Az értelmi fogyatékos sportolók felfüggesztése: Szemétkosarasok

szerző
Legát Tibor
publikálva
2001/8. (02. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Atavaly Sydneyben megrendezett paralimpiai játékokon, az értelmi fogyatékos sportolók versenyén a spanyol kosárlabdacsapat úgy szerzett aranyérmet, hogy a játékosok között voltak egészséges emberek is. A megdöbbentő csalás mérhetetlen kárt okozott a mozgalomnak, hiszen a spanyolok a paralimpiai eszmét becstelenítették meg. A botrány "üzenete" pedig mi más lehetne, mint az, hogy a fogyatékosok sporteseménye is üzlet, nem valószínű ugyanis, hogy nemzeti pretízskérdés lenne Spanyolországban, hogy az értelmi fogyatékosok között ők kosárlabdáznak a legjobban a világon.

Atavaly Sydneyben megrendezett paralimpiai játékokon, az értelmi fogyatékos sportolók versenyén a spanyol kosárlabdacsapat úgy szerzett aranyérmet, hogy a játékosok között voltak egészséges emberek is. A megdöbbentő csalás mérhetetlen kárt okozott a mozgalomnak, hiszen a spanyolok a paralimpiai eszmét becstelenítették meg. A botrány "üzenete" pedig mi más lehetne, mint az, hogy a fogyatékosok sporteseménye is üzlet, nem valószínű ugyanis, hogy nemzeti pretízskérdés lenne Spanyolországban, hogy az értelmi fogyatékosok között ők kosárlabdáznak a legjobban a világon.

A sydneyi csalás kulcsfigurája kétségtelenül Fernando Martin, az INAS-FID spanyol elnöke, akinek tudomása volt arról, hogy a spanyol kosárlabdacsapat olyan játékosokat is utaztat a paralimpiára, akik nem tesznek eleget annak a követelménynek, melynek alapján jogosultak lennének a részvételre, vagyis nem értelmi fogyatékosok.

Persze azt, hogy

ki számít értelmi fogyatékosnak,

sokkal nehezebb eldönteni, mint például a mozgáskorlátozottak esetében, ezért a paralimpiai sportdiplomaták között mindig is akadtak olyanok, akik azért lobbiztak, hogy ezek a sérült emberek ne vehessenek részt az ilyen jellegű sporteseményeken, noha az értelmi fogyatékos sportolók igazolásának kritériumai megegyeznek a WHO értelmi fogyatékosságra vonatkozó kritériumaival. A fogyatékosságot speciális szakértői bizottság állapítja meg, a nemzeti sportszervezetek ennek alapján állíthatják ki az igazolást, amit aztán az INAS-FID nemzetközi kártyával szentesít, így egységesítve a nemzetközi versenyeken történő igazolás-ellenőrzési rendszert. Mégis hatalmas viták vannak e tekintetben, ugyanis 1992 óta húzódik annak az igazolási rendszernek a kidolgozása, amit az IPC is maradéktalanul elfogadna. (Felmerül a kérdés, nem inkább ezt az rendszert kellene-e kidolgozni a felfüggesztés helyett?)

Ráadásul hatalmával és befolyásával visszaélve, Fernando Martin nem az igazolási rendszert hagyta figyelmen kívül Sydneyben, hanem magukat az igazolásokat. A spanyol kosarasok ezért léphettek pályára, és ezért tört ki a botrány. Az ügyben az INAS-FID elnöke természetesen ártatlanságát hangoztatta, azt azonban megjegyezte - konkrét példák nélkül -, hogy nem csak a spanyol kosárlabdacsapatnál történtek hasonló visszaélések.

A botrányt követően az IPC és a Spanyol Paralimpiai Bizottság is kizárta tagjainak sorából Fernando Martint, az IPC-nél pedig vizsgálat indult az ügyben. Emellett az IPC menedzsmentbizottsága egy olyan ideiglenes döntést hozott, hogy egyúttal az INAS-FID bizottságbeli tagságát is felfüggeszti a vizsgálat befejezéséig. Mindez azt jelenti, hogy

az értelmi fogyatékos sportolók jelenleg nem tényezők

a nemzetközi paralimpiai mozgalomban. A felfüggesztést azzal indokolták, hogy a nyilvánvaló botrány ellenére az INAS-FID vezetősége továbbra is bizalmat szavazott Martinnak, amiből viszont azt a következtetést vonták le, hogy az Értelmi Fogyatékosok Nemzetközi Sportszövetsége nem ura a helyzetnek, voltaképpen egy gittegylet.

