Magyarok az olimpián: egy furcsa csere

„Gyanútlanul mentem”

Sport

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

A gyaloglás vegyes váltójának augusztus 7-i közvetítésekor a maratoni távot teljesítő magyar csapat női tagjaként jó másfél óráig az előzetesen nevezett és korábban mindenütt beharangozott Oláh Barbarát tüntették fel versenyzőként az M4-en és az Eurosporton éppúgy, mint az HBO Max streaming vagy a Nemzeti Sport Online közvetítésében. Nagyjából fél távnál derült ki a sportújságíróknak, hogy akit addig Oláh Barbarának hittek, az valójában Récsei Rita. A Magyar Atlétikai Szövetség illetékes vezetője sem a Magyar Olimpiai Bizottságnak, sem a párizsi játékszervezőknek nem jelentette be a magyar csapat tagjának cseréjét.

„Izgatottan, de gyanútlanul mentem az olimpiai faluból a verseny előtti este, augusztus 6-án, a megadott helyszínre, hogy felvegyem a rajtszámomat. Hosszú és sikeres felkészülés volt mögöttem annak ellenére, hogy márciusban megműtöttek. Utána gyorsan felépültem, s nagyon jó verseny- és edzéseredményeket értem el, ezek között egyéni csúcs is szerepelt 10 ezer méteren. Venyercsán Bencével én voltam a gyaloglás vegyes váltójának a női tagja a magyar csapatban, így utaztam ki a francia fővárosba. A rajtszám felvétele előtt minden előzetes értesítés nélkül azt közölte velem Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportszakmai igazgatója, hogy a másnapi versenyen nem én fogok rajthoz állni” – kezdte a történetet Oláh Barbara, a Kopp Békéscsabai Atlétikai Klub versenyzője.

„De hát miért?”

A klub az elmúlt évtizedekben atléták, különösen gyaloglók sorát adta világversenyeken, így az olimpiákon is a magyar válogatottnak. Az egyesület jelenlegi két edzője, Urbanikné Rosza Mária és Urbanik Sándor összesen hét olimpián versenyeztek magyar színekben (Oláh trénerei nem ők).

Az utolsó pillanatos csere révén a békéscsabai versenyző helyett induló Récsei Rita a Budapesti Honvéd atlétája. Oláh Barbarának ez lett volna a harmadik olimpiája: a 2016-os Rio de Janeiró-i és a három évvel ezelőtti tokiói játékon is részt vett, vagyis rutinos sportoló. Párizsban annak ellenére nem versenyzett, hogy eredetileg őt nevezték, a felkészülés során Ausztriában is edzőtáborozott, a magyar csapat többi tagjával együtt letette az olimpiai esküt, megkapta a formaruhát és a magyar válogatott összes sportruháját, és két nappal a számára mindennél fontosabb idei verseny előtt, augusztus 5-én Párizsba repült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?