Magyarok az olimpián: egy furcsa csere

„Gyanútlanul mentem”

Sport

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

A gyaloglás vegyes váltójának augusztus 7-i közvetítésekor a maratoni távot teljesítő magyar csapat női tagjaként jó másfél óráig az előzetesen nevezett és korábban mindenütt beharangozott Oláh Barbarát tüntették fel versenyzőként az M4-en és az Eurosporton éppúgy, mint az HBO Max streaming vagy a Nemzeti Sport Online közvetítésében. Nagyjából fél távnál derült ki a sportújságíróknak, hogy akit addig Oláh Barbarának hittek, az valójában Récsei Rita. A Magyar Atlétikai Szövetség illetékes vezetője sem a Magyar Olimpiai Bizottságnak, sem a párizsi játékszervezőknek nem jelentette be a magyar csapat tagjának cseréjét.

„Izgatottan, de gyanútlanul mentem az olimpiai faluból a verseny előtti este, augusztus 6-án, a megadott helyszínre, hogy felvegyem a rajtszámomat. Hosszú és sikeres felkészülés volt mögöttem annak ellenére, hogy márciusban megműtöttek. Utána gyorsan felépültem, s nagyon jó verseny- és edzéseredményeket értem el, ezek között egyéni csúcs is szerepelt 10 ezer méteren. Venyercsán Bencével én voltam a gyaloglás vegyes váltójának a női tagja a magyar csapatban, így utaztam ki a francia fővárosba. A rajtszám felvétele előtt minden előzetes értesítés nélkül azt közölte velem Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportszakmai igazgatója, hogy a másnapi versenyen nem én fogok rajthoz állni” – kezdte a történetet Oláh Barbara, a Kopp Békéscsabai Atlétikai Klub versenyzője.

„De hát miért?”

A klub az elmúlt évtizedekben atléták, különösen gyaloglók sorát adta világversenyeken, így az olimpiákon is a magyar válogatottnak. Az egyesület jelenlegi két edzője, Urbanikné Rosza Mária és Urbanik Sándor összesen hét olimpián versenyeztek magyar színekben (Oláh trénerei nem ők).

Az utolsó pillanatos csere révén a békéscsabai versenyző helyett induló Récsei Rita a Budapesti Honvéd atlétája. Oláh Barbarának ez lett volna a harmadik olimpiája: a 2016-os Rio de Janeiró-i és a három évvel ezelőtti tokiói játékon is részt vett, vagyis rutinos sportoló. Párizsban annak ellenére nem versenyzett, hogy eredetileg őt nevezték, a felkészülés során Ausztriában is edzőtáborozott, a magyar csapat többi tagjával együtt letette az olimpiai esküt, megkapta a formaruhát és a magyar válogatott összes sportruháját, és két nappal a számára mindennél fontosabb idei verseny előtt, augusztus 5-én Párizsba repült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.