Derbi és üzlet

Létre, helyre, befutóra

szerző
Vas Gábor
publikálva
2000/2. (01. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Pénzügyminisztérium szabadulna tőle, ezért még ebben a hónapban kiírja a koncessziós pályázatot, egy francia vállalkozás már építené az új pályát, az ügető helyére pedig bevásárlóközpontot álmodott. A lovi még sincs megmentve, még akkor sem, ha a jelenlegi kormány is kiállt mellette. Szilvesztert leszámítva pang a terep, és ezt látva már az is csoda, hogy egyáltalán létezik Magyarországon lóverseny.

Lóverseny és üzlet

A szilveszter az persze más; Budapesten mindenki, aki számít, és főleg, aki nem, december 31-én kutya kötelességének érzi, hogy elzarándokoljon a Kerepesi útra. Igaz, nem fogadni, hanem alapozni. Ilyenkor majdnem telt ház van, forr a bor, és rohamosan emelkedik a pénztárosok vérnyomása, amikor már az ötvenedik félrészeg süldőlánynak kell elmagyarázniuk, hogy ne fogadjanak az ötösre, mert ebben a futamban olyan nem indul. Kevés helyszínt tud felmutatni a főváros, ami ennyire "cool" szilveszterkor, így aztán nem csoda, hogy a jóérzésű törzsvendégek december 31-én nagy ívben elkerülik az Ügetőt. Erre a nagyszabású jófej-fesztiválra tavaly még rá is tettek egy lapáttal. Show-műsor volt, tombola, zenekar. Az amatőr hajtók versenyén sztársportolók pakolták magukat, sőt a szórólap Farkasházy Tivadar felbukkanását is jelezte. A szürke szerdákon és szombatokon (amikor átlagos versenynapok vannak) persze nem ilyen színes és vidám közeg látogatja a pályát. Inkább afféle szellemek, kezükben Turfot remegtetve, csodára várva. És egyre kevesebben vannak az ilyenek is.

Szűk esztendők

"Az 1999-es évet mintegy százmillió forinttal kisebb, 'mindössze' 480 milliós veszteséggel zárta a Nemzeti Lóverseny Kft., mint a megelőzőt" - kezdte a jó hírrel Pécsi Sándor, a cég sajtókapcsolatokért felelős illetékese. Újabb fejlemény, hogy a Duna TV után egy másik televíziócsatorna kapcsolódik be a lóverseny-közvetítésekbe: az MTV idén nyolc futamot sugároz majd, négy ügető- és négy galoppversenyt. Azt azonban még nem tudni, hogy honnan.

A hazai lóverseny válsága évek óta napirenden lévő téma, kormányok sora jelentette már ki, hogy valamit tenni kell (az Orbán-kabinet például eltörölte a fogadásokat sújtó forrásadót, s így a fogadások összegének 70 százaléka visszajut a fogadókhoz), s mégis mindig a szilveszteri futam az egyetlen alkalom, amikor zsúfolásig megtelnek a lelátók. Pedig a túlélést nyilvánvalóan nem lehet az alkalmi 300 forintos belépőkre alapozni, pláne akkor nem, ha ezt a komolynak egyáltalán nem nevezhető összeget ráadásul a büfében levásárolhatja a közönség. Elméletileg a lóverseny üzlet. Mai állapotában ez látszik legkevésbé a hazai pályák bármelyikén: aki a "piac" közelében van, az jókorát bukik rajta.

Pálya, kilátással

E tendencia látszott megváltozni, amikor - még 1998-ban - egy francia építőipari vállalkozás, a Bouygues nyerte meg az ÁPV Rt. pályázatát, ami új ügetőpálya felépítését célozta. Mivel e célra állami pénzek akkor és azóta sem állnak rendelkezésre, a franciáknak a Kerepesi úti ügetőpályát ajánlották fel cserébe. A Bouygues e területre (a West Endhez hasonlóan jó adottságú terület, Keleti pályaudvar, metrócsatlakozás, egyebek) bevásárlóközpontot építene, amire már meg is van az építési engedélye, ám addig az ÁPV Rt.-vel kötött privatizációs szerződés szerint nem láthat munkához, amíg át nem adták az új pályát.

A régi-új helyszín a Kincsem Park lenne, ahol az ügető- és a galoppversenyek is otthonra lelnének, és noha a két versenyszámot eltérő hosszúságú és vonalvezetésű pályán bonyolítják, mindez nem jelent gondot a franciáknak: terveik szerint 1998-as áron 2,5 milliárdot költenének a pálya kialakítására, négyezer fős lelátót építenenék, két kilométer hosszú galopp- és 1200 méter hosszú ügetőpályát, és a befutók legfeljebb ötven méterre lennének a tribüntől.

Lassan lejár azonban az a tizenhat hónapos határidő, amíg a Bouygues elállhat az üzlettől, s eddig még egy kapavágás sem történt. Azért, mert a galopp-pálya egy kisebb hányada (a 88 hektárból 1700 négyzetméter) egy magánvállalkozásé, és a cég egy korábbi jogvita kapcsán eddig nem volt hajlanó hozzájárulását adni az építkezéshez. A felek most peren kívül egyezkednek, és bíznak benne, hogy megtalálják a megoldást. Addig azonban áll az ügy.

