Az úszószövetség bocsánatot kért a bántalmazott sportolóktól

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 10.

Sport

Egy belső vizsgálat megállapította, hogy Turi György edzésmódszereiben jelen volt a testi fenyítés. 

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) bocsánatot kért azoktól a sportolóktól, akiket Turi György negyvenéves pályafutása során fizikailag vagy lelkileg bántalmazott. Az ügy kivizsgálására létrehozott öttagú vizsgálóbizottság szerint a szakember edzésmódszereiben jelen volt a testi fenyítés.

Az edző ügyében azután indított a MÚSZ vizsgálatot, hogy az elmúlt hetekben Turi több korábbi tanítványa, köztük a négyszeres olimpiai ezüstérmes és kétszeres világbajnok Cseh László, úgy nyilatkozott a magyar sajtóban, hogy a tréner "lelki terrort" alkalmazott az edzések során és fizikailag is bántalmazta az úszókat.

A testület - melynek elnöke Ugrin Tamás ügyvéd, tagjai pedig Danks Emese, a MÚSZ gyermekvédelmi bizottságának vezetője, kommunikációs szakértő, Tausz Katalin szociológus, Becsky András, a MÚSZ alelnöke és Bohus Richárd olimpikon, világ- és Európa-bajnoki érmes, a sportolói bizottság elnöke - arról számolt be egy pénteki sajtótájékoztatón, hogy a Kőbánya SC-nél dolgozó szakember munkásságát három időszakra bontva vizsgálták. A 80-as, 90-es években számos esetben, a kétezres évektől elszórtabban volt jelen Turi György edzésmódszereiben a testi fenyítés, ugyanakkor utóbbi időszakban is nem megengedhető hangnemben és módon kommunikált versenyzőivel, akik közül ezt sokan lelki bántalmazásként élték meg.

Turi a versenyzőket gyakran testi fenyítésben részesítette, aminek kiváltó oka rendszerint a fegyelmezetlenség volt. Bántalmazásokból származó sérülésekről egyetlen nyilatkozó sem számolt be, a szülőknek nem szóltak, vagy ha igen, azok nem látták szükségesnek a beavatkozást a tréner nevelési módszereibe.

A nőkkel kapcsolatban gyakori volt a versenyzők súlyproblémájának emlegetése, ez gyakran bulimiás tünetekhez vezetett. Több esetben arról számoltak be a tanúk - több mint 100 embert hallgatott meg a MÚSZ -, hogy az esetleges rossz eredményeket Turi György személyes sértésnek vette, és ilyenkor segítség helyett inkább nem állt szóba versenyzőivel, akiket manipulált és gyakran egymás ellen fordított.

A bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy a sérelmet szenvedett sportolók közül is volt, aki azt nyilatkozta, hogy Turi segítette őket pénzzel, utazással és különböző szívességekkel. Több esetben is a sportolók "szülő-gyerek viszonyt" emlegettek vele kapcsolatban.

A bizottság jelentéséből kiderült, a nyolcvanas években versenyző sportolók a mai napig lelki tehernek érzik a korábbi bántalmazásokat és még mindig nem dolgozták fel teljes mértékben azokat. Turi György korábbi nyilatkozatában a fenti bántalmazásokat nagyrészt elismerte, és a bizottság előtt is bocsánatot kért a megbántott versenyzőktől. A Turival szemben felmerült szexuális jellegű bántalmazás vagy zaklatás ugyanakkor kétséget kizáró bizonyíték híján a jelentés szerint nem állapítható meg.

A bizottság javaslatai alapján a jövőben szigorítanák az edzői licenc megszerzését, illetve annak megtartását, az áldozatoknak pedig az átélt trauma feldolgozásának elősegítésére ingyenes pszichológiai tanácsadást biztosítanak.

A MÚSZ továbbá közreműködik abban, hogy az edzők rendszeres továbbképzésben részesüljenek a bántalmazásmentes pedagógiai módszerekről, és lehetőségük legyen a jó gyakorlatok megismerésére, megosztására. A MÚSZ létrehoz egy olyan online platformot, amely lehetővé teszi, hogy a sportolók, az edzők és a szülők évente egyszer, egyszerű kérdőíves formában értékelhessék a munkát, pozitív vagy negatív élményeiket egyaránt.

Mindemellett a szervezet nemzetközi mintára fair play-díjat alapít a legemberségesebb edzőknek, a sportolók véleménye alapján.

Újságírói kérdésre Wladár Sándor MÚSZ-elnök azt mondta Turi György jövőjével kapcsolatban, hogy a szakember a szervezetben betöltött tisztségeiről - szakmai alelnöki, elnökségi tagsági, valamint edzőbizottsági elnöki posztjáról - lemondott, amit az elnökség elfogadott. Az edző további munkájáról a Kőbánya SC dönt.

A klub korábban közölte: lefolytatta a Turi György elleni vizsgálatot, ez alapján pedig nem vonta meg a bizalmat a klub úszószakosztályának a vezetőjétől. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.