A döntés ennek ellenére óriási vihart kavart, mivel mégiscsak arról van szó, hogy egy csapat csalása miatt egy egész mozgalmat és ártatlan sportolókat büntetnek. A tagországok többsége legalábbis így vélekedik az IPC lépéséről. A nemzeti paralimpiai bizottságok jelentős része kiállt vétlen értelmi fogyatékos sportolói mellett, de az Európai Paralimpiai Bizottság is ezt az álláspontot képviseli, és természetesen tiltakoznak a felfüggesztés miatt. Tiltakoznak és felháborodásukat fejezik ki, noha az IPC már március 9-10-én Salt Lake Cityben tartandó értekezletén végleges döntést ígér az ügyben.

Gondolhatnánk azt is, hogy az egész nem más, mint vihar egy pohár vízben, csakhogy sokan úgy vélekednek, a "spanyol ügy" apropója lehet annak, hogy az IPC-ben az az érdekcsoport kerekedjen felül, amelyik úgy gondolja, az értelmi fogyatékosoknak semmi keresnivalójuk a paralimpiai játékokon, és a botrány kiváló alkalmat biztosít a "végső leszámoláshoz". Hogy csak egy példát említsünk, a kanadai értelmi fogyatékosok sportszövetsége levelet küldött Bob Steadwardnak, az IPC elnökének, amelyben kételyeiket a következőképpen fogalmazták meg: "Az IPC döntése nem veszi figyelembe, hogy a csalók ebben az esetben egyének fogyatékosság nélkül, és helytelenül megbüntet minden értelmi fogyatékos sportolót. A döntés vajon nem hátbatámadás-e, hogy az értelmi fogyatékos sportolókat kirekesszék? Ismert az IPC történelmi ellenállása az értelmi fogyatékos sportolók bevonásával szemben, tehát ez egy lényeges probléma." Noha az elnök válaszlevelében mindenkit biztosított arról, hogy "az értelmi fogyatékos sportolóknak helyük van a mozgalomban", a kedélyek nem csillapodtak le. Az EPC vezetősége például közölte, hogy a felfüggesztést figyelmen kívül hagyja az idei, európai szövetség által megrendezett paralimpiai versenyeken.

Ebben a helyzetben függesztette fel a

Magyar Paralimpiai Bizottság

a Magyar Értelmi Fogyatékos Sportszövetség bizottságbeli tagságát. Gruiz Katalin, a MÉS elnöke szerint az intézkedés példátlan, hasonló lépést egyik IPC-tagország bizottsága sem tett. "Az MPB elnökségi tagjaként tájékoztattam a bizottságot arról, mekkora felháborodást váltott ki az IPC lépése, ám közölték, ennek ellenére felfüggesztik a MÉS tagságát. Jelenleg tehát csak a várakozás és tiltakozás marad a számunkra. Vannak ugyan versenyek, hazaiak, nemzetköziek, de például kérdéses, hogy az európai paralimpiai versenyekre kimehetünk-e, noha az EPC fogadna bennünket, viszont ha a MPB-ben fel vagyunk függesztve, lehet, hogy mégsem mehetünk?" Gruiz Katalin attól tart, hogy a felfüggesztés hátterében az MPB márciusi tisztújító közgyűlése áll, ahol - ha még érvényben lesz a felfüggesztés - a MÉS tizenöt delegáltja nem rendelkezhet szavazati joggal.

Pancsa József, a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének elnöke szerint is elhamarkodott volt az MPB lépése. "Meg kellett volna várni az IPC végleges döntését, és ha az ottani közgyűlés úgy szavaz, hogy az értelmi fogyatékosok nem vehetnek részt az IPC-versenyeken, csak akkor kellett volna hasonló intézkedést tenni. Különösen, ha azt nézem, hogy olyan komoly bizottságok, mint például az angol, a svájci, a francia, a svéd vagy német nem függesztették fel az értelmi fogyatékos sportszövetségek paralimpiai bizottsági tagságát, mivel ők is az IPC végleges döntésére várnak. Ráadásul kérdéses az is, hogy mi lesz az MPB tisztújító közgyűlésén, ha addig nem születik meg ez a végleges határozat. Részt vehetnek-e a MÉS küldöttei a közgyűlésen, választhatnak és választhatók lesznek-e?" Pancsa szerint az lenne a helyes megoldás, hogy ha a tisztújító közgyűlésig nem születik meg az IPC végleges határozata, a MÉS delegáltjai teljes jogú küldöttként vegyenek részt, mert még mindig jobb megoldás lenne, ha az IPC úgy határoz, kizárja az értelmi fogyatékosokat, akkor érvénytelenítenénk a tisztújító közgyűlés határozatát, mint az, hogy a MÉS lehetőséget sem kap arra, hogy teljes súlyával részt vegyen a közgyűlésen.

