NER-foci a szomszédos országokban

Egy pénzből valók

Sport

A szomszédos országok egyes fociklubjait a magyar kormány bőségesen támogatja az adófizetők pénzéből. E sportnyomulás szakmai és gazdasági haszna erősen kétséges, viszont mesterségesen szíthatja a kölcsönös ellenszenvet a helyi közösségekben.

„Beérnek a Kárpát-medencei futballbefektetések” – harsogta június 8-án büszkén a 2022-ben hárommilliárd forintért államosított Nemzeti Sport, az az újság, amelyet Orbán Viktor vasalva kap meg reggelente a feleségétől. A címlapon a dunaszerdahelyi DAC épp teltházas stadionja látható, az ajánló pedig büszkén hirdeti, hogy az NB I.-ben jól teljesítő csapatok, a Fradi, a Kecskemét, a Debrecen és a ZTE mellett a romániai Sepsi, a szerbiai Topolya, a szlovákiai DAC és a horvátországi Eszék is indulhat a nyáron induló európai selejtezőkben. A lap külhoni magyar kötődésű klubokként írja le ezeket.

A Topolya, a DAC és a Sepsi fontosabb szerb, szlovák és román bajnoki vagy kupamérkőzéseit az érdeklődők rendszeresen élőben követhetik a magyar közmédia sportcsatornáján is lelkesen szurkoló hazai kommentátorokkal és szakértőkkel, a Nemzeti Sport pedig hétről hétre kiemelten foglalkozik az NK Osijek eredményeivel; ez az az eszéki horvát klub, amelynek Mészáros Lőrinc az első számú támogatója.

E klubokról szólva gyakran elhangzik a „futballbefektetés” kifejezés, ami elvileg arra utal, hogy valamiféle üzleti vagy sportszakmai háttere van a határon túli nyomulásnak. Üzleti az lenne például, ha az Európába jutott érintett román, szerb stb. klubok elkezdenék termelni a pénzt a magyar államnak és a magyar befektetőknek; sportszakmai „háttér” meg az lenne, ha a magyar futball, végső soron pedig a magyar válogatott is profitálna mindebből. De hát egyik állítás sem felelne meg a valóságnak. Pénzt az államnak nyilván nem termel, ráadásul ezek a klubok a kereteikben és stábjaikban elvétve alkalmaznak ottani magyarokat, és főleg a bajnokságnak megfelelő ország játékosai és edzői élvezik a román, szerb stb. versenytársaiknál amúgy ritkán látott luxuskörülményeket.

A dunaszerdahelyi DAC hagyományosan a felvidéki magyarság népszerű csapata, az otthoni meccseken 6 ezres átlagnézőszámmal. Sepsiszentgyörgyön és Topolyán viszont majdhogynem a nulláról építettek fel különösebb futballhagyományokkal nem rendelkező klubokat pár év alatt. Topolyán ebben a szezonban 2 ezer néző volt átlagosan meccsenként, Sepsiszentgyörgyön 3 ezer, és ezek a nézők túlnyomó többségben biztosan romániai és szerbiai magyarok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.