldiek uralták. A helyzethez persze hozzájárult a háború okozta pénztelenség is. A szegénység kedvez az üzletnek. Én a finnországi nagyságrendekről tudok, nálunk sok százra tehető azoknak a bébiknek a száma, akik az Ukrajnában igénybe vehető béranya-szolgáltatások eredményeként születtek. Nemrég arról szóltak a hírek, hogy a koronavírus miatt bevezetett utazási korlátozások következtében a szülők nem jutottak be Ukrajnába, hogy magukhoz vehessék az újszülötteket. A finneket sokkolták a fotók az Ukrajnában rekedt gyerekseregről. Engem nem ért váratlanul a jelenség, hiszen írtam róla, de sokak számára ezek a képek tették valóságossá a biznisz méreteit.
(..)
MN: Viccesen említette, hogy csak egy finn szerző van, aki többet ad el, mint ön: a muminok megalkotója, Tove Jansson. Képes lesz valaha is ledolgozni a muminokkal szembeni hátrányát?
SO: Attól tartok, a könyveim sosem fogják a muminok népszerűségét felülmúlni. Ez jól is van így, mert, mint mindenki, én is bolondulok értük. Pontos statisztikákat nem ismerek, de a finnek 90 százaléka biztosan rendelkezik legalább egy muminos bögrével. Én is közéjük tartozom, szép nagy kollekcióm van.
A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
