"Próbáld ki a piszoárt. Megéri" - súgta a fülembe az éppen csak tántorgó Hinta a Pecalista év végi horgászbörzéjén. A porceláncsésze előtt állva a falon lógó adventi koszorút nézegettem. A koszorú egyszer csak kinyitotta a szemét, majd a száját is, kettőt pislogott, aztán erős férfihangon rágyújtott egy karácsonyi dalra. Az ijedségtől akkorát ugrottam hátra, hogy kis híján kizuhantam az ablakon. A horgászcikkipar ekkora meglepetéssel nem szolgált tavaly: a szerelékek az esztelenségig finomodtak, a szezon sztárja mégis az újra felfedezett nyalókaúszó lett. 1999 ugyanis a barkácsolók éve volt.

Miről ismerni meg a barkácsoló horgászt? A McDonald´sban zsebre dugja a szívószálat, az étteremben az úszóantennának teremtett kínai fogpiszkálót, a hálószobában pedig nője flitteres körömlakkját. Házi kedvenceink közelébe ne engedjük, mert bármilyen szőrt, tollat és pikkelyt alapanyagnak tekint. A barkácsjárvány tavaly a Pecalistát is megfertőzte. A tagok januárban kindertojásból és gemkapcsokból csukázó úszót gyártottak, februárban drótelőkét fontak, márciusban összeégett hüvelykujjal jártak, mert a szívószál végét a legjobban öngyújtóval lehet összehegeszteni, áprilisban röntgenfelvételeket mutogattak egymásnak, miután egy leleményes sporttárs megírta, hogyan lehet nagykalapáccsal támolygó villantót domborítani. Májusban wobblert faragtak, júniusban lefestették, aztán augusztusban elhajították, mert jött az új szenvedély, a nyalókaúszó.

*

"Nem akarok purhabból nyalókaúszót barkácsolni" -motyogta dr. I., a politoxikomán kórboncnok, amikor éjszakai menyhalazás közben elszenderedett a Sajó partján.

*

A pecalistás B. a legnagyobb ismert barkácsolók egyike. Az év elején egy japán cég több hónapos vendégjátékra hívta meg. B.-t egy előkelő szállodában szállásolták el, ahol bármit szabad volt, egyet kivéve: a lakosztályban főzni. A leleményes barkácsoló hamar felfedezte, hogy a közeli folyó teli van márnákkal. Fogott is rögtön, de hogyan főzze meg, ha egyszer nincs tűzhely? Vett egy serpenyőt a szupermarketben, aztán megfordította a vasalót, és vidáman megsütötte a zsákmányt. A londinerek azóta is emlegetik, hogy milyen furcsa testszaguk van a magyaroknak.

*

Egy délután dr. I. azzal a bejelentéssel próbált meghökkenteni, hogy begumizta a spiccbotját. (A kívülállók kedvéért ez annyit tesz, hogy a gyűrűk nélküli, könnyű keszegezőbot utolsó néhány tagjának belsejébe gumiszálat feszített. Ennek a végére kerül a horgászzsinór.)

"Ezzel akármekkorát ki tudok fogni, a legvékonyabb damillal is" - közölte dr. I.

"Haha" - mondtam szárazon.

"Egy üveg tequilába" - mondta dr. I.

Az úszó kiemelkedett a vízből. Dr. I. fölényesen rám kacsintott, majd bevágott. A hal legalább tíz méterre kihúzta a gumit, és elkezdett jobbra-balra úszkálni.

"Látod? Egy ekkora hal azonnal elszakította volna a vékony damilt. A gumi ezt nem hagyta, sőt a rugalmasságával segít kifárasztani. Te is megtudod, milyen érzés, ha begumiztatod a sajátodat."

"Soha" - mondtam sötéten, de az indoklást nem volt időm kifejteni, mert P., a boncmester frissen szerzett, fekete-fehér debrecenire emlékeztető kutyája felpattant, és elvágtatott egy batikolt bölcsészlány irányába, akiről a környéken üldögélő 273 horgász egyike sem tudta elképzelni, mit keres éppen ezen a helyen. "Állítsd meg P.-t!" - visongott dr. I.

Másfél óra múlva értünk vissza. Dr. I. arcán mintha a fásultság jeleit vettem volna észre. A hal ugyanabban a távolságban úszkált fel-alá.

"Mekkora?"

"Legalább öt kiló."

Elszívtam három szál cigarettát. A helyzet nem változott. A második dobozt bontottam fel, amikor a ponty elkezdett fáradni, aztán felfeküdt a vízre. Jó, ha megvolt fél kiló. A boncmester hátrahajította a botot, de a hal a rugalmas gumi miatt egy centivel sem jött közelebb öt méternél. A szák nyele legfeljebb méteres volt. Dr. I. cselesen hátrálni kezdett. A gumi egyre nyúlt. A zsákmány egy helyben pihegett.

"Én felmegyek a parton, te szákold meg!"

Dr. I. hátrálva felhágott a kaptatón. Az első tíz méteren csak a gumi nyúlt, aztán lassan megmozdult a hal is. Egy arasznyira lehetet a száktól, amikor az apró horog kipattant a szájából. Az úszó kozmikus sebességgel elzúgott előttem, és beleállt dr. I. fejébe.

"Meghaltál?" - kérdeztem, ráadásul sehol sem láttam az úszót. A boncmester kicsit kotorászott a nyelvével a szájában, aztán enyhén tótos kiejtéssel azt mondta, hogy "lányáltám".

*

A nyalókaúszó egyébként olyan, mint egy tenyérnyi diszkosz, amiből kiáll egy rövid antenna. Gyorsan áramló vízben használják. Horgászboltban is kapható néha, de az igazi barkácsolók ezen csak kacagnak. Minek venni, amikor többheti munkával purhabból is elő lehet állítani?

A purhab egy titokzatos anyag. Pontos összetételét csak a beavatottak ismerik. Dr. I. állítja, hogy az ektoplazmára hasonlít. A barkácsolók szívesen terjesztik ezt az elméletet. Nyár vége felé egy szentségtörő azt kezdte suttogni, hogy valamiféle levegőn megszilárduló műanyagról lehet szó. Vágóhoroggal a hátában találták meg a Tisza-parton, de a rendőrségi vizsgálat önkezűséget állapított meg.

Szily László