A magyar sportlövőkénél durvább botrányok és szabotázsakciók is voltak már a sportban

Sport

A hosszú ideje húzódó magyar céllövőbotrány csak egy újabb példa arra, hogy némelyek szerint a rivális ellen mindent szabad.

Újabb fordulatot vett a múlt héten a magyar sportlövők között korábban kialakult, egyre gyilkosabbá váló rivalizálás. Előbb az derült ki, hogy a még márciusban megtartott indiai világkupa versenyen pozitív doppingmintát produkált Péni István, akit pedig a nyáron (talán) megrendezendő tokiói olimpia magyar arany várományosainak egyikeként tartottak számon. Péni két olimpiai számban, légpuskában és kisöbű összetettben is vezeti a világranglistát.

Osonás

Ám a doppingolással megvádolt puskás visszatámadt, és egy olyan biztonsági kamera felvételt prezentált a Magyar Sportlövők Szövetsége vezetőségének, amelyen jól látszik, hogy a magyar küldöttség egyik tagjának tűnő személy beoson a szállodai szobájába, majd jó háromnegyed óra múlva távozik onnan.

Az illetéktelenül behatoló férfi magyar válogatott felsőt kötött a derekára – legalábbis ezt állította Kisvárdai István edző, aki korábban az eset másik érintettjével, Sidi Péterrel is dolgozott, de mostanában inkább az ő egyik riválisát, Pekler Zalánt edzi. Annyi biztos, hogy bár név szerint egyelőre nem vádolták meg a behatolással, de Péni bejelentését követően a sportszövetség felfüggesztette Sidi Péter volt világ és sokszoros Európa-bajnok sportlövő versenyjogát. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA lapzártánkig nem hozta nyilvánosságra, melyik nem engedélyezett szert találták meg a sportoló szervezetében. Ahogy ellentmondásosak az információk azzal kapcsolatban is, hogy milyen vitaminkészítménybe (B és D is gyanúba került) kerülhetett doppingszer. Ezt erősíti meg az a hír is, hogy

a Magyar Sportlövők Szövetsége rendőrségi feljelentést tett az ügyben.

A szövetség a WADA-nak, valamint a Nemzetközi Sportlövő Szövetségnek (ISSF) is elküldi a felvételt – utóbbit Sidi Péter felfüggesztéséről is tájékoztatták.

A konfliktusban alkalmasint szerepet játszhatott a sportágban nem szokatlan generációs szakadék is: Sidi 42, Péni 24 éves. Annyi biztos, hogy Péni és a másik fiatal sportlövő, Pekler Zalán a világkupa-sorozat említett, Delhiben rendezett állomásának három fős csapatszámában nem volt hajlandó Sidi Péterrel közösen versenyezni, azaz a magyar együttes visszalépett a csapatverseny döntőjétől. A két másik magyar azt kifogásolta, hogy Sidi egy úgynevezett bipodot használt, mely kiegészítő rendeltetés szerint a puska megtámasztására szolgál, ám ő ezt nehezékként alkalmazta. A nemzetközi szövetség technikai ellenőrei szerint ez nem szabálytalan; két magyar versenyzőtársa azonban már korábban is sportszerűtlennek találta ezt a fortélyt, s emiatt már a tavalyi magyar bajnokságon is éles konfliktus bontakozott ki Sidi és Péni között.

Az ügy kapcsán lefolytatott hazai szövetségi vizsgálat megállapította, hogy a csapat mindhárom tagjának viselkedése sportszerűtlen volt, ezért megvonták a Gerevich-ösztöndíjukat. A fegyelmi bizottság a legmagasabb összegű pénzbüntetést szabta ki, valamint egy évre eltiltotta mindhármukat a versenyzéstől, ám a határozat végrehajtását fél évre felfüggesztették (Sidi emiatt már jelenleg is perben áll a magyar szövetséggel). A mostani ügyben nyilvánvalóan meg kell várni, amíg a WADA hivatalos tájékoztatását követően az ISSF a doppingminta gazdájaként eljárjon az ügyben, és lefolytassa az érintett(ek) meghallgatását. Előfordulhat az is, hogy az ISSF felmenti Pénit a doppingvád alól, ám ettől még a WADA „megvétózhatja” a döntést. A korábbi gyakorlat szerint amennyiben egy sportoló idegenkezűségre, azaz szándékos szabotázsra hivatkozott, azt a WADA nyomozással vizsgálta ki. Ez hónapokig is elhúzódhat, így Péni akkor is lemaradna az olimpiáról, ha a döntést megtámadnák a Nemzetközi Sport Döntőbíróságon (CAS).

