Megtréfálta a szovjeteket, együtt vacsorázott Azerbajdzsán elnökével - akit nagy politikusnak tart -, pénzt szerzett egy azeri trilliárdos cégtől, de a baltás Safarov ügyétől, mint mondja, inkább távol maradt. Az azeri-magyar kapcsolatok egyik háttéremberével beszélgettünk.
Magyar Narancs: Gyakran megfordul Közép-Ázsiában és a Kaukázus országaiban. Testvérnépnek tartják a magyarokat?
Hegedüs Csaba: Igen. A közép-ázsiai térségben, különösképpen Kazahsztánban jól ismerik a régió történelmét, és azt, hogy az ősi magyarok az itteni sztyeppékről vándoroltak nyugat felé. A Magyar-Kazah Baráti Társaság, amelynek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elnöke, sokat tesz a kapcsolatok ápolásáért, a közös múlt felfedezéséért és a modern kori kapcsolatok fejlesztéséért.
MN: Mondták már önnek Azerbajdzsánban vagy máshol a térségben: Atilla'nin torunlariyiz - "Attila unokái vagyunk"?
HCS: A történelem az összekötő kapocs országaink között, Attila és a hunok az azeri köztudatban jól ismert fogalmak. Volt alkalmam a Gorno-Altajban (Altaj Köztársaság, Oroszország - a szerk.) megmerítenem magam a fiammal együtt. Úgy éreztük, hogy otthon vagyunk. Ugyanezt éreztem a kazah Altajban. Ha elmegyek Tádzsikisztánba, Kirgizisztánba, sőt Koreába, ugyanezzel a szellemmel találkozom. Azerbajdzsáni barátaimmal megfogalmaztuk, hogy nincs fal közöttünk. Nincs olyan fal, mint amikor például egy nyugat-európai emberrel beszélek. Szeretem az ételeiket, szokásaikat.
| ||
MN: A birkózás "a" sport Azerbajdzsánban. Úgy hírlik, hogy tavaly, amikor ellátogatott az azeri országos birkózóbajnokság döntőjére és bemondták, hogy Mr. Hegedüs megérkezett, megállították a meccseket és megtapsolták önt. Félistenként tisztelik?
HCS: Így történt, de nem beszélnék félistenségről. Egyszerűen a tekintély és tisztelet egyértelmű megnyilvánulásáról volt szó, és nagyon örülök, hogy Azerbajdzsánban a birkózócsalád és a birkózás szerelmesei tisztában vannak azzal, hogy milyen segítséget nyújtottam a birkózásuk boldogulása és fejlesztése érdekében.
MN: Milyen a kapcsolata az azeri birkózósporttal?
HCS: Azerbajdzsán elsősorban a nemzetközi színtéren szeretett volna hangsúlyosabb szerepet elérni, ehhez próbáltam meg minél több segítséget nyújtani a sportdiplomácia terén, elsősorban kiemelt világesemények rendezési jogának odaítélése révén. Ez sikerrel is járt. Az elmúlt öt-hat évben Baku felnőtt-vb-t, kadet-vb-t, világkupát és az évenkénti Golden Grand Prix sorozat döntőjét is megrendezhette. Jó kapcsolatot alakítottam ki az azeri szövetség vezetőivel, viszonyunk nemcsak szakmai, hanem baráti. Rendszeres vendégek vagyunk Bakuban, szakmai és sportdiplomáciai téren jó az együttműködésünk. Közös edzőtáborozásokat szervezünk, állandó vendégek vagyunk a hagyományos bakui Golden Grand Prix-döntőn.
MN: Manapság kik az azeri birkózás meghatározó alakjai?
HCS: Az elnök Fazil Mammadov, az azeri Adó- és Vámügyi Minisztérium minisztere, az első alelnök pedig Namig Alijev, aki a minisztériumban miniszterhelyettesként dolgozik. Mammadov kiváló vezető, aki mindenben a maximumra törekszik, és ezt a hozzáállást megköveteli a munkatársaitól is. A birkózószövetségben is meghonosította azt a munkastílust, amelyet miniszterként magáénak vall. Nagy öröm velük dolgozni, testközelből éreztem azt a profizmust, elkötelezettséget, amely egy igazán sikeres vezető és az általa irányított szervezet sajátja. Méltó partnere és munkatársa Namig Alijev, aki tagja a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) Bureau-nak is, így kollégák vagyunk a birkózás nemzetközi vezető testületében. Megválasztásáért aktívan lobbiztunk, és Alijev jelentős tiszteletet harcolt ki magának a FILA-n belül. Az elmúlt néhány év alatt Azerbajdzsán a birkózás egyik kiemelkedő nagyhatalma lett, Londonban az azeri olimpiai csapat két bajnoki címet szerzett. Örülök, hogy ezeket a korral szembenéző és a szavukat mindig tartó embereket megismertem. Az azeri birkózás fejlődéséhez hozzájárult magas állami pozíciójuk. A világ egyik legjobban szervezett szövetségét működtetik, amihez nagyon sok pénz kell.
MN: Namig Alijev és a jelenlegi államelnök, Ilham Alijev rokonságban áll egymással?
HCS: Az Alijev név gyakori, tudomásom szerint nem rokonok.
MN: Elérte, hogy az AtaHolding a sportág történetének legnagyobb összegű szponzori támogatását adta a nemzetközi szövetségnek. Hogyan történt?
HCS: Az azeri gazdaság egyik legjelentősebb gazdasági szereplője az idén tízéves AtaHolding, amely különféle területeken - bankszektor, turizmus, mezőgazdaság, biztosítás, információs technológiák - fejti ki tevékenységét, és szoros a kapcsolata a birkózással. A bakui AtaSport Azerbajdzsán egyik legfontosabb klubja. A FILA marketing- és szponzorációs bizottsága elnökeként számos tárgyalást folytattam az azeri szövetség elnökével arról, hogy az AtaHolding a FILA szponzora legyen. A támogatás mértéke nem publikus, de annyi tény, hogy a FILA történetének legnagyobb szponzorációját sikerült tető alá hozni. Az öt évre szóló megállapodás része volt, hogy a FILA Azerbajdzsánnak adja a Golden Grand Prix döntőjének megrendezését, amelyet Hejdar Alijev-emlékversenyként is aposztrofálnak, illetve a kiemelt FILA-bajnokságokon az AtaHolding főszponzorként jelenik meg.
MN: Egy Golden Grand Prix-döntőnek csupán a pénzdíja félmillió dollár, amit öt éven át az állami AtaHolding fizet. Milyen összegeket fordít Azerbajdzsán a saját és a nemzetközi birkózásra éves szinten?
HCS: Egy korábbi tárgyaláson megkérdeztem, milyen pénzeszközök állnak rendelkezésre, nem is értették a kérdést. 'k a programokhoz rendelik az összegeket, annyi pénz van, amennyi kell.
MN: Miben segítette a birkózásukat?
HCS: Csak a legemlékezetesebb sportdiplomáciai sikeremet említem. A FILA 2006-ban nem igazán valós indokok alapján el akarta venni Bakutól a 2007-es vb rendezési jogát. Elnökségi tagként határozott véleményem volt, hogy ezt a lépést egy országgal szemben nem lehet megtenni. Kértem Raphael Martinetti elnököt, küldjön ki Bakuba, hogy személyesen ellenőrizzem az ottani feltételeket. Kint az azeriek biztosítottak arról, hogy a vb-t a legmagasabb színvonalon rendezik meg, az elnökük, Mammadov is kérte, hogy támogassam őket. A rendezés érzékeny pontja volt az örmény-azeri viszony, hiszen Örményország kijelentette, ha Bakuban lesz a vb, akkor ők oda nem fognak elutazni. Végül eljöttek, semmilyen incidens nem történt, és a vb sikert aratott.
MN: A vb után a nemzeti sportjuk megmentőjét látták önben. 2008-ban pedig elnyerte az AtaHolding támogatását a FILA számára. Úgy látszik, egyik sikerére építette a másikat.
HCS: A megmentő szót túlzásnak tartom. Meglévő struktúrák voltak, amiket kiváló szakemberek működtettek. Örülök, hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy az azeri birkózás jelenleg ott van, ahol.
MN: Mit kapott cserébe?
HCS: Szeretetet és megbecsülést. A nemzetközi szövetség elnökségi tagjaként tettem a dolgom.
MN: A Széchenyi Bankhoz tartozó Új Piacok Kereskedőház most szervezi át a működését. Úgy tűnik, nem olyan könnyű üzleteket kötni Azerbajdzsánban. Önnek hogyan sikerült megegyeznie az AtaHoldinggal?
HCS: Igaz, hogy más a kultúra, más az üzletvilág, de az üzlet lényege ott is egy visszautasíthatatlan ajánlat. Mentem ki a repülőtérre, ahová ki van írva, hogy Heydar Aliyev Airport. Az agyamban összetódult mindaz, amit ott évek óta átéltem, és felhívtam a FILA-elnököt, hogy megvan a projekt, "Heydar Aliyev Grand Prix". Hazajöttem és kidolgoztam a feltételeit, mint a FILA marketingbizottságának elnöke.
MN: A MOB honlapján ezért tartják sikeres üzletembernek?
HCS: Nem tudom, miért tartanak annak.
MN: Ön annak gondolja magát?
HCS: Ilyen magaslatokban nem gondolkodom.
MN: Ne legyen álszerény.
HCS: Én nem vagyok álszerény. Ha felnézek ide (a teljes falfelületet díjak, elismerések fedik - B. L.), azt írják, hogy nemzetközi szinten a Hall of Fame-ben legenda vagyok. Azért, mert amit elvállaltam az életben, azt a legmagasabb szinten csináltam meg.
MN: A jelenlegi államelnök, Ilham Alijev sportkedvelő ember. Találkoztak?
HCS: Kétszer találkoztunk Lausanne-ban, mintegy húsz éve, egyszer együtt vacsoráztunk. Akkor az azeri olimpiai bizottság elnöke volt, egy nagyon színvonalas ember, aki empátiaképességgel rendelkezik. Nagy formátumú sportdiplomatát ismertem meg benne, aki már akkor is magában hordozta a jövő nagy politikusának ismérveit.
MN: Miért tartja nagy politikusnak Ilham Alijevet?
HCS: A történések igazolják, láttam ezt az országot tíz évvel ezelőtt, és látom ma. Az állam a földet súrolja. Ha bemegy egy üzletbe, egy étterembe, a kiszolgálásban, minőségben le a kalappal. Leáll az utcasarkon és nézi a forgalmat, ami 24 órában fullban van. Hihetetlen az a beruházás és építkezés, ami megállíthatatlanul ömlik a városba. Éjfélkor is pezsgő élet van a korzón, nehezen találni szabad asztalt az éttermekben. Az utcasorokon csak a világmárkák üzleteit látni. Az Eurovíziós Dalfesztivál helyszínén elkészítették a világ legnagyobb zászlórúdját, mert ha már csináltak egy zászlót, legyen a világon a legnagyobb.
MN: Ezek szerint több jót tud mondani Alijevről, mint rosszat.
HCS: Ilham Alijevet nagy formátumú, tapasztalt politikusnak tartom, aki mindent megtesz Azerbajdzsán nemzetközi érdekeinek érvényesítéséért. Nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvend, csakúgy, mint édesapja, Hejdar Alijev, aki a Szovjetunió felbomlása után az új, modern, független Azerbajdzsán atyja lett. A szovjet utódállamok vezetőinek hatalomgyakorlási stílusa hasonló jeleket mutat, úgy gondolom, hogy ebben a történelem jelentős szerepet játszik. Ilham Alijev az apja örökségét viszi tovább. Végigélte mellette Azerbajdzsán önállóvá válását, amiben komoly szerepet töltött be. Hihetetlen színvonalat, minőséget és fegyelmet tart a környezetében. Értékteremtő fegyelmet.
MN: Safarov bebörtönzését követően, 2004 után találkozott Alijevvel?
HCS: Ott van azokon a világversenyeken, amiket Azerbajdzsán szervez, de abban a térségben más dimenzióban mozognak az államelnökök, nem vagyunk egy szinten. Amióta államfő lett, érződik rajta az államfői felelősség és ennek feszessége.
MN: 2004 és 2011 között Azerbajdzsán aktívan lobbizott Safarov kiadatásáért. Kovács László volt külügyminiszter és a fideszes Répássy Róbert is beszélt arról, hogy közvetítői segítséget kértek azeri diplomaták. Önnek nagy tekintélye, befolyásos barátai vannak Azerbajdzsánban, személyesen ismeri Alijev elnököt. Szerintem nem az a kérdés, hogy megkérték-e a közvetítés ügyében az azeriek, inkább az: kik voltak azok, és ön milyen választ adott a megkeresésekre?
HCS: Erre nem tudok konkrét választ adni. Safarov nemzeti probléma volt, sok komoly azeri emberrel beszélgettem, és nem mondom, hogy nem merült fel ez a dolog. Mivel érzékeny politikai kérdésről volt szó, azon az állásponton voltam, hogy ismert sportvezetőként nem szabad részt vennem egy olyan nemzetközi politikai szituációban, amelynek következményeit nem lehet előre látni.
MN: Safarov átadását követően tapasztalta, hogy nagyobb lett az üzleti aktivitás, a kölcsönös azeri-magyar igény az üzleti kapcsolatok építésére?
HCS: Nem éreztem, hogy Safarov kiadatása külön segítette volna a gazdasági kapcsolatok fejlődését. Kétségtelen, hogy Bakuban nagy tisztelettel és hálával beszélnek Magyarországról a Safarov-ügy kapcsán, és mindig megköszönik a támogatást és a számukra pozitív hozzáállást, amellyel Magyarország kiadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak.
MN: Úgy tudom, hogy a kiadatás óta extra jó pontot jelent Bakuban, ha kiderül valakiről, hogy magyar. Meg tudja ezt erősíteni?
HCS: Igen.
MN: A magyar kormányzat eredményeket akar a keleti nyitásban. Önnek olyan azeri tapasztalatai, kapcsolatai vannak, amelyekre építhetnének. Megkeresték? Részt vett delegációk tagjaként üzleti tárgyalásokon?
HCS: Kétségtelen, hogy az azeri gazdasági szektor jó néhány szereplőjét ismerem. Megkeresések történtek, de folyamatban lévő ügyekről lévén szó, ezekről nem nyilatkozom. Most is van egy olyan dolog, amiben szeretnék a magyar barátaimnak segíteni. Delegációk tagjaként üzleti tárgyaláson nem volt szerencsém részt venni. Baku a térség legdinamikusabban fejlődő városa. Fontos tényező a Budapest-Baku közvetlen repülőjárat és a több területen érzékelhető kormányzati szándék is. Nagy erő van abban, hogy magunkat képviselve üzleti lehetőségeinket kiteljesítsük, kihasználjuk.
MN: Hogy látja, van komolyabban kiépült magyar gazdasági kapcsolat Azerbajdzsánban?
HCS: Tartok attól, hogy komolyabb nincs.
MN: Kimegy egy magyar üzletember Bakuba, aki nem számít közkedvelt birkózóbajnoknak. Mihez kezdjen?
HCS: Fel kell kötnie mindenkinek a gatyát, mert olyan minőségi változás és fejlődés van, amit nagyon fel se lehet fogni. Ezek a cégek magas körökben üzletelnek az arab világban és máshol is. Nem véletlenül születnek magyar üzletházak Keleten, helyzeti előnyünk a történelmiségünk, a kultúránk, hogy Európa szívében vagyunk. Elismerik a gondolkodásunk kvalifikáltságát, a kiválóságunkat bizonyos területeken. Ha ehhez megfelelő alázat és empátia társul részünkről, akkor messze el lehet jutni. Üzleti partnerként magukra és a környezetükre borzasztóan igényes, szavatartó emberekről van szó, akik felfoghatatlan lehetőségek birtokában vannak. Kirgíziában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban is hasonló a helyzet.
MN: Ön szerint jelenleg kik a meghatározó személyek és cégek a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok alakításában?
HCS: Az azeri gazdaság nagy formátumú szereplői meghatározóak lehetnek a gazdasági kapcsolatok alakításában. Az állami szektor erős, az olaj és gázipar (SOCAR Azeriqaz) állami ellenőrzés alatt van. Az azeri cégek szívesen fektetnek be külföldön, és a mögöttük lévő gazdasági erő erre predesztinálja őket. A gazdaságpolitikai és a végrehajtó hatalom az elnök kezében van, így egyértelműen kijelenthető, hogy Ilham Alijev az a személy, aki Azerbajdzsán politikáját a legmarkánsabban formálja.
MN: Be lehetne őket hívni befektetőként is?
HCS: Komoly pozíciót betöltő emberekkel találkozom, és természetes, hogy beszélgetünk Magyarországról. Reálisnak tartom, hogy befektetőként jönnének. Bár jönnének.
