Átláthatatlanul jutottak kétszázmilliárd forint állami adótámogatáshoz a látványsportok Magyarországon – derült ki a Transparency International Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban című jelentéséből, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten. A sportágak között a labdarúgás, azon belül pedig a felcsúti futballszervezetek messze több támogatást kapnak, mint a többiek.
A kormány négy éve vezette be az öt látványcsapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) új támogatási rendszerét. A vállalatok 2011 óta dönthetnek úgy, hogy a társasági adójuk egy részét nem a közös kasszába fizetik, hanem valamelyik látványcsapatsport klubnak adják. A magyar állam lemond erről a pénzről, vagyis ennyivel kevesebb az állami adóbevétel. Magyarországon csak ebből a forrásból 200 milliárd forint közpénz jutott sporttámogatásra.
| ||
Azzal nincs gond, hogy a kormány szponzorálásra ösztönzi a vállalatokat, még ha ennek mértéke vitatható is. Problémát főleg az okoz, hogy a kormány az állami adóbevételt csökkentő sporttámogatásokat céges magánadományként kezeli, ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal.
Egyenlők, egyenlőbbek, legegyenlőbb
A Transparency International Magyarország (TI) csütörtökön bemutatott Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban című jelentéséből az derül ki, hogy a sportklubok átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forinthoz. Nem lehet tudni, hogy melyik cég pontosan melyik sportklubot támogatja, ami nemcsak a korrupció veszélyét hordozza magában, de arra is lehetőséget ad, hogy a cégek – mivel titokban tarthatják, hogy kit támogatnak – egyes kluboknak aránytalanul sok pénzt adjanak.
A négy év alatt szétosztott 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét, 75 milliárdot a labdarúgás kapta. Ezen a pénzen több mint 1100 futballegyesület osztozott, de közel sem egyenlő arányban. Tizenhárom focicsapat szerezte meg a labdarúgásban szétosztott összes támogatás közel egyharmadát, vagyis 21 milliárd forintot. A szerencsés tizenhármak közé tartozik, mások mellett, az FTC, az Újpest, a Vasas, a Honvéd, a ZTE, a Debrecen és a Diósgyőr, de például a Szolnoki vasutasok is nagyot kaszáltak az adótámogatásból.
| ||
A 13 tagú élboly sem egységes, van ugyanis egy csapat, amely minden képzeletet felülmúlóan sok pénzhez jutott. A társasági adó csökkentésére jogosító céges sporttámogatás eddigi négy éve során minden évben messze a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt a legjobban támogatott sportszervezet. A Felcsúton működő futballszervezetek négy év alatt 9,2 milliárd forint adótámogatáshoz jutottak, vagyis megszerezték a labdarúgásban szétosztott összes támogatás 12 százalékát. Felcsút egyedülállóan eredményesnek bizonyult az adótámogatás megszerzésében, hiszen a tizenhárom privilegizált labdarúgóklubnak jutott támogatások nem kevesebb, mint 44 %-át nyerte el. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel Felcsút nemcsak a labdarúgáson belül áll toronymagasan az első helyen, de az öt másik sportág egyesületei között is.
A korrupció a részletekben rejlik
„A kormány úgy alakította ki a céges sporttámogatási rendszert, hogy a politikusoknak kedves sportegyesületek ellenőrizetlenül juthassanak az állam adóvagyonát csökkentő pénzekhez, ráadásul mindezt teljesen szabályosan tehetik meg” – emelte ki Mucsi Gyula, a TI sportkorrupciós kockázatokról szóló jelentésének szerzője.
Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan. A látvány-csapatsport szövetségek vezetőinek politikai és közéleti kapcsolatai nyilvánvalóak. A kézilabdások élén Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere áll, míg Szolnok szintén kormánypárti polgármestere a kosárlabda szövetséget elnököli. A Magyar Labdarúgó Szövetséget Csányi Sándor, Magyarország talán leggazdagabb vállalkozója vezeti.
| ||
A kormány mindenesetre nem bízta a véletlenre a sajátosan magyar vállalati sportszponzoráció átláthatóságát. A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott.
Ez itt a haverok stadionja
A kormány sem tagadja, hogy a stadionok építésére zömében közpénzt költ. A korrupciós kitettség ebben az esetben is nyilvánvaló: rendre a gazdasági holdudvarhoz tartozó vállalkozók kapják a stadionépítési megrendeléseket. A felcsúti stadiont például jelentős részben a község mesébe illő módon meggazdagodott polgármesterének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó cégek építették. A ferencvárosi arénát pedig a miniszterelnöki megbízottként is aktív – egyben az Orbán Viktor miniszterelnök kitüntető figyelmében részesülő Videoton focicsapatot tulajdonló – Garancsi Istvánhoz kötődő Market Zrt. építette. És úgy néz ki, hogy mindketten jó eséllyel számíthatnak az új MTK-stadion kivitelezési munkáira is.
Alighanem a politikai kapcsolatokkal magyarázhatóak a látszólag teljesen értelmetlen stadion-beruházások is. A 16 ezer lakosú Kisvárda focicsapata például nemrég jutott fel az NB III-ból az NB II-be, az NB I-ben pedig soha nem játszott, most mégis Európa-liga selejtezőkre alkalmas luxusstadion kapott. Nem valószínű, hogy a véletlen műve, hogy az állam azt követően növelte a stadionépítés támogatását 120 millió forintról közel egymilliárd forintra, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett. Hasonlóan jól járt a szintén NB II-es csapattal büszkélkedő Mezőkövesd, amelynek nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas stadionjához a kormány 800 milliót adott az adófizetők pénzéből. Ez sem biztos, hogy független attól, hogy a helyi focicsapat elnöke Tállai András, aki egyben a város országgyűlési képviselője és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is.