Méregkeverők

Előfordult már máshol is a világban, hogy sportolók saját válogatottbéli társuk (hazai riválisuk) pályafutását igyekeztek tönkretenni, de az is, hogy amaguk mentségére álltak elő ezzel a forgatókönyvvel. A közelmúlt egyik legismertebb ilyen esete egy indiai birkózó, bizonyos Narszingh Jadav ügye, akit a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia előtt fogtak meg egy doppingellenőrzésen: egy anabolikus szteroidot (methandienon), pontosabban annak anyagcseretermékeit találták meg a szervezetében. Jadav B-mintája is pozitív lett, ám ő azonnal panasszal fordult az indiai antidopping ügynökséghez (NADA), azt állítva, hogy riválisai juttattak doppingszert az energiaitalába. Bár a NADA akceptálta a birkózó panaszát, aki így tiszta lappal indulhatott volna a riói olimpián, a WADA szerette volna akkurátusan lefolytatni a Jadav elleni vizsgálatot, és a CAS-hoz fordult, mely 4 évre el is meszelte a sportolót és eltiltotta az olimpiától. Az ügyben vizsgálódtak az indiai biztonsági szervek is, ám ők sem találtak semmi gyanúsat, miközben Jadav máig szabotázst emleget a doppingügye kapcsán.

A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság 2013-ban, eredeti döntése után 9 évvel mentett fel egy azeri erőemelőt, Gunduz Iszmailovot a doppingvád alól, miután

volt felesége a bíróság előtt ismerte el, hogy egykor sztanozolol nevű anabolikus szteroidot kevert az őt elhagyó férje italába, hogy visszaesőként örökre eltiltsák

(Iszmailovot ugyanis már 2000-ben is megfosztották paralimpiai aranyérmétől, akkor éppen nandrolon nevű anabolikus szteroid fogyasztása miatt).

Három éve egy orosz curlingest fogtak meg a doppingteszten, ráadásul Alekszandr Kruselnyickij ugyanazt a teljesítménynövelő szert (meldonium) fogyasztotta, amiért a világhírű teniszezőt, Maria Sarapovát is eltiltották 2016-ban 15 hónapra. Kruselnyickij is arra hivatkozott, hogy egy, a téli olimpián végül nem indított riválisa keverhette az anyagot az italába, de védekezését nem akceptálta a CAS, s nem csupán olimpiai bronzérmétől fosztotta meg, de négyéves eltiltást is kiszabott rá. Akad azonban olyan eset is, amikor megáll a lebukott sportoló védekezése. Az egyik legismertebb japán kajakost, Szuzuki Jaszuhirót 2018-ban 8 évre tiltották el, miután elismerte, hogy szintén a tokiói olimpiára készülő, nála hét évvel fiatalabb riválisa, Komacu Szeidzsi italába anabolikus szteroidot kevert, aki utána meg is bukott a doppingvizsgálaton.

A riválisok harca nem mindig ölti a méregkeverés formáját, a sporttörténet fekete lapjain akadnak ennél drasztikusabb elintézési módok is. A legismertebb talán Tonya Harding műkorcsolyázó esete, akit 1994-ben vádoltak meg azzal: rávette volt férjét arra, hogy veresse meg riválisát, Nancy Kerrigant.

A férfi két embere az év januárjában meg is próbálta eltörni Kerrigan térdét – szerencsére sikertelenül.

A támadást követően még mindketten részt vettek a lillehammeri téli olimpián, ahol Harding a 8., Kerrigan viszont a második helyen végzett. Harding később vádalku keretében elismerte a Kerrigan elleni összeesküvést, s élete végéig eltiltották a műkorcsolyázástól (plusz kapott még három év felfüggesztett börtönt és 100 ezer dollár pénzbüntetést). Igaz, Tonya Harding később újrakezdte a sportot – profi bokszolóként.

(Címlapképünkön: Péni István edz a minszki sportlövő központban a II. Európa Játékok előtt 2019-ben. Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk