Az atlétika világa sosem nélkülözte a doppingbotrányokat, a novemberben kipattant újabb ügy azonban más: rendszerszintű, államilag koordinált teljesítménymódosításról, tudatosan megsemmisített mintákról, korrupcióról, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) letartóztatott exelnökéről és az orosz atlétikai szövetség ideiglenes felfüggesztéséről szólnak a hírek.
Vádol a WADA
Tavaly év vége óta számos, elsősorban brit és német tényfeltáró riport hívta fel a figyelmet azokra a módfelett gyanús körülményekre, amelyek az orosz és ukrán sportolók atlétikai eredményeit, olimpiai érmeit övezik. (Lásd: Az ARD-riport súlyos következményei című keretes írásunkat.) Ekkor még több érintett (például Vitalij Mutko orosz sportminiszter) az IAAF vezetésén belüli utódlási harcot emlegetett, arra célozgatva, hogy Sebastian Coe, az egykori brit klasszis középtávfutó is indul az IAAF elnöki székéért (akit augusztusban meg is választottak). November elején azonban már a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) borította fel az asztalt: független vizsgálócsoportja 11 hónapos nyomozásának 323 oldalas vizsgálati eredményét hozta nyilvánosságra. Mindezt az tette különösen aktuálissá, hogy kiderült, az IAAF augusztusban távozó elnöke, Lamine Diack a vádak szerint egymillió euró kenőpénzt fogadott el oroszoktól, és az ügyben Diack fia, illetve az IAAF jogi tanácsosa és orvoscsoportjának vezetője is érintett lehet. (Diackék egyebek mellett tudhattak a maratonfutó Lilija Sobukova ügyéről is, ám igyekeztek azt eltitkolni: a Chicago Marathont 2009 és 2011 között háromszor is megnyerő sportolónőt végül többéves eljárás után eltiltották és címeitől is megfosztották.)
A mostani orosz doppingbotrány sok tekintetben a FIFA korrupciós balhéjánál is súlyosabb. A jelentés egyik szerzője, Richard McLaren kanadai sportjogász szerint jó esély van arra, hogy – a futball-világszövetség esetéhez hasonlóan – találjanak egy rakás öreg szivart, akik temérdek, zsarolásból és megvesztegetésből származó pénzt raktak zsebre – ám eközben jelentősen befolyásolták az atlétikai versenyek eredményeit, vagyis beavatkoztak a helyezések sorsába is, ami a futballra azért még nem jellemző. A jelentésből az is kiderül, hogy az orosz atlétikai szakszövetség és az orosz doppingügynökség sem felelt meg a WADA által támasztott alapvető követelményeknek. A nyomozás szerint a csalás és doppingolás sajátos kultúrája alakult ki, ami a sportág minden szintjén elterjedt és a mai napig működik. Kiderítették, hogy Moszkvában a hitelesített WADA-labor mellett létezett egy másik is, ami a helyi önkormányzat (!) irányítása alatt állt, s feltehetően a sportolóktól nyert, pozitív minták kiszűrésére használták. A gyanús mintákat először itt vizsgálták, és csak akkor küldték tovább a WADA-laborba, ha az nem volt pozitív. Sőt, Mutko miniszter többször arra is utasította a labort, hogy manipuláljanak mintákat.
Ezek után nem csoda, hogy a WADA az orosz atlétikai szövetség felfüggesztését javasolta. Négy edzőt, egy orvost és öt atlétát élete végéig eltiltottak, köztük a londoni olimpián 800 méteren aranyérmes Marija Szavinovát és a harmadik Jekatyerina Pojsztogovát. (Két másik eltiltott, Krisztyina Ugarova és Tatjana Mjazina futónők a múlt héten sajtótájékoztatón tagadták a vádakat.) Az orosz doppinglabor természetesen elveszítette WADA-akkreditációját, s vezetőjének, Grigorij Rodcsenkónak is mennie kellett, miután beismerte, hogy 1417 mintát semmisített meg szándékosan. De a WADA-jelentés azt is leszögezte: a labort folyamatosan megfélemlítették az orosz állami szervek, még az orosz biztonsági szolgálat is, sőt rendre beavatkoztak a munkájukba is.
