A DAC Szlovákia egyik legrégebbi csapata. 1904-ben alapították, szerepelt a csehszlovák legfelsőbb osztályban, a szlovák ligában, 1987-ben megnyerte a szlovák, majd a csehszlovák kupát, a nyolcvanas-kilencvenes években a nemzetközi kupasorozatokban is jól teljesített. Leghíresebb ellenfele a Bayern München volt '88-ban, kikaptak ugyan 3:1-re, de így is a "korszak meccseként" emlegetik a találkozót. Ebben az időben még sokkal több helyi játékosa volt a csapatnak.
Az egyesület ma a szlovák élvonalban játszik. Ugyanakkor a DAC nem az ügyes játékával, hanem licencvásárlással került be a Corgon ligába (ez a szlovák első osztály, 12 csapattal - nyilván mindenhol asörről nevezik el a bajnokságot). 2008-ban egy dubaji milliárdos - akit még soha senki a környéken sem látott, csak a keresztnevét tudjuk: Ismail - két társával, a dunaszerdahelyi Antal Barnabással és a Bécsben élő iráni Khashayar Mohsenivel megvette a szenci fociklubot. A Corgon ligás szenci egyesület épp rosszul állt anyagilag is meg a bajnokságban is, s ezért fúziót ajánlottak, aminek révén az akkor harmadosztályú DAC a legfelsőbb osztályban indulhatott. A megegyezés értelmében az új klub FK DAC 1904 a.s. Dunajská Streda név alatt működik tovább.
My city Sap
Dunaszerdahely járási székhely, nemrég még teljes egészében magyarok lakták, mára úgy 70 százalék maradt. Egy óra Pozsonyból kocsival, ezért sok szlovák költözött ki ide, a kertvárosba. A kilencvenes évek maffiatörténeteitől hangos 23 ezres város szombat estéi a DAC-meccsekről szólnak.
A csapatban nyolc nemzetiség játszik, az edző horvát. Angolul és németül adja az instrukciókat, a szlovákok egymásnak szlovákul kiabálnak, a magyarországiak a szlovákoknak angolul, az afrikai fekete légiósok pedig franciául beszélnek egymással. Michal Minár, a csapat szlovák kapusa szerint a soknyelvűség miatt nem könnyű irányítani a védőket. "Angolul beszélünk a pályán, és próbáljuk mindig ugyanazokat a szavakat használni, de hát csak becsúszik egy-egy szlovák szó is."
A dunaszerdahelyi csapat sárga mezén "My city Dubay" felirat van. "A csapat támogatója Dubaj város" - magyarázza Antal Barnabás nagyvállalkozó, a klub helyi illetőségű elnöke, utalva a két város közt kibontakozóban lévő kereskedelmi kapcsolatokra. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a közeli 500 lakosú falu, Szap focicsapata "My city Sap" feliratban játszik...
Van itt egy skót is
A DAC "hivatalos" szurkolói a Yellow Blue Supporters (Kék-sárga drukkerek - YBS). A fanklubnak közel 250 regisztrált tagja van. Sárga-kékben ott vannak az összes meccsen, szervezett koreográfia szerint énekelnek, tombolnak, szurkolnak. Ha a DAC idegenben játszik, buszt indítanak, szabadidejükben weboldalt működtetnek, és a Patriot nevű szórakozóhelyen jókat söröznek. "Fantasztikus hangulatot teremtenek a játékhoz" - mondják a focisták.
A hivatalos YBS mellett van még két csoport, olyan ötvenfős baráti társaság (a borotvált fejű, nyakatlan szakágból): a Felvidéki Harcosok és a Valas Army. Az utóbbi a Rettenthetetlen főhőséről, William Wallace-ról kapta a nevét, tudják, Mel Gibsonról. A skót hérosz az angol elnyomás ellen "küzd és harcol", mint a szurkolók. A meccseken a két csoport külön áll a YBS szurkolóktól. "Nem értünk velük egyet, nekik a DAC az csak egy focicsapat, nekünk sokkal több. Nem a magyar színeket hordják, hanem a csapat színeit. 'k behódoltak a rendszernek, bégetnek, mint a birkák." A két társaság talpig trikolórban kiabálja, hogy vesszen Trianon, és hogy kiafaszomazajanslota... "Nekem ez nem csak foci. Ez foci és politika egyszerre. Szerintem nem lehet szétválasztani. Mi a magyarságunkat szeretnénk ezzel kifejezni, mert szerintük Szlovákiában el vagyunk nyomva. Ha a DAC játszik, csak magyar rigmusok vannak, szigorúan ügyelünk arra, hogy szlovák ne legyen. Ha valaki elkezdi, az le van állítva. Ez alapelv. Szlovákul nem szabad szurkolni, attól függetlenül, hogy a csapatban mindenféle nemzetiség játszik. A csapat a lényeg. A Dunaszerdahely meg a címer. A játékos az profi, jön-megy, lényegtelen, hogy ki játszik" - mondja egy felvidéki harcos, akinek a kulcstartójától kezdve a mobilkijelzőéig mindenén Nagy-Magyarország térképe virít.