"Úri passzió"

Az építkezés idejére az Ügető Alagra költözne, ahová mostanában csak edzeni viszik a lovakat, mivel versenyt már jó ideje nem rendeztek ott a pálya katasztrofális állapota miatt. A francia cég tizenkét hónapra vállalta a Kincsem Park átépítését, ennyit kellene Alagon kihúzniuk a versenylovaknak, a hajtóknak meg a fogadóknak, ami, ismerve a jelenlegi helyzetet, körülbelül egy futballcsapatnyi fanatikust jelent. A maradék (pár százan, ha lehetnek) nem fog Dunakeszire járni lóversenyre, maximum megnézi tévén. Nem csoda, hogy szóba került az is, hogy szüneteltetni kellene erre az egy évre a versenyeket, ám a lótulajdonosok szerint ez a sportág végét jelentené.

Egyébként ők azok, akiknek aztán végképp nem üzlet a lóverseny. A másfél éves csikók ára ugyanis háromszázezer és egymillió között mozog, s ez önmagában még kevés a sikerhez. Ám ha külföldről akarna valaki lovat vásárolni, s ezzel növelni esélyét az "alacsonyabb színvonalú" hazai vetélytársakkal szemben, akkor a határ a csillagos ég, egy jobb vérvonalú nyugati példány ugyanis akár tízmilliót is kóstálhat. Szakértők állítják: az igazi üzlet sehol sem a futtatóké. A versenyló-tulajdonlás állítólag a világon mindenhol a sokat emlegetett "úri passzió" kategóriájába tartozik. Nagyot szakítani a tenyésztéssel lehet meg a fogadásszervezéssel.

Vegye, vigye

Nálunk azokkal sem. A szerencsejátékokért, így a lóversenyért is felelős Pénzügyminisztérium (PM) 1999-ben éppen 480 milliót bukott az ügyön a fogadásszervezést bonyolító Nemzeti Lóverseny Kft.-n keresztül. A PM ezért 2000-re azt a bizonyos megtakarított százmilliót nem is adta oda a cégnek, mondván, ha olcsóbban is meg lehet csinálni, akkor csinálják meg olcsóbban. Emiatt a versenydíjak ugyan nem csökkennek majd, de a versenyek száma valószínűleg nem éri el az ideit. Ezzel párhuzamosan még januárban kiírják a fogadásszervezés koncessziós pályázatát, amelyet idén ősszel értékelnek.

A pályázat bizonyos feltételei még nem tisztázottak. Nem tudni például, hogy csak a fogadásszervezés tartozik-e a győztes felügyelete alá, vagy megkapja a versenyszervezés feladatát is, esetleg az utóbbiért fizetnie kell valakinek, s ha igen, kinek. Mindenesetre a PM-nek tiszta haszon, ha végre valaki fizet neki (úgy 200 millióra saccolják a hozzáértők a koncesszió árát, biztosat tudni azonban nem lehet), és nem neki kell áldoznia rá. Ettől azonban még nincs megmentve a magyar lóverseny.

Mivel nemzedékek maradtak ki abból az élvezetből, ami a lóverseny, gyakorlatilag újra meg kellene tanítani az országot például a hármas befutó fogalmára. A nyeretlen kétéves még csak-csak megvan, igaz, egészen más forrásból. Pécsi Sándor viszont állítja, hogy minden társadalmi réteget kielégítő szórakozási formáról van szó, s a nagy nyugati derbiken ott vannak a felső tízezer és a "proletáriátus" tagjai egyaránt. Az igazi különbség az, hogy amíg a valódi gazdagok saját lovaik futásában gyönyörködnek a saját páholyukból, a szegényebbek fogadnak rájuk a lelátón.

 

Tavalyi hó

Az év ügető lova 1999-ben a hatéves Zádor lett. Zala Szépe nyerte az ügetőkupát, a három éve százezerért vásárolt ló tavaly hárommillióért cserélt gazdát, miközben húsz százalékkal nőtt a versenylovak száma az országban.

A négyéves Belami abszolút pályarekordja 1:15,7 perc volt, a hároméves fekete mén, Ápril Sun volt viszont tavaly a legeredményesebb galoppló: nyolc versenyből hatszor nyert. A legbalszerencsésebb Esőkirály volt: négyszer futott be másodikként, aztán lábát törte, és ezért el kellett altatni. A legnagyobb külföldi sikert a hároméves kanca, Sharons Charm érte el, megnyerte az Ausztria-díjat.

Tavaly összesen 645 ló futott az ügetőn, 558 a galopp-pályán. Csehországban 800 versenyló-tulajonosról tudnak, Magyarországon mintegy nyolcvanról. Vannak érdekellentétek is: lehetne emelni a versenyek színvonalát, ha rangos nemzetközi derbiket rendeznének, ám ekkor be kellene engedni a külföldi lovakat is, ami nem jelent túl sok jót a hazai tulajdonosoknak. A hazai lóállomány a szakértők szerint közép-európai szinten nem rossz, de nem fogható a komoly lóverseny-hagyományokkal rendelkező nyugati országok, elsősorban Nagy Britannia színvonalához.

Pécsi Sándor szerint a feltételek kialakítása (a Kincsem Park elkészülte és a fogadásszervező koncesszió aláírása) után még legalább három-négy évnek kell eltelnie, amíg megmozdul az üzlet. Ez idő alatt valószínűleg milliárdokat kell majd promócióra költenie a koncessziót elnyerő szerencsésnek, országos fogadóiroda-hálózatot kell létrehozni, hogy vidéken is fogadhasson, akinek kedve tartja. Magyarországon ma a fogadások negyven százalékát bonyolítják az irodák, a nyugati országokban durván hetven százalékot.

szerző
Vas Gábor
publikálva
2000/2. (01. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
lóverseny
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...