Magyarok az olimpián: egy furcsa csere

„Gyanútlanul mentem”

Sport

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

A gyaloglás vegyes váltójának augusztus 7-i közvetítésekor a maratoni távot teljesítő magyar csapat női tagjaként jó másfél óráig az előzetesen nevezett és korábban mindenütt beharangozott Oláh Barbarát tüntették fel versenyzőként az M4-en és az Eurosporton éppúgy, mint az HBO Max streaming vagy a Nemzeti Sport Online közvetítésében. Nagyjából fél távnál derült ki a sportújságíróknak, hogy akit addig Oláh Barbarának hittek, az valójában Récsei Rita. A Magyar Atlétikai Szövetség illetékes vezetője sem a Magyar Olimpiai Bizottságnak, sem a párizsi játékszervezőknek nem jelentette be a magyar csapat tagjának cseréjét.

„Izgatottan, de gyanútlanul mentem az olimpiai faluból a verseny előtti este, augusztus 6-án, a megadott helyszínre, hogy felvegyem a rajtszámomat. Hosszú és sikeres felkészülés volt mögöttem annak ellenére, hogy márciusban megműtöttek. Utána gyorsan felépültem, s nagyon jó verseny- és edzéseredményeket értem el, ezek között egyéni csúcs is szerepelt 10 ezer méteren. Venyercsán Bencével én voltam a gyaloglás vegyes váltójának a női tagja a magyar csapatban, így utaztam ki a francia fővárosba. A rajtszám felvétele előtt minden előzetes értesítés nélkül azt közölte velem Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportszakmai igazgatója, hogy a másnapi versenyen nem én fogok rajthoz állni” – kezdte a történetet Oláh Barbara, a Kopp Békéscsabai Atlétikai Klub versenyzője.

„De hát miért?”

A klub az elmúlt évtizedekben atléták, különösen gyaloglók sorát adta világversenyeken, így az olimpiákon is a magyar válogatottnak. Az egyesület jelenlegi két edzője, Urbanikné Rosza Mária és Urbanik Sándor összesen hét olimpián versenyeztek magyar színekben (Oláh trénerei nem ők).

Az utolsó pillanatos csere révén a békéscsabai versenyző helyett induló Récsei Rita a Budapesti Honvéd atlétája. Oláh Barbarának ez lett volna a harmadik olimpiája: a 2016-os Rio de Janeiró-i és a három évvel ezelőtti tokiói játékon is részt vett, vagyis rutinos sportoló. Párizsban annak ellenére nem versenyzett, hogy eredetileg őt nevezték, a felkészülés során Ausztriában is edzőtáborozott, a magyar csapat többi tagjával együtt letette az olimpiai esküt, megkapta a formaruhát és a magyar válogatott összes sportruháját, és két nappal a számára mindennél fontosabb idei verseny előtt, augusztus 5-én Párizsba repült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.