A két csoport "barátkozik" a Fradi B-középpel és a Magyar Gárda tagjaival: "Hiába vannak rosszakaróink, az, hogy a magyarországi drukkerek mellénk álltak, csak erősebbé tesz bennünket! Sokan akarják a vesztünket, azt azonban senki és semmi nem akadályozhatja meg, hogy a DAC-meccseken szlovákiai magyarok és a magyarországiak egymásra találjanak" - mondja egy másik harcos.
'sszel a csapat nagyon jól teljesített, az ötödik helyen álltak, de katasztrofális tavasz jött. Kweuke, a kameruni csatár, a DAC legjobb játékosa télen elment kölcsönbe az Eintracht Frankfurtba, s úgy hírlik, az ügynöksége nem is nagyon erőlteti, hogy visszatérjen. "Túl jó volt a DAC-ba, mindenkinek egyértelmű volt, hogy nem marad itt soká, nem itt fog hógolyózni először" - jegyzi meg éleslátóan egy szurkoló.
És elment, mert elküldték (legalábbis a pályáról, hiszen a szerződése a szezon végéig érvényes), a másik kulcsjátékos, a Csallóközben hősként tisztelt Pinte Attila, aki a Fradiban is játszott. "Nem kaptuk meg a győztes mérkőzésért ígért prémiumokat, hónapokig késtek a fizetések, az afrikai játékosok viszont megkapták a pénzüket. Én mint a csapat kapitánya kiálltam a vezetőség elé, a srácok is aggódtak, hogy ünnepekre fizetés nélkül maradnak. Engem félreállítottak, de a játékosok még a mai napig nem kapták meg a pénzüket."
Keserű utóízzel mesél a történtekről Antal Barnabás. "Pintét a nulláról segítettem vissza, amikor nagyon mélyen volt - újságkihordásból élt. Neki a DAC-ban színvonalon felüli kedvezményei voltak."
A többi játékos hallgat. "Gyere vissza szezon után, mindent elmesélünk..." - mondják többen az öltöző körül.
Mindenesetre tavasszal vereségek sorozata következett, egyesek szerint Kweuke nemcsak a pályán volt óriási vezéregyéniség, ő tartotta össze a fekete játékosokat. "Nélküle a légiósok összevissza futkároznak a pályán" - mondja egy szurkoló. Egyesek a klub vezetőségét hibáztatták, mások a német edzőt, Werner Lorantot - ők végül annyira felmérgesedtek, hogy április elején, a Nyitra elleni meccsen, a második kapott gól után óriási transzparenst húztak elő, "Werner Lorant Raus" felirattal. A DAC csúnyán kikapott, 3:0-ra; a csapat buszát tojással dobálták, és rátámadtak az edzőre, aki feljelentést is tett. Persze az egész klub elhatárolódik ezektől a "kváziszurkolóktól", akik aljas módon megtámadnak egy idős embert. Lorant lemondott, amit Mohseni (az iráni elnök - szintén vállalkozó) nem fogadott el, nyilván azért, hogy két hét múlva maga rúgja ki.
"Lorant munkájával meg voltunk elégedve, de közös döntéssel megpróbálunk egy másik utat" - mondja keresetten diplomatikus tónusban Antal Barnabás. A csapat új edzőt kapott, még nagyobb név érkezett. Zlatko Kranjcar a horvát válogatottat edzette a 2006-os vb-n. A liga történetében még nem volt ilyen profi edzője egy szlovák csapatnak sem. Egy ekkora ász miért jön Dunaszerdahelyre? Mert máshol nem kérnek belőle. Iszik. Az alkoholizmusa miatt küldték el a Croatia Sesvetből. "Mindennap részeg volt" - állítja Zvonko Zubák, a Croatia elnöke. "És? Más edzők is isznak..." - védi Antal Barnabás.
Nyer, veszít
Az autót a stadiontól messzebb parkoltuk le, biztos, ami biztos. A pénztár előtt csupán két rendőrautó, a bejáratnál a lányoknak csak a táskájába néznek bele, de a fiúkat azért megmotozzák... Alig látni rendőrt. "Azért vannak ilyen kevesen, mert most az ellenfél drukkerei nem jönnek, így a magyarországiak sem utaznak ide bordelolni" - mondja egy DAC-szurkoló.
