Elbukott a bíróságon Orbán fogorvosa a magyar Vasemberrel szemben

  • G. M.
  • 2019. február 5.

Sport

Több évnyi háborúskodásnak vethet véget egy bírósági ítélet. A háttérben komoly pénzek, állami támogatások és a Forma-1-hez hasonló verseny rendezési joga van.

Hosszú adok-kapoknak a végére tett pontot a miskolci törvényszék, miután jogerősen kimondta: a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) engedélyezési hatásköre nem terjed ki az Ironman rendezvényeire.

Az első pillantásra kevéssé érdekes döntés mögött évek egy izgalmas, a hazai sportpolitika működését jól megvilágító történet, egy régóta dúló csata áll. Az egyik sarokban Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa, a szövetség elnöke, a másikban pedig Kropkó Péter, a hazai Ironman jogait tulajdonló, a magyar triatlon egyik legsikeresebb férfisportolója áll.

Elmérgesedett viszony

A Magyar Triatlon Szövetség és a budapesti Ironman rendezvény szervezői 2016 tavaszán kaptak össze.

A hosszú és fordulatos történet azzal kezdődött, hogy a nemzetközi Ironman versenysorozat hazai licencét birtokló, a neves eseményt Budapestre hozó sportoló, Kropkó Péter, illetve cége, a Kropkó Promotion 2016 májusában le kellett fújjon egy velencei rendezvényt, mert a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) nem járult hozzá a megtartásához. Ezen Kropkóék kiakadtak, nem értették, hogyan terjed ki az MTSZ fennhatósága egy profi, nevezési díjakra, szponzorokra alapozó rendezvényre.

A felek egymást vádolták, közleményháborút folytattak, sőt, a szövetséget 2014 óta irányító Bátorfi Béla 2016 június elején fegyelmi eljárást indítványozott Kropkóék ellen. Hamarosan kiderült, hogy mindezek mögött a nyári budapesti Ironman ügye áll.

Nagy presztízs, sok pénz

Ugyanis ez a verseny hatalmas presztizsű, ráadásul a magas nevezési díjak miatt komoly bevételek termel a világ több pontján. Nem beszélve arról, hogy az üzleti, társadalmi és politikai elitet mozgatja meg, gazdasági és diplomáciai haszna is van. Elsősorban jól szituált menedzserek, tehetős cégvezetők neveznek be rá, hogy bizonyítsák: képesek lefutni a félmaraton, bírják a 1,9 kilométer úszást és 90 km-nyi kerékpározást. Előfordult például, hogy a bahreini királyi család csak az esemény miatt jött Budapestre.

Ráadásul jelentős összegű állami támogatás is a szervezők rendelkezésére állt. A világszerte népszerű versenysorozat budapesti állomását, az Ironman 70.3 Budapestet ugyanúgy segítette a kormány, mint például a sok vitát kiváltó Red Bull Air Race, vagy éppen a Forma-1.

Amikor még volt verseny Budapesten

Amikor még volt verseny Budapesten

Fotó: Facebook/Ironman 70.3 Budapest

 

 

Csakhogy az állami támogatást a kormány az MTSZ-en keresztül biztosította annak ellenére, hogy a versenyt Kropkóék szervezték, bonyolították, és ők tartották a kapcsolatot a védjegy nemzetközi tulajdonosával, a ­World Triathlon Corporationnel (WTC). Kropkó és üzlettársa, Csomor Tamás az évek alatt több interjúban hangsúlyozta, az állami támogatásra azért van szükség, hogy felfutassák a budapesti versenyt, ami idővel majd a saját lábára áll, önfenntartó lehet.

A Forma-1-hez hasonlóan a rendezvény nemcsak közvetlen, hanem közvetett bevételeket is termelt. Még a kormányhoz közeli Századvég Gazdaságkutató szerint is megtérül az államnak a verseny: az egykori Népszabadság birtokába jutott hatástanulmány szerint ugyanis a résztvevők költései miatt a verseny már az első évben, 2014-ben félmilliárd forint áfabevételt termelt a költségvetésnek.

De akkor kinek volt mindezzel gondja?

A hatszoros Ironman-győztes és tizenkétszeres triatlon bajnok Kropkó Péter már 2016-ban arról beszélt a Népszabadságnak, hogy a szövetség megpróbálja ellehetetleníti a versenyt, az Indexnek pedig azt mondta, hogy egyértelmű, hogy a pénz miatt történik mindez. "Ők a konkurenciát látják az Ironmanben, nem pedig a lehetőséget" - állította a sportoló.

Persze ezt Bátorfiék határozottan tagadták, mindig is azt állították, ha az MTSZ nem jár közbe a kormánynál, nincs meg a pénz, nem tudták volna kifizetni a WTC-nek a licencdíjat, tehát már az első budapesti Ironmant sem tudták volna megrendezni. Az MTSZ szerint ők csak azt akarják, hogy a szervezők tartsák be a szabályokat, fizessék ki az alvállalkozóikat, garantálják a legjobb feltételeket a versenyzőknek és fogadják el a Szövetség belső előírásrendszerét, ha már Kropkóék tagok.