Noha az ügynökség most csak az oroszokról készített jelentést, valószínűleg nemcsak náluk fordulnak elő hasonló disznóságok. Néhány hete a kenyaiakat figyelmeztették: ha nem kapják össze magukat a doppingellenes küzdelemben, minden versenyzőjüket felfüggesztik. Tavaly a jamaicaiak voltak hasonló helyzetben – miután lebuktak az atlétáik, kiderült, hogy alig ellenőrizték őket. Múlt héten a nemzetközi sportdöntőbíróság (CAS) határozata nyomán a spanyol középtávfutót, Marta Dominguezt fosztották meg a 3000 méteres akadályfutásban még 2009-ben szerzett vb-aranyától és 2010-es Eb-ezüstjétől. Jellemző, hogy 2013 óta folyt ellene eljárás, mert ugyan biológiai útlevelének (erről lásd A nyomukban loholnak című keretes írásunkat) analízise alapján doppingolással vádolták, a spanyol szövetség egyszer már felmentette.
Daszvidányija, Rió?
A WADA javaslatára az IAAF irányító testülete november 13-án ideiglenesen felfüggesztette Oroszország tagságát a minden jel szerint állami és sportszövetségi szinten folyó doppingprogram miatt. Az orosz atléták bizonytalan ideig nem indulhatnak nemzetközi versenyeken. Az IAAF elnökségének 24 tagja videokonferencián hozta meg döntését 22-1 arányban – az oroszok képviselőjének, Mihail Butovnak nem volt szavazati joga. A felfüggesztés addig tart, míg Oroszország nem bizonyítja, hogy betartja a WADA kódexét, így atlétáik lemaradhatnak a jövő márciusi fedett pályás világbajnokságról, de az augusztus 5-én kezdődő riói olimpiáról is. A döntést követően az IAAF öttagú bizottságot jelölt ki, melynek az oroszországi doppingellenes lépések megfigyelése lesz a feladata.
A WADA-jelentés ismeretében az oroszok kénytelenek voltak előremenekülni. Putyin elnök már az IAAF-döntés előtt egy nappal vizsgálatot rendelt el az ügyben, aminek különös pikantériája, hogy a nemzetközi doppingügynökség szerint éppen a politikai vezetés ellenőrzése alatt zajlottak az orosz doppingügyletek. Jellemző, hogy Putyin a vizsgálatot megelőzően még egyeztetett a sportági szövetségek vezetőivel is, majd megbízta az ügyben vastagon érintett Mutkót, hogy kiemelten foglalkozzon az üggyel. Ám egyúttal azt is kérte, hogy az illetékesek mindenben működjenek együtt a nemzetközi doppingellenes szervezet vezetőivel.
Az eltiltott atléták érdekében többen felszólaltak, köztük az olimpiai bajnok ukrán rúdugró, az IAAF-alelnök Szergej Bubka, aki szerint az eltiltás azért nem fair, mert így az ártatlan orosz sportolókat is megbüntetik. Korábban Thomas Bach NOB-elnök is úgy vélte, nem tilthatják ki az oroszokat az olimpiáról.
De nyárig még sok idő van hátra. A jelentés társszerzője, Dick Pound szerint az oroszok számára gyerekjáték, hogy eleget tegyenek a nemzetközi szövetség és a WADA elvárásainak azért, hogy ott lehessenek Rióban, bár ez valószínűleg nem jelentené az orosz doppingkultúra megváltozását. Vagyis nem azért visznek majd ki tiszta atlétákat, mert így tartják helyesnek.