Beülünk a B-középbe, a YBS tagjai közé. Dübörög az egész stadion, "aki magyar, az mind ugrál, hej, hej, hej", itt nem ülve köpködik a szotyolát, mindenki áll, ugrál, tombol, szurkol - csak magyarul. Bajnoki meccs, vagyis két szlovákiai csapat játszik, nincs himnusz. Mégis amikor elkezdődik a játék, mindenki feláll, a sárga-kék "Isten áldd meg a magyart" feliratú sálakat a magasba emelik, és elkezdik a Himnuszt énekelni. A meccs alatt csak magyar rigmusok hangzanak, szlovákul csak a bírónak kiabálnak be, azt is kemény magyar akcentussal.
Kranjcar rossz híre dacára a csapat legutóbb otthon 2:1-re verte a Kassát, a szurkolók reménykednek, hogy a jó teljesítmény nem csak a gyenge ellenfél miatt volt, és a Corgon liga 5. helyéről is visz még feljebb út...
Azóta becsúszott Rózsahegyen egy döntetlen, s most a szemünk láttára 3:1-es zakó a Besztercebányától, "ezek még csak meg sem izzadtak, te az aerobikórádon jobban kinyiffantod magad, mind ezek a pályán" - magyarázza egy szurkoló. Pinte Attila szerint a csapat gyenge teljesítményének egyértelműen az az oka, hogy a játékosok nagy nyomás alatt vannak: "Ha nem jön az ígért pénz, otthon az asszony mérgelődik, akkor még a jó focista sem tud koncentrálni, és romlik a teljesítmény."
"Nemcsak akkor kell a DAC-nak szurkolni, amikor az UEFA kupában játszanak, hanem a nehéz időkben is mellettük kell lenni" - állítja a drukkerek kemény magja.
A klub, játékosok, szurkolók hármas konfliktusai, az állandó cirkusz a felvidéki köznapi beszélgetések folyton visszatérő témájává vált. Pedig ez csak egy magyar focicsapat a Csallóközben.
A DAC-Slovan-meccs
Labdarúgó-mérkőzésről utoljára magyarok talán a londoni 6:3-as győzelemkor beszéltek annyit, mint a november eleji DAC-Slovan-meccsről. Magát a meccset eleve az év egyik legnagyobb kockázattal járó, nemzetiségi konfliktusveszélyt is magában hordozó futballmérkőzéseként tartották számon aszlovák és a magyar hatóságok is.
Már hónapokkal előtte megindult a készülődés. A két szurkolótábor egyre csak hergelte egymást az interneten. Amagyarországi "szurkolók" aktivitásának azonban kevesen örültek a Csallóközben. "Nem értem, hogy az óhaza lakosai mi a túrót keresnek nálunk? Idejönnek, jól megszopatnak minket, és eljátsszák a mártírt. Ami viszont sokkal elkeserítőbb, hogy a maradék csallóközi 9000 ember miért nem képes magából kilökni ezt agennycsomót. Pár száz Lonsdale-be öltözött fasiszta magyarországi, akiknek teljesen mindegy volt, hogy hol is vannak, milyen meccsen (mindenről csakis a riariahungária jut eszükbe), csakis a verekedés vezérelte őket, hisz a csoport céltudatosan harcra éhesen felállt a rendőrkordon-szektor elé" - mondja egy DAC-drukker.
Máig tisztázatlan okokból rohamrendőrök lerohantak egy szektort, ahol főként magyarországi szurkolók voltak. Ötvenen megsérültek, abrutális rendőri attak legismertebb áldozata az egész életre nyomorékká tett 18 éves Krisztián, akit astadionban kellett újraéleszteni, majd helikopterrel szállították kórházba. Krisztiánnak ez volt élete első meccse...
A hivatalos közlés szerint a "takarásban bűncselekmény" történt, azért léptek közbe arendőrök. Hogy ki ütött igazából először, egy videofelvétellel tudják bizonyítani - Kalinákszlovák belügyminiszter szerint. Arendőri attakról számos amatőr videofelvétel készült, ezek még aznap este felkerültek aYouTube-ra. Kalinák "videobizonyítékát" hiába kéri bárki, nem adják ki. Mi nemvagyunk videokölcsönző - jelentette ki a belügyminiszter a parlamentben, de hozzátette, hogy a meccsről készült rendőrségi felvétel igenis létezik. Később a kormány sajtóosztályának vezetője, Brano Ondrus nyilatkozta, hogy feltehetően a rendőrségnek semmi ilyesmi nincs a birtokában.
