Derbi és üzlet

Létre, helyre, befutóra

  • Vas Gábor
  • 2000. január 13.

Sport

A Pénzügyminisztérium szabadulna tőle, ezért még ebben a hónapban kiírja a koncessziós pályázatot, egy francia vállalkozás már építené az új pályát, az ügető helyére pedig bevásárlóközpontot álmodott. A lovi még sincs megmentve, még akkor sem, ha a jelenlegi kormány is kiállt mellette. Szilvesztert leszámítva pang a terep, és ezt látva már az is csoda, hogy egyáltalán létezik Magyarországon lóverseny.

Lóverseny és üzlet

A szilveszter az persze más; Budapesten mindenki, aki számít, és főleg, aki nem, december 31-én kutya kötelességének érzi, hogy elzarándokoljon a Kerepesi útra. Igaz, nem fogadni, hanem alapozni. Ilyenkor majdnem telt ház van, forr a bor, és rohamosan emelkedik a pénztárosok vérnyomása, amikor már az ötvenedik félrészeg süldőlánynak kell elmagyarázniuk, hogy ne fogadjanak az ötösre, mert ebben a futamban olyan nem indul. Kevés helyszínt tud felmutatni a főváros, ami ennyire "cool" szilveszterkor, így aztán nem csoda, hogy a jóérzésű törzsvendégek december 31-én nagy ívben elkerülik az Ügetőt. Erre a nagyszabású jófej-fesztiválra tavaly még rá is tettek egy lapáttal. Show-műsor volt, tombola, zenekar. Az amatőr hajtók versenyén sztársportolók pakolták magukat, sőt a szórólap Farkasházy Tivadar felbukkanását is jelezte. A szürke szerdákon és szombatokon (amikor átlagos versenynapok vannak) persze nem ilyen színes és vidám közeg látogatja a pályát. Inkább afféle szellemek, kezükben Turfot remegtetve, csodára várva. És egyre kevesebben vannak az ilyenek is.

Szűk esztendők

"Az 1999-es évet mintegy százmillió forinttal kisebb, 'mindössze' 480 milliós veszteséggel zárta a Nemzeti Lóverseny Kft., mint a megelőzőt" - kezdte a jó hírrel Pécsi Sándor, a cég sajtókapcsolatokért felelős illetékese. Újabb fejlemény, hogy a Duna TV után egy másik televíziócsatorna kapcsolódik be a lóverseny-közvetítésekbe: az MTV idén nyolc futamot sugároz majd, négy ügető- és négy galoppversenyt. Azt azonban még nem tudni, hogy honnan.

A hazai lóverseny válsága évek óta napirenden lévő téma, kormányok sora jelentette már ki, hogy valamit tenni kell (az Orbán-kabinet például eltörölte a fogadásokat sújtó forrásadót, s így a fogadások összegének 70 százaléka visszajut a fogadókhoz), s mégis mindig a szilveszteri futam az egyetlen alkalom, amikor zsúfolásig megtelnek a lelátók. Pedig a túlélést nyilvánvalóan nem lehet az alkalmi 300 forintos belépőkre alapozni, pláne akkor nem, ha ezt a komolynak egyáltalán nem nevezhető összeget ráadásul a büfében levásárolhatja a közönség. Elméletileg a lóverseny üzlet. Mai állapotában ez látszik legkevésbé a hazai pályák bármelyikén: aki a "piac" közelében van, az jókorát bukik rajta.

Pálya, kilátással

E tendencia látszott megváltozni, amikor - még 1998-ban - egy francia építőipari vállalkozás, a Bouygues nyerte meg az ÁPV Rt. pályázatát, ami új ügetőpálya felépítését célozta. Mivel e célra állami pénzek akkor és azóta sem állnak rendelkezésre, a franciáknak a Kerepesi úti ügetőpályát ajánlották fel cserébe. A Bouygues e területre (a West Endhez hasonlóan jó adottságú terület, Keleti pályaudvar, metrócsatlakozás, egyebek) bevásárlóközpontot építene, amire már meg is van az építési engedélye, ám addig az ÁPV Rt.-vel kötött privatizációs szerződés szerint nem láthat munkához, amíg át nem adták az új pályát.

A régi-új helyszín a Kincsem Park lenne, ahol az ügető- és a galoppversenyek is otthonra lelnének, és noha a két versenyszámot eltérő hosszúságú és vonalvezetésű pályán bonyolítják, mindez nem jelent gondot a franciáknak: terveik szerint 1998-as áron 2,5 milliárdot költenének a pálya kialakítására, négyezer fős lelátót építenenék, két kilométer hosszú galopp- és 1200 méter hosszú ügetőpályát, és a befutók legfeljebb ötven méterre lennének a tribüntől.

Lassan lejár azonban az a tizenhat hónapos határidő, amíg a Bouygues elállhat az üzlettől, s eddig még egy kapavágás sem történt. Azért, mert a galopp-pálya egy kisebb hányada (a 88 hektárból 1700 négyzetméter) egy magánvállalkozásé, és a cég egy korábbi jogvita kapcsán eddig nem volt hajlanó hozzájárulását adni az építkezéshez. A felek most peren kívül egyezkednek, és bíznak benne, hogy megtalálják a megoldást. Addig azonban áll az ügy.

