I saw my mate the other day
He said to me he'd seen the white Pele
So I asked "Who is he?"
He goes by the name of Wayne Rooney...
(angol népdal, manchesteri gyűjtés)
Wayne Rooney, a Manchester United 25 éves támadója pár hete bejelentette, hogy távozni kíván a klubtól. Végül megállapodtak: a világ egyik legjobb csatára többszörösére tornázta fel amúgy sem potom fizetését. De megérheti-e az üzlet a Manchesternek?
*
Az érvényben lévő szabályok alapján a játékos 2011 nyarán mindössze ötmillió fontért megvásárolhatta volna a saját játékjogát, ami 2012 nyaráig a Unitedhoz köti őt. Márpedig ez az összeg töredéke annak, amennyit ez a játékjog a piacon ér: Rooney mégiscsak a világ egyik legjobb csatára lenne. Ha ragaszkodik elképzeléséhez, a klub legfeljebb annyit tehetett volna, hogy a téli átigazolási időszakban eladja őt, de az értékesítési kényszer és a bejelentett távozási szándék alaposan leverte volna az árat. Ez pedig érzékenyen érintette volna a nyereséges, de a felvett hitelek miatt pénzügyi problémákkal küszködő klubot (a ManUnited gazdálkodásáról és tulajdonlásáról lásd korábbi cikkünket: Zöld, sárga, vörös, Magyar Narancs, 2010. április 1.).
Wayne Rooney végül maradt a csapatnál. 2015-ig meghosszabbította szerződését - még az angol futballban is, de különösen a United esetében sokkoló nagyságú fizetésért. Heti bére a bónuszokkal és ösztönzőkkel együtt a becslések szerint elérheti akár a 250 ezer fontot. (Persze az eddigi heti 90 ezer fixszel is könnyen viccelt...) A végeredményt tekintve tehát a szokásos bértárgyalási színjátéknak lehettünk tanúi. Ám a klubvezetés zavara meg Sir Alex Ferguson menedzser döbbenete és szomorúsága azt mutatta: a világ legtöbbre értékelt futballklubját egyik játékosának lehetséges távozása kisebb válságba taszította.
Címerállat
Wayne Mark Rooney Liverpoolban született, de karrierje soha nem kötődött a United ősi "ellenségéhez", a Liverpool FC-hez. Tízévesen az Everton ifjúsági akadémiáján kezdett komolyan focizni, tagja volt az FA Youth Cupot nyert csapatnak, és 17 éves sem volt, amikor a felnőtt csapatban győztes gólt szerzett az Arsenal ellen. 2003 februárjában lett először angol válogatott, itt is rögtön góllal vétette magát észre. Az Evertonnál azonban esély sem látszott a komolyabb eredményekre, s 2004 nyarán Rooney a bejelentkező Newcastle és Manchester United közül az utóbbit választotta: a klub 25,6 millió fontot fizetett a játékjogáért. Rooney első fellépésén, 2004 szeptemberében a Fenerbahce elleni Bajnokok Ligája-meccsen mesterhármast szerzett, és gólpasszt is adott (a United 6-2-re nyert). Az elmúlt hat évben az Angol Kupa kivételével mindent megnyert klubjával: háromszoros angol és Liga Kupa-bajnok és FA Community Shield-győztes lett, 2008-ban BL-t nyert, ez évben megszerezte a klubvilágbajnoki címet is.
Mára ő lett a Manchester United nevű sportszórakoztató vállalat meghatározó pénztermelő erőforrása. Igazi brit futballista: gyors, jól lő, fejel, cselez, 90 percen át faltól falig fut, nem fél az ütközésektől, agresszív, nemritkán durva, minden támadásban és minden balhéban benne van. Nemcsak a Stretford End, a manchesteri kemény mag rajong érte, de komoly szerepe van abban is, hogy hétről hétre megtelik az Old Trafford. Ez pedig több mint 70 ezer látogatót jelent - és persze tekintélyes jegybevételt a klubnak. Rooney-mezeket és egyéb csecsebecséket mindazonáltal nemcsak ők, hanem a stadionba rendszeresen kilátogatni nem tudó rajongók százezrei vásárolnak - Pekingtől Budapestig a világon mindenütt. E tételek szintén a klub bevételeit növelik.
Rooney és a hasonló klasszisok szakmai tudása elsősorban az eredményesség szempontjából fontos: ők azok, akik szinte egyedül képesek eldönteni mérkőzéseket. (Rooney a legendás, Arsenal elleni első felnőtt gólját 1-1-nél, az utolsó percben rúgta.) Ez különösen a kieséses rendszerű bajnokságok, kupák (FA Kupa, Liga Kupa, Bajnokok Ligája) esetében döntő, hiszen a továbbjutás újabb otthoni mérkőzést és jegybevételeket, televíziós közvetítést és jogdíjakat, végső siker esetén pénzdíjakat hoz.