VasgyúrókA hagyomány szerint az igazi férfiak - akik meg tudják védeni a családjukat - mind birkóznak. Hejdar Alijev a hatvanas években a KGB (szovjet titkosszolgálat) azerbajdzsáni vezetője volt, ezután kommunista pártvezető a kaukázusi köztársaságban. A Szovjetunió felbomlása után tekintélyuralmi módszerekkel irányító Alijev stabilizálta a helyzetet Azerbajdzsánban. Véget ért az Örményországgal az Azerbajdzsánba ékelt, örmény többségű Karabah birtoklásáért folytatott háború. A 2003 októberében tartott elnökválasztáson fiát, a most 53 éves Ilham Alijevet választották meg. Az elnök felesége az egyik legbefolyásosabb azeri klán sarja; az, hogy Azerbajdzsán politikai életét nagy klánok és kiterjedt családi kapcsolatokkal rendelkező csoportok uralják, nem újszerű a térség történetében. Egy klánnak kiváltságok járnak, például az 1969 óta regnáló Alijev családé az ország olajbevétele. Míg a kiváltságos rétegek felhőkarcolókat építenek és mérhetetlen luxusban élnek, addig az ország egyéb területein vannak olyanok is, akik alig érezhetik az olajbevétel hasznát. Alijev az azeri baltás gyilkosként elhíresült Safarov kiadatása előtt találkozott Bakuban Orbán Viktorral. "Azerbajdzsánban elképzelhetetlen olyan politikai kampány, ami arról szól, hogy Alijev elnök bűnös volt, mert egy elvetemült gyilkost engedett szabadon és tüntetett ki. Ez a gyilkosság a közösség érdekében végrehajtott hőstett marad - mondta Oláh Péter turkológus a Safarov kiadását követő ottani eufóriáról, amikor Bakuban ünnepelték Magyarországot. A turkológus szerint csak mi érezzük úgy, hogy a baltás ügy fordulat a magyar-azeri kapcsolatokban, a közép-ázsiai, kaukázusi török nyelvű népek szimpátiája ugyanis mélyebb gyökerű. A magyarságot az "Attila unokái vagyunk" szellemében testvérnépnek tekintik - ezt a Jobbik komolyan veszi, és az ősi rokonságot elmélyítve épít külpolitikát a régióban. A török sajtó is felfigyelt arra, hogy a Jobbik képviselője a Magyar Országgyűlésben kiállt az azeriek mellett Karabah ügyében, és követeli, hogy szűnjön meg a terület örmény megszállása. A vándorló magyarok a honfoglalás előtt mintegy öt évszázadon keresztül igen szoros viszonyt ápoltak a sztyeppei török népekkel. A mai török és azeri oktatásban a magyarságot elsősorban ez alapján ítélik meg, ezért tartják testvéri népnek. Ezzel szemben a magyar oktatási rendszerben a török nyelvű népekhez való viszonyt az oszmán erők 150 éves magyarországi jelenléte határozza meg - mondta Oláh Péter. |
Mr. Tus"A Toldy Miklós sporttanárképzős, ludovikás édesapám amikor hazajött a munkából, nekem ott kellett állni, a cipőfűzőm egyik karikájának ugyanúgy kellett lennie, mint a másiknak, a hajam szálának úgy kellett állni, ahogy, és még a körmömnek is tisztának kellett lennie. Ha az ember arra vetemedik, hogy a világnak a legjobbja legyen, olimpiai bajnok vagy a világ legjobb edzője, és ez nekem mind sikerült, 60-as pulzussal nem lehet elérni, csak egy megfelelő értékrenddel" - emlékezett vissza Hegedüs lapunknak. A Budapest Televíziónak adott egykori interjúban pedig elmondta, hogy édesapja 1956-ban elhagyta az országot. Édesanyjával és szintén birkózó bátyjával Sárváron élt, ott kezdett birkózni, amit folytatott Szombathelyre költözésük után is. Az 1971-es szófiai világbajnokságon 23 évesen, újoncként aranyérmet szerzett kötött fogásban: ekkor kapta a Mr. Tus, Tuskirály becenevet, mert összes mérkőzését tussal nyerte. Egy évvel később Münchenben olimpiai bajnok lett. Sportdiplomata karrierje versenyző korában indult, a FILA előadójaként Kanadától Japánig járta a világot. A pekingi és londoni olimpia technikai igazgatója volt. Társadalmi munkában világversenyeket rendez, és aktív szerepet játszik a világszervezet anyagi hátterének előteremtésében. Több mint tíz éve alapította a Mr. Tus Sportiskolát, amely a birkózás kiépülőben lévő akadémiai rendszerének alapját adja. Az új sporttámogatási rendszerben állami támogatásban részesül. Hegedüs csaknem valamennyi szovjet utódállammal nagyon jó kapcsolatot ápol. Aktív versenyzői pályafutása alatt néhány alkalommal szenvedett csak vereséget szovjet versenyzőtől, szövetségi kapitányi időszaka alatt is jó néhányszor legyőzték a szovjet csapatot. Szűkszavúan nyilatkozott arról, hogy harminc-negyven évvel ezelőtt a Szovjetunióban a saját cégével üzletelt, viszont büszke arra, hogy ő hozta be Magyarországra a Samsungot - Lee Kun-hee, a Samsung tulajdonosa, a koreai birkózószövetség elnöke volt akkoriban. Hegedüs a '88-as szöuli olimpia előtt segítette a szervezők felkészülését, azóta kölcsönös tisztelettel figyelik egymás pályafutását a világ egyik leggazdagabb emberével, aki másfél napra meglátogatta Hegedüst, hogy edzői munkájáról beszélgessenek. 2002-ben független jelöltként, a Centrum Párt támogatásával indult az országgyűlési választásokon, de nem jutott be az Országgyűlésbe. |