"Úri passzió"

Az építkezés idejére az Ügető Alagra költözne, ahová mostanában csak edzeni viszik a lovakat, mivel versenyt már jó ideje nem rendeztek ott a pálya katasztrofális állapota miatt. A francia cég tizenkét hónapra vállalta a Kincsem Park átépítését, ennyit kellene Alagon kihúzniuk a versenylovaknak, a hajtóknak meg a fogadóknak, ami, ismerve a jelenlegi helyzetet, körülbelül egy futballcsapatnyi fanatikust jelent. A maradék (pár százan, ha lehetnek) nem fog Dunakeszire járni lóversenyre, maximum megnézi tévén. Nem csoda, hogy szóba került az is, hogy szüneteltetni kellene erre az egy évre a versenyeket, ám a lótulajdonosok szerint ez a sportág végét jelentené.

Egyébként ők azok, akiknek aztán végképp nem üzlet a lóverseny. A másfél éves csikók ára ugyanis háromszázezer és egymillió között mozog, s ez önmagában még kevés a sikerhez. Ám ha külföldről akarna valaki lovat vásárolni, s ezzel növelni esélyét az "alacsonyabb színvonalú" hazai vetélytársakkal szemben, akkor a határ a csillagos ég, egy jobb vérvonalú nyugati példány ugyanis akár tízmilliót is kóstálhat. Szakértők állítják: az igazi üzlet sehol sem a futtatóké. A versenyló-tulajdonlás állítólag a világon mindenhol a sokat emlegetett "úri passzió" kategóriájába tartozik. Nagyot szakítani a tenyésztéssel lehet meg a fogadásszervezéssel.

Vegye, vigye

Nálunk azokkal sem. A szerencsejátékokért, így a lóversenyért is felelős Pénzügyminisztérium (PM) 1999-ben éppen 480 milliót bukott az ügyön a fogadásszervezést bonyolító Nemzeti Lóverseny Kft.-n keresztül. A PM ezért 2000-re azt a bizonyos megtakarított százmilliót nem is adta oda a cégnek, mondván, ha olcsóbban is meg lehet csinálni, akkor csinálják meg olcsóbban. Emiatt a versenydíjak ugyan nem csökkennek majd, de a versenyek száma valószínűleg nem éri el az ideit. Ezzel párhuzamosan még januárban kiírják a fogadásszervezés koncessziós pályázatát, amelyet idén ősszel értékelnek.

A pályázat bizonyos feltételei még nem tisztázottak. Nem tudni például, hogy csak a fogadásszervezés tartozik-e a győztes felügyelete alá, vagy megkapja a versenyszervezés feladatát is, esetleg az utóbbiért fizetnie kell valakinek, s ha igen, kinek. Mindenesetre a PM-nek tiszta haszon, ha végre valaki fizet neki (úgy 200 millióra saccolják a hozzáértők a koncesszió árát, biztosat tudni azonban nem lehet), és nem neki kell áldoznia rá. Ettől azonban még nincs megmentve a magyar lóverseny.

Mivel nemzedékek maradtak ki abból az élvezetből, ami a lóverseny, gyakorlatilag újra meg kellene tanítani az országot például a hármas befutó fogalmára. A nyeretlen kétéves még csak-csak megvan, igaz, egészen más forrásból. Pécsi Sándor viszont állítja, hogy minden társadalmi réteget kielégítő szórakozási formáról van szó, s a nagy nyugati derbiken ott vannak a felső tízezer és a "proletáriátus" tagjai egyaránt. Az igazi különbség az, hogy amíg a valódi gazdagok saját lovaik futásában gyönyörködnek a saját páholyukból, a szegényebbek fogadnak rájuk a lelátón.

 

Tavalyi hó

Az év ügető lova 1999-ben a hatéves Zádor lett. Zala Szépe nyerte az ügetőkupát, a három éve százezerért vásárolt ló tavaly hárommillióért cserélt gazdát, miközben húsz százalékkal nőtt a versenylovak száma az országban.

A négyéves Belami abszolút pályarekordja 1:15,7 perc volt, a hároméves fekete mén, Ápril Sun volt viszont tavaly a legeredményesebb galoppló: nyolc versenyből hatszor nyert. A legbalszerencsésebb Esőkirály volt: négyszer futott be másodikként, aztán lábát törte, és ezért el kellett altatni. A legnagyobb külföldi sikert a hároméves kanca, Sharons Charm érte el, megnyerte az Ausztria-díjat.

Tavaly összesen 645 ló futott az ügetőn, 558 a galopp-pályán. Csehországban 800 versenyló-tulajonosról tudnak, Magyarországon mintegy nyolcvanról. Vannak érdekellentétek is: lehetne emelni a versenyek színvonalát, ha rangos nemzetközi derbiket rendeznének, ám ekkor be kellene engedni a külföldi lovakat is, ami nem jelent túl sok jót a hazai tulajdonosoknak. A hazai lóállomány a szakértők szerint közép-európai szinten nem rossz, de nem fogható a komoly lóverseny-hagyományokkal rendelkező nyugati országok, elsősorban Nagy Britannia színvonalához.

Pécsi Sándor szerint a feltételek kialakítása (a Kincsem Park elkészülte és a fogadásszervező koncesszió aláírása) után még legalább három-négy évnek kell eltelnie, amíg megmozdul az üzlet. Ez idő alatt valószínűleg milliárdokat kell majd promócióra költenie a koncessziót elnyerő szerencsésnek, országos fogadóiroda-hálózatot kell létrehozni, hogy vidéken is fogadhasson, akinek kedve tartja. Magyarországon ma a fogadások negyven százalékát bonyolítják az irodák, a nyugati országokban durván hetven százalékot.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.