Magyarok az olimpián: egy furcsa csere

„Gyanútlanul mentem”

Sport

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

A gyaloglás vegyes váltójának augusztus 7-i közvetítésekor a maratoni távot teljesítő magyar csapat női tagjaként jó másfél óráig az előzetesen nevezett és korábban mindenütt beharangozott Oláh Barbarát tüntették fel versenyzőként az M4-en és az Eurosporton éppúgy, mint az HBO Max streaming vagy a Nemzeti Sport Online közvetítésében. Nagyjából fél távnál derült ki a sportújságíróknak, hogy akit addig Oláh Barbarának hittek, az valójában Récsei Rita. A Magyar Atlétikai Szövetség illetékes vezetője sem a Magyar Olimpiai Bizottságnak, sem a párizsi játékszervezőknek nem jelentette be a magyar csapat tagjának cseréjét.

„Izgatottan, de gyanútlanul mentem az olimpiai faluból a verseny előtti este, augusztus 6-án, a megadott helyszínre, hogy felvegyem a rajtszámomat. Hosszú és sikeres felkészülés volt mögöttem annak ellenére, hogy márciusban megműtöttek. Utána gyorsan felépültem, s nagyon jó verseny- és edzéseredményeket értem el, ezek között egyéni csúcs is szerepelt 10 ezer méteren. Venyercsán Bencével én voltam a gyaloglás vegyes váltójának a női tagja a magyar csapatban, így utaztam ki a francia fővárosba. A rajtszám felvétele előtt minden előzetes értesítés nélkül azt közölte velem Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportszakmai igazgatója, hogy a másnapi versenyen nem én fogok rajthoz állni” – kezdte a történetet Oláh Barbara, a Kopp Békéscsabai Atlétikai Klub versenyzője.

„De hát miért?”

A klub az elmúlt évtizedekben atléták, különösen gyaloglók sorát adta világversenyeken, így az olimpiákon is a magyar válogatottnak. Az egyesület jelenlegi két edzője, Urbanikné Rosza Mária és Urbanik Sándor összesen hét olimpián versenyeztek magyar színekben (Oláh trénerei nem ők).

Az utolsó pillanatos csere révén a békéscsabai versenyző helyett induló Récsei Rita a Budapesti Honvéd atlétája. Oláh Barbarának ez lett volna a harmadik olimpiája: a 2016-os Rio de Janeiró-i és a három évvel ezelőtti tokiói játékon is részt vett, vagyis rutinos sportoló. Párizsban annak ellenére nem versenyzett, hogy eredetileg őt nevezték, a felkészülés során Ausztriában is edzőtáborozott, a magyar csapat többi tagjával együtt letette az olimpiai esküt, megkapta a formaruhát és a magyar válogatott összes sportruháját, és két nappal a számára mindennél fontosabb idei verseny előtt, augusztus 5-én Párizsba repült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.