Alföldy László, az MPB elnöke azonban jogtalannak és megalapozatlannak érzi a MÉS elnökének felháborodását. Úgy véli, teljesen jogszerűen és logikusan jártak el. "Amit Gruiz Katalin állít, annak nem láttuk semmiféle bizonyosságát. Az internetről leszedett hírei vannak csupán, hivatalos állásfoglalást sem az EPC-től, sem bármilyen más nemzeti bizottságtól nem kaptunk. Az MPB lépése csupán egy olyan intézkedés, amely megfelel az IPC elvárásainak. A MÉS továbbra is részt vehet az üléseinken, szavazati joggal ugyan nem rendelkeznek az IPC végleges döntéséig. Nem értem azt, hogy egyesek mindezt összefüggésbe hozzák a márciusban esedékes tisztújító közgyűléssel. Egyáltalán nem értem, kinek és miért lenne jó, ha a MÉS delegáltjai nem szavazhatnának. Hiszem azt, hogy az IPC felfüggesztése hamarosan megszűnik. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az MPB fő feladata a nemzetközi versenyeken való részvétel finanszírozása, ez pedig túlnyomórészt állami pénzből történik. Ezt a pénzt azonban csak olyasmire fordíthatjuk, amely az IPC-határozatokkal összhangban van. Természetesen ha a március végi közgyűlés idején nem születik meg az IPC végleges döntése, jogászokkal egyeztetünk arról, hogy a MÉS delegáltjai milyen minőségben vegyenek részt a tisztújításon. Semmiképpen nem teszünk elhamarkodott lépéseket."

Jos Mulder, az Európai Értelmi Fogyatékos Sportszövetség elnöke, az Európai Paralimpiai Bizottság, valamint az IPC európai kincstárnoka szerint az IPC nem kérte arra a nemzeti paralimpiai bizottságokat, hogy az értelmi fogyatékos sportszövetségek tagságát a végleges döntésig felfüggesszék. Mulder úgy látja, az MPB lépése a IPC-közlemény félreértelmezése, mivel tudomása szerint a tagországok közül egyetlen nemzeti paralimpiai bizottság sem tett hasonló intézkedést. "Természetesen a magyar értelmi fogyatékos sportolókra is számítunk idei versenyeinken. Hans Lindström, az EPC elnöke pedig hamarosan levelet juttat el az MPB-hez, hogy tájékozódjon a magyar helyzetről, és arra kérje a bizottságot, szüntesse meg az IPC végleges határozatáig a felfüggesztést."

Legát Tibor

Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége (MÉS)

A szövetség 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő ember érdekeit képviselje nemzeti és nemzetközi szinten, és a sporton keresztül elősegítse az integrációt a társadalomba. A MÉS filozófiája a normalizáció elvén alapul, ami azt jelenti, hogy az értelmi sérülteknek a társadalmon belül mindenki mással azonos jogokat, lehetőségeket kell biztosítani, és azonos kötelességekkel kell bírniuk. A sport területén ez azt jelenti, hogy az értelmi fogyatékos embereknek is joguk legyen bármilyen általuk választott sportban a képességeiknek megfelelő szinten részt venni. Alapelvük a teljesítményre ösztönzés, a teljesítmény elvárása, alapvető feladatai között szerepel új egyesületek létrehozásának támogatása, a hazai és nemzetközi versenynaptár összeállítása, az értelmi fogyatékosok sportjával és általában a sporttal foglalkozó jogszabályok és irányelvek ismerete s azok alapján a működési feltételek megteremtése.

A MÉS jelenleg száznál több tagszervezettel működik, igazolt sportolóinak száma ezernél több, és tizenkét szakosztályt működtet. A Sydneyi Paralimpiai Játékokon a MÉS sportolói két arany-, három ezüst- és öt bronzérmet szereztek, ezzel az értelmi fogyatékosok összetett éremtáblázatán az ötödik helyet érték el.

szerző
Legát Tibor
publikálva
2001/8. (02. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...