| Az ARD-riport súlyos következményei Régóta sejteni lehetett, hogy Oroszországban nem egyedi esetekről, otthon, magukon kísérletező atlétákról van szó, hanem szervezett doppingolás zajlik – több sportoló erről beszélt az ARD 2014. december 3-án műsorra tűzött tényfeltáró riportjában (Eltitkolt dopping – így készülnek az orosz győztesek). A diszkoszvető Jevgenyija Peherina szerint az orosz atléták 99 százaléka doppingol, egy másik sportoló pedig elmondta, hogy nincs olyan szer, amit ne kaphatnának meg. A filmből egyértelműen kiderült, hogy a sportvezetés tudta nélkül nem lehet ezt csinálni, és ha nem is támogatták, legalább profitáltak belőle. Például a cikkünkben is emlegetett Lilija Sobukova 450 ezer eurót fizetett a sportminisztériumnak, hogy tisztának nyilvánítsák. A filmben arról is beszéltek, hogy a pozitív sportolóknak keresetük öt százalékát kellett átutalniuk, hogy elkenjék az ügyüket, ám ha valakit meg kellett védeni, akkor azonnal hívták az antidoppingcsoportot, hogy hibás mintavételt hozzanak ki. Idén februárban már az orosz sportminiszter is azzal állt elő, hogy mennyire átszövi a doppingolás a sportot, sőt, kiderült, több edző az utánpótláskorúakat is tiltott szerekkel tömi, hogy az elért eredmények után nagyobb pénzjutalmat kapjanak. A WADA az ARD leleplező dokumentumfilmje után kezdett nyomozni Oroszországban, először honlapjukon tettek közzé angol és orosz nyelvű felhívást arról, hogy akár névtelenül is jelentkezzen az, aki bármilyen információval rendelkezik. Volt miről kérdezősködniük: 2013 óta 225 orosz sportoló akadt fenn a doppingvizsgálatokon, s ezzel minden országot megelőztek, a szégyenlistán második Törökországban is 37-tel kevesebb ez a szám. Tavaly például négy olimpiai bajnokuk is lebukott, Julija Zaripova akadályfutó, valamint Szergej Kirgyapkin, Olga Kanyisina és Valerij Borcsin távgyaloglók. |
| A nyomukban loholnak A WADA rég elvesztette volna a doppingellenes háborút (hiszen az iparági innováció sebességét képtelenek tesztjeikkel követni), ha nem alkalmazna olyan közvetett módszereket, mint az úgynevezett biológiai útlevél. Ez az egyéni, elektronikusan rögzített adatcsomag olyan fontos biológiai markereket tartalmaz, melyeknek megváltozása világosan utal a doppinghasználatra – még akkor is, ha az alkalmi tesztek soha semmilyen illegális anyagot nem mutattak ki a sportoló szervezetében. A biológiai útlevél tartalmaz egy hematológiai és egy szteroidmodult: az előbbi a vérkép, az utóbbi anabolikus androgén szteroidszint változását rögzíti. Az atléták szervezetének rendszeres vizsgálata során többek között rögzítik a hemoglobinszintet, a vörösvértestszámot, a vérlemezkeszámot, és vizsgálják (a több évtizedes gyakorlatnak megfelelően) a tesztoszteron/epitesztoszteron arányt. A WADA illetékesei biztosak abban, hogy a biológiai útlevél analízisével ki lehet szűrni a hagyományos anabolikus szteroid használatát, a vörösvértest-termelésért szervezetünkben felelős EPO (eritropoetin) bevitelét vagy a növekedési hormon, a vérdopping, a géndopping segítségével történő teljesítményfokozást. (Bővebben: Ilyen a koksz, Magyar Narancs, 2012. augusztus 9.) Az IAAF 2009-ben indította el biológiai útlevél programját, s három évvel később (miután már elemezhető hosszúságú idősor állt a rendelkezésükre) szankcionált először a mért adatokban mutatkozó rendellenesség miatt – egy portugál maratoni futó, Hélder Ornelas lett az első (négyéves) eltiltás boldogtalan tulajdonosa. Az utóbbi három évben rekordmennyiségű atlétát sikerült elmeszelni az útlevél segítségével. Jellemző, hogy még az Orosz Doppingellenes Ügynökség is a sportolók biológiai útlevelének vizsgálata során jutott arra a következtetésre, hogy az orosz gyaloglók szisztematikusan doppingoltak az elmúlt években. |
