Olimpiai nyitóünnepség: kereszténygyalázás vagy Dionüszosz ünnep?

  • narancs.hu
  • 2024. július 28.

Sport

Felháborító, provokáció, szánalmas, politikai hergelés, vallásgyalázás, vérlázító – fogalmaztak a megafonosok.

Enyhén szólva is kiverte a biztosítékot az olimpiai nyitóünnepség, azon belül is a köztévés kommentátorokat is megnémító drag queenes rész a kormánypropagandánál. A hétvégén több megafonos propagandista is megbotránkozva posztolt róla. Mint a Telex gyűjtéséből kiderül, az utolsó vacsora kiparodizálásának vélt részről így írtak a kormányközeli véleményvezérek:

  • „Durván gyalázták a kereszténységet is a megnyitón: Az utolsó vacsora drag queen paródiáját mutatták be… a szabadság, egyenlőség testvériség jegyében. Megbotránkoztató!” (Dér Stefi)
  • „Drag queenek, szivárványos propi, a keresztény értékek kifigurázása, meggyalázása. (…) Felháborító, hogy Az utolsó vacsora körberöhögésétől sem riadtak vissza az alkotók.” (Apáti Bence, aki egy másik posztban azt is hozzátette, a vallásgyalázás még Szodoma és Gomorra lakóit is zavarba hozná)
  • „Miért kell ezt? Ez nem művészet, hanem PROVOKÁCIÓ! Szánalmas!” (Ibolya Csenge)
  • „Az Olimpia megnyitóünnepségén viccesnek gondolták kifigurázni Az utolsó vacsorát. De mégis miért? A válasz egyszerű: ez nem művészet, ez politikai hergelés, a kereszténység szemenköpése.” (Trombitás Kristóf)

A Patrióta Európa Mozgalom szintén szentelt egy Facebook-posztot a kérdésnek: „Vérlázító! A Nyugat »értékei« egy képben megfogalmazva a Párizsi Olimpia nyitó »ünnepségéről«. Leonardo Da Vinci örökérvényű Utolsó vacsora című festményének a kifigurázásával – keresztény gyökereink megalázásával, értékrendünk, erkölcsi alapelveink megtagadásával...”

Az utolsó vacsora parodizálásának vélt jelenetet a katolikus egyház és szélsőjobboldali politikusok is kritizálták az elmúlt napokban. A 2024-es párizsi olimpia hivatalos X oldala szerint azonban nem is Da Vinci festményét szerették volna imitálni: a megnyitó estjén posztolt bejegyzésükben azt írják, „a görög Dionüszosz interpretációja tudatosítja bennünk az emberek közötti erőszak abszurditását”. A hivatalos oldal nem írt arról, hogy pontosan melyik festményt akarták utánozni, az X-en terjedő posztok szerint Az istenek ünnepe című festményről lehet szó.

A szervezők végül elnézést kértek a katolikus és más keresztény csoportoktól a tabló miatt, de a bocsánatkérésükben nem említik, hogy valóban Az utolsó vacsora ábrázolása lett volna a cél. Anne Descamps, az olimpia szóvivője azt nyilatkozta, egyértelmű, hogy nem állt szándékukban tiszteletlennek lenni egyetlen vallási csoporttal szemben sem, a nyitóünnepség a közösségekben lévő toleranciát próbálta ünnepelni. „Úgy gondoljuk, hogy ez az ambíció megvalósult. Ha az emberek megbántódtak, nagyon sajnáljuk”, idézi a The Guardian.

Thomas Jolly, a nyitóünnepség művészeti igazgatója szintén azt mondta, hogy nem állt szándékában a megbotránkoztatás. „A sokszínűségről akartunk beszélni. A sokszínűség azt jelenti, hogy együtt vagyunk. Szerettünk volna mindenkit bevonni, ilyen egyszerű” – nyilatkozta szombaton.

A megnyitóról Orbán Viktor is beszélt Tusványoson, a miniszterelnök higgadtságot javasolt. „Ne sértsük meg a franciákat akkor se, ha mi sértve éreztük magunkat attól, amit láttunk.” Már csak azért sem szeretné megsérteni a franciákat, mert még számos ponton lesznek a szövetségeseink, és Macron elnök közelebb áll a nemzeti gondolathoz szerinte, mint azt gondolnánk.

„Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa magát. Hát ezt láttuk.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.