De a szupersztárok nemcsak a közvetlen bevételekhez járulnak hozzá - a csapat márkaépítésén keresztül is jelentősen gyarapítják a klub bevételeit és értékét. Márpedig ez a márkaépítés meghatározó bármely szolgáltató vállalat piaci teljesítményében. A látványfutballban a klubról kialakuló kép, a vállalati kultúra és filozófia döntően befolyásolja, hogy a fogyasztó (szurkoló, néző, érdeklődő) mennyit áldoz a termékre. A Manchester United többek közt azért tudott a világ első számú sportfranchise-ává válni, mert ebből a szempontból is jól gazdálkodott játékosaival. Felépítette őket a nyilvánosságban, a szurkolók körében vonzóvá tette őket és rajtuk keresztül a klubot: Duncan Edwards, Bobby Charlton, Denis Law, George Best, Lou, Macari, Bryan Robson, Ryan Giggs, David Beckham csak néhány nagy név az utóbbi fél évszázad legendái közül. A United ráadásul a "klasszikus" szigetországi futball letéteményese, a "modern" szórakoztató futballban ez a csapat (és a Liverpool FC) őrizte meg a legtöbbet a brit futballhagyományokból. (Az utóbbi két évtized nagy manchesteri kedvence, Eric Cantona játékstílusában és viselkedésében sokkal inkább angol volt, mint francia.)
Manchesterben úgy számolnak - számoltak? -, hogy Wayne Rooney lehet a következő nagy manchesteri óriás, aki tovább görgeti a követ, és tovább működteti az üzletet. A játéktudáson kívül is mindene megvan ehhez a szerephez. Elálló füle, vöröslő feje, szeplői, habitusa igazi angol proletárt mutat; és ő a nemzeti válogatott már most "kijelölt" jövendő kapitánya is. Balhéjai is inkább építették, mint rombolták a róla alkotott képet - a szurkolók zöme sem az angolkisasszonyoknál tanulta a jó modort. ' volt "az igazi" akkor is, amikor a vele együtt kezdő jó barát, a zseniális Cristiano Ronaldo varázsolta el Manchestert. Ronaldóért is lehetett rajongani - de a zselézett hajú fiatalemberből nem lehetett igazi manchesteri legenda, mert nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb visszatér kedvenc mediterrán közegébe.
És a többiek?
Ezt a pompásan tervezett és működtetett üzemet rendítette meg Rooney váratlan bejelentésével. Bár a csapatban tehetséges fiatalok meg kipróbált nagy öregek is játszanak, nehéz elképzelni, hogy a következő egy-két évben a Rooney nélküli United a pályán versenyképes maradna legnagyobb vetélytársaival szemben. És ami legalább ekkora baj: a klubhagyományokba illeszkedő futballikont sem lehet egyik napról a másikra leakasztani. Nem csoda, hogy az amúgy igen konzervatív üzletpolitikát folytató United, pontosabban Sir Alex Ferguson is megtört, és megadta azt az eddig elképzelhetetlen, horribilis összeget, amit Rooney kért, aki ezért cserében most már pályájának meghatározó szakaszát a Unitednél fogja tölteni.
Ám a világ egyik legjobban vezetett klubjának ezek után minden menedzsmenttudására szüksége lesz, hogy kezelni tudja a következményeket.
Az egyik fő probléma éppen maga Rooney, aki az elmúlt hónapokban túllőtt a szélesebb közvélemény által még épp elfogadott határokon. A sztárképbe pár részeg éjszaka belefér, a prostikkal megcsalt terhes feleség története már nem. A távozási szándék a klub iránti lojalitását kérdőjelezte meg, márpedig ez a szurkoló egyik legfontosabb vonatkoztatási pontja - ha már ő maga sok-sok fontot költ a csapatra, többek között Rooney fizetésére is. A kialkudott heti bér is csípi a fanatikusok és a közvélemény szemét: Manchester mégsem a Narancsvidék, és mintha valami gazdasági válságféle is lenne. A november eleji hagyományos kenti szalmabábu-égetésen a 15 méteres baba Wayne Rooneyt formázta: az ötlet egyik gazdája maga is megveszekedett United-szurkoló... De Rooney fizetése nagy nyomást gyakorol a csapat többi tagjáéra is. 'k is ehhez fogják mérni az igényeiket, s emiatt nyilván megnő az amúgy is meghatározó bérköltség. Ráadásul Rooney állítólag "ígéretet kapott" arra is, hogy jövőre nem ő lesz az egyetlen világsztár a csapatban: ha pedig klasszisok érkeznek az Old Traffordra, az sem egy-két pennyt kóstál majd.
Most, hogy az ördögi Wayne maradt, mindenki arra vár, hogy sérüléséből felépülve pályára lépjen a szerződése aláírása utáni első meccsén. Vajon mit tud mutatni két-háromszor nagyobb fizetésért?