Antal Barnabással fél évvel ameccs után beszélgettünk adunaszerdahelyi stadionban. "A DAC elutasítja abelügyminisztérium vádjait, miszerint a klub sértett volna törvényt. A legszörnyűbb esetek egyike volt anovember elsejei meccs, még azt sem tartom kizártnak, hogy politikailag előkészített akció volt. De bizonyítékunk nincs. Felhasználták a klubot, ezt a FIFA-nak nem szabadna hagynia. Ameccs előtt bebiztosítottunk mindent: arendőrséggel naponta beszéltünk, itt volt a szlovák rendőrfőkapitány, erre ők kijelentik, hogy a klub volt a hibás. Senki nem bizonyított semmit. Sem a szlovák, sem a magyar térfél nacionalistái nem várhattak volna jobbat. A mecscsen feltűnően sok volt a politikus; ez pedig azt jelzi: mindkét fél buzgón készült az eseményre."
A DAC közleménye szerint 136 rendező biztosította a mérkőzést, mentőt és tűzoltókat is kértek. Ennek ellenére a szlovák labdarúgó-szövetség a hiányosságok miatt nyolcvanezer koronára (és két zárt kapus mérkőzésre) büntette a klubot, a Slovant pedig petárdázó szurkolói miatt százezerre. A rendőrségi érvelésből egy helyen sem derült ki, hogy miért volt szükség afellépésre.
ADAC-Slovan visszhangja
A meccsen történtekről mindenkinek megvan amaga véleménye: "Nem vagyok sem szlovák, sem magyar. Szlovákiai magyar vagyok, vagyis szeretem a borovickát meg a jó bort is. Utálom a Ficót, de utálom az Orbánt is. 2008-ban nem kellene már nemzeti pöcsömségekkel bíbelődni, az 1900-as évek elejének már réges-rég vége. Az ilyen meccs alatti és utáni atrocitások csak a szélsőjobboldali politikusok szavazatait növelik. Nem jó az sem nekünk, sem a magyarországi szlovákoknak" - mondja egy szurkoló, egy másik szerint azonban a szlovákok bármit megtehetnek. "Ha akarják, ki is irthatnak minket. Árjásíthatnak, jöhetnek elvenni azt, ami megtetszik nekik, és a drága cseh testvéreik majd segítenek elszállítani marhavagonokban. Csak már nincs üres hely aSzudéta-vidéken... Ki fogja már végre megállítani a szláv bűnözőket?"
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint súlyosabb büntetésekre is számíthat a DAC, ha nem sikerül jobban fegyelmeznie a szurkolóit. "Túl sok problémát okoz ez a klub. Saját stadionjában, de más klubok stadionjaiban is provokációkat szít. Elsősorban a klubnak kellene lépnie, és garantálnia a nézők biztonságát" - nyilatkozta Rafael Rafaj, a nacionalista párt parlamenti frakciójának vezetője. "A szurkolókkal való visszaélés bizonyos etnikai elképzelések terjesztésére nem jó megoldás. Ha valaki rendetlenséget okoz, garázdálkodik és huligán módon viselkedik a stadionokban, a rendőrségnek kötelessége beavatkozni" - hangsúlyozza Rafaj.
Aszélsőségeken és apolitikuson kívül ajátékosok nem érzékelnek valódi konfliktust akét ország között. A "felvidéki fociikon", Pinte Attila kisebbik fia a Slovan ificsapatában edz anyár elejétől. "Nagyobb lehetőség ez számára, a Slovan egy erős focicsapat."
Rzeszoto Branislav, a DAC egyik szlovák kapusa Zsolnáról költözött Dunaszerdahelyre. Zsolnát "tótfészek"-nek nevezik afelvidékiek, ebben a városban volt sokáig polgármester Ján Slota, és a város körüli régióban alegsúlyosabbak amagyarokkal szembeni előítéletek. "Én ugyan nem értem a magyar rigmusokat, de vannak páran a csapatban, akik igen, ha őket buzdítja, akkor az csak jó. Én Dunaszerdahelyen élek, és semmi gondom az itt élő magyarokkal sem a városban, sem acsapatban."
Mohseni, amikor a stadionban elkapom, hogy mit mondana egy magyar hetilapnak, "oh, magyar, magyar az itt mindig probléma" - vágja oda. Kérdezem, hogy ő teljesen kívülállóként mit szól ehhez az őrülethez, a fejét csóválja, hogy neki "az teljesen érthetetlen, hogy az unión belül, ahol már határok sincsenek, két szomszédos nemzet, és hogy a foci, ami csak játék..." - sóhajt, és nem fejezi be a mondatát.
Abena Biholong Martin a csapat kameruni középpályása. Az öltöző előtt beszélünk, ahol meztelen baywatch-felsőtestét törölgeti, "Oh, magyar-szlovák rendőrbunyó. Mind meg sem közelíti azokat az indulatokat, amiket Kamerunban vált ki afoci. ASlovan elleni meccs rendőri támadása kegyetlen volt, de mi, afrikai játékosok az ilyesmihez hozzá vagyunk szokva. Afrikában sokkal keményebben megy..."
