NER-foci a szomszédos országokban

Egy pénzből valók

Sport

A szomszédos országok egyes fociklubjait a magyar kormány bőségesen támogatja az adófizetők pénzéből. E sportnyomulás szakmai és gazdasági haszna erősen kétséges, viszont mesterségesen szíthatja a kölcsönös ellenszenvet a helyi közösségekben.

„Beérnek a Kárpát-medencei futballbefektetések” – harsogta június 8-án büszkén a 2022-ben hárommilliárd forintért államosított Nemzeti Sport, az az újság, amelyet Orbán Viktor vasalva kap meg reggelente a feleségétől. A címlapon a dunaszerdahelyi DAC épp teltházas stadionja látható, az ajánló pedig büszkén hirdeti, hogy az NB I.-ben jól teljesítő csapatok, a Fradi, a Kecskemét, a Debrecen és a ZTE mellett a romániai Sepsi, a szerbiai Topolya, a szlovákiai DAC és a horvátországi Eszék is indulhat a nyáron induló európai selejtezőkben. A lap külhoni magyar kötődésű klubokként írja le ezeket.

A Topolya, a DAC és a Sepsi fontosabb szerb, szlovák és román bajnoki vagy kupamérkőzéseit az érdeklődők rendszeresen élőben követhetik a magyar közmédia sportcsatornáján is lelkesen szurkoló hazai kommentátorokkal és szakértőkkel, a Nemzeti Sport pedig hétről hétre kiemelten foglalkozik az NK Osijek eredményeivel; ez az az eszéki horvát klub, amelynek Mészáros Lőrinc az első számú támogatója.

E klubokról szólva gyakran elhangzik a „futballbefektetés” kifejezés, ami elvileg arra utal, hogy valamiféle üzleti vagy sportszakmai háttere van a határon túli nyomulásnak. Üzleti az lenne például, ha az Európába jutott érintett román, szerb stb. klubok elkezdenék termelni a pénzt a magyar államnak és a magyar befektetőknek; sportszakmai „háttér” meg az lenne, ha a magyar futball, végső soron pedig a magyar válogatott is profitálna mindebből. De hát egyik állítás sem felelne meg a valóságnak. Pénzt az államnak nyilván nem termel, ráadásul ezek a klubok a kereteikben és stábjaikban elvétve alkalmaznak ottani magyarokat, és főleg a bajnokságnak megfelelő ország játékosai és edzői élvezik a román, szerb stb. versenytársaiknál amúgy ritkán látott luxuskörülményeket.

A dunaszerdahelyi DAC hagyományosan a felvidéki magyarság népszerű csapata, az otthoni meccseken 6 ezres átlagnézőszámmal. Sepsiszentgyörgyön és Topolyán viszont majdhogynem a nulláról építettek fel különösebb futballhagyományokkal nem rendelkező klubokat pár év alatt. Topolyán ebben a szezonban 2 ezer néző volt átlagosan meccsenként, Sepsiszentgyörgyön 3 ezer, és ezek a nézők túlnyomó többségben biztosan romániai és szerbiai magyarok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.