Elárverezték Boris Becker díjait: a tartozásait kell törlesztenie belőle

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. július 12.

Sport

Az eladósodott teniszcsillag két éve jelentett csődöt, de azóta sem jobb a helyzet.

Az eladósodott Boris Becker egykori német teniszcsillag trófeái több mint 680 ezer fontért (246 millió forintért) keltek el egy csütörtök este zárult online aukción.

Az aukción 82 darabra lehetett licitálni, köztük volt a Davis Kupa egy példánya, amely 52 100 fontért kelt el, a Teniszhírességek csarnoka gyűrűje, karórák és teniszruhák. A legtöbb pénzt, 150 250 fontot azért a Tiffanynál készült ezüstkupáért adtak, amelyet a sztár Ivan Lendl legyőzésével nyert a US Openen 1989-ben.

A hatszoros Grand Slam-győztes, aki védhetetlen szerváiról a Bum-bum Borisz becenevet kapta, pályafutása alatt 49 tornát nyert meg és mai értéken több mint 20 millió euró pénzdíjat nyert. 2017-ben azonban az akkor már adósságokban úszó 51 éves Becker csődöt jelentett. Az árverés bevételéből adósságai egy részét kell kifizetnie.

A csőd után egy évig húzta, mivel diplomatastátusza van, ezért mentességet élvez. A hajdani világelső arra hivatkozott, hogy a Közép-afrikai Köztársaság elnöke az ország sport-, kulturális és humanitárius "nagykövetévé" nevezte ki az Európai Unióba. A Közép-afrikai Köztársaság külügyminisztere azt válaszolta, hogy az útlevél, amelyet Becker mutogat, hamisítvány, egy csomó "2014-ben ellopott üres útlevél egyike".

A furcsa ügy decemberben ért véget, amikor Becker egy londoni bíróság előtt lemondott a mentességéről, így az aukciósház piacra dobhatta a trófeákat. Nincs meg azonban minden darab: Becker ugyanis tavaly bejelentette, hogy a Grand Slam-kupák eltűntek, majd felhívást tett közzé, amelyben segítséget kért a megtalálásukhoz.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.