Tény, hogy a kezdetekben Kropkó és Bátorfi jóban voltak (az utóbbi egyenesen példaképének nevezte a sportolót), és ma már nehéz kihámozni, hol romlott meg a viszony, esetleg kiben milyen hátsó szándékok voltak, ha voltak ilyenek. Egy biztos, az MTSZ még a 2016-os velencei verseny előtt meglepőt húzott: egy levélben felnyomták a WTC-nél Kropkóékat azt állítva, bajok lehetnek a bevételekkel, az állami támogatással, márpedig az utóbbi - mint fentebb írtuk - épphogy a Szövetségen keresztül érkezett. Az MTSZ állította: szó sincs feljelentésről, csak "tájékoztatásról".

Pár hónap elteltével ki is derült: az állami támogatás - még ha nem is akkora, mint 2015-ben - a 2016-os Ironmanre is biztosított volt: 180 millió forintot adott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Csakhogy a szövetség visszatartotta a pénzt, mert azt állították, hogy a Kropkó Triatlon Klubnak tartozásai vannak különböző alvállalkozók felé, ezért nem tudják velük megkötni a szükséges szerződést.

Kropkó Péter jobbra

Kropkó Péter jobbra

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kropkoék szerint a tartozások azért halmozódtak fel, mert a szövetség visszatartotta a támogatást. Ugyanis a 2016-os versenyt még megtartották abban a tudatban, hogy a kilenc nappal a rendezvény előtt megjelent kormányhatározat elkülönítette a támogatást.

A vita odáig fajult, hogy Kropkó a szövetség vezetését alkalmatlannak titulálta, az MTSZ pedig szerződésszegő, bukott szervezőnek nevezte Kropkóékat. Sőt, Bátorfi Béla a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy Kropkó Péter diagnózisa „orvosért kiált”.

Kicsoda Bátorfi Béla?

Bátorfi Bélát legtöbbször Orbán Viktor fogorvosaként emlegetik, ami nem véletlen, hiszen 2011-ben Havasi Bertalan elismerte, hogy valóban ő kezeli a miniszterelnököt. Az elmúlt években az államilag támogatott Magyar ­Fogászati Turizmus Fejlesztési Program egyik alapítójaként is lehetett róla olvasni. 2014-ben lett a Magyar Triatlon Szövetség elnöke a doktor, akinek saját triatloncsapata is van Egerben.

Világgazdaság 2015-ben írta meg róla, hogy több cégét is vizsgálta az Európai Bizottság. Bátorfiról korábban az is kiderült, hogy Angliában egy évre eltiltották a hivatásától egy beteg panasza után, ám szerinte csak annyi történt, hogy „az angliai fogászati lobbi” megpróbálta ellehetetleníteni, és ő úgy látja, csupán adminisztrációs ügyekben volt nézeteltérés közte és az angol fogászati kamara között – Bátorfi angliai praktizálási engedélyét 2011 tavaszán adták vissza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eredmény: elmarad a verseny

Három évvel ezelőtt nemcsak a támogatás visszatartása növelte a feszültséget. 2016 szeptemberében a Magyar Triatlon Szövetség közleményben jelezte, hogy egészségtelen a víz a Kopaszi-gátnál, ahol a Ironman 70.3 Budapest-verseny úszószámát rendezték. Kropkóék viszont bizonygatták, egy héttel korábban megvizsgáltatták a vizet, és minden rendben volt, mire az MTSZ azzal vágott vissza, nem kizárt, hogy ez egy áldokumentum.

A 444.hu akkor arról is írt, hogy a barátság azért szakadhatott meg a szövetség és Kropkóék között, mert Bátorfi a szövetség saját versenyeire már nem tudott pénzt kalapozni, mivel a kormány kipipálta a triatlont az Ironmannel.

 

false

A vita eredménye az lett, hogy 2017-ben el is maradt a budapesti Ironman, Kropkóék akkor azt írták a közleményükben, hogy „a magyar triatlon szakmai vezetése alkalmatlan egy ilyen világméretű rendezvény befogadására, és nem tud élni a páratlan lehetőséggel”. Kropkó akkor a Borsnak azt mondta, hogy lehet, kimegy Ausztriába, mivel „kell a pénz a családnak. Mert ez már nem a cégről szól, hanem a családomról”.

A vitából bírósági ügy lett a szövetség és Kropkóék cége között, amelynek végére 2018 végén tett pontot a miskolci törvényszék. Az ítélet alapján kijelenthető, hogy az Ironman a sporttörvény szerint nem tartozik a szövetség által irányított versenysport rendszere alá, így annak nem lehet és nem is lehetett ellenőrzési vagy felügyeleti jogköre az Ironman-rendezvények felett.

Vagyis a saját versenyszabályzata csak a saját versenyrendszerére terjed ki az MTSZ-nek, az Ironman viszont a bíróság döntése szerint nem tartozik ide.

Kropkó Péter az ítélettel kapcsolatban azt mondta, hogy „immár hivatalosan is visszaigazolást nyert, hogy az Ironman 70.3 Budapest szervezői 2014 és 2016 között a hatályos magyar  jogszabályok betartása mellett szervezték az egyébként nemzetközileg is méltán elismert rendezvényüket, és elszenvedett büntetéseink teljesen jogszerűtlenek voltak”.

Az ítélettel kapcsolatban megkerestük a Magyar Triatlon Szövetséget és Bátorfi Bélát, hogy kívánja-e azt kommentálni. Ha válaszol, frissítjük cikkünket.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.