NER-foci a szomszédos országokban

Egy pénzből valók

Sport

A szomszédos országok egyes fociklubjait a magyar kormány bőségesen támogatja az adófizetők pénzéből. E sportnyomulás szakmai és gazdasági haszna erősen kétséges, viszont mesterségesen szíthatja a kölcsönös ellenszenvet a helyi közösségekben.

„Beérnek a Kárpát-medencei futballbefektetések” – harsogta június 8-án büszkén a 2022-ben hárommilliárd forintért államosított Nemzeti Sport, az az újság, amelyet Orbán Viktor vasalva kap meg reggelente a feleségétől. A címlapon a dunaszerdahelyi DAC épp teltházas stadionja látható, az ajánló pedig büszkén hirdeti, hogy az NB I.-ben jól teljesítő csapatok, a Fradi, a Kecskemét, a Debrecen és a ZTE mellett a romániai Sepsi, a szerbiai Topolya, a szlovákiai DAC és a horvátországi Eszék is indulhat a nyáron induló európai selejtezőkben. A lap külhoni magyar kötődésű klubokként írja le ezeket.

A Topolya, a DAC és a Sepsi fontosabb szerb, szlovák és román bajnoki vagy kupamérkőzéseit az érdeklődők rendszeresen élőben követhetik a magyar közmédia sportcsatornáján is lelkesen szurkoló hazai kommentátorokkal és szakértőkkel, a Nemzeti Sport pedig hétről hétre kiemelten foglalkozik az NK Osijek eredményeivel; ez az az eszéki horvát klub, amelynek Mészáros Lőrinc az első számú támogatója.

E klubokról szólva gyakran elhangzik a „futballbefektetés” kifejezés, ami elvileg arra utal, hogy valamiféle üzleti vagy sportszakmai háttere van a határon túli nyomulásnak. Üzleti az lenne például, ha az Európába jutott érintett román, szerb stb. klubok elkezdenék termelni a pénzt a magyar államnak és a magyar befektetőknek; sportszakmai „háttér” meg az lenne, ha a magyar futball, végső soron pedig a magyar válogatott is profitálna mindebből. De hát egyik állítás sem felelne meg a valóságnak. Pénzt az államnak nyilván nem termel, ráadásul ezek a klubok a kereteikben és stábjaikban elvétve alkalmaznak ottani magyarokat, és főleg a bajnokságnak megfelelő ország játékosai és edzői élvezik a román, szerb stb. versenytársaiknál amúgy ritkán látott luxuskörülményeket.

A dunaszerdahelyi DAC hagyományosan a felvidéki magyarság népszerű csapata, az otthoni meccseken 6 ezres átlagnézőszámmal. Sepsiszentgyörgyön és Topolyán viszont majdhogynem a nulláról építettek fel különösebb futballhagyományokkal nem rendelkező klubokat pár év alatt. Topolyán ebben a szezonban 2 ezer néző volt átlagosan meccsenként, Sepsiszentgyörgyön 3 ezer, és ezek a nézők túlnyomó többségben biztosan romániai és szerbiai magyarok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.