HEGYMENET - Ehető erdei gyümölcsök

Őszi éjjel izzik

Sport

A természetet járva a nyár elejétől-derekától egészen a télbe nyúlóan lehet érett gyümölcsöket találni. Jelen összefoglalónkban a legfontosabbak, a zömmel őshonos, illetve a természetbe rég kiszökött vadgyümölcsök fértek el.

A fekete szeder és rokonai Szúrós indáiról, de sötétlő, páratlanul zamatos, édes-savanykás terméséről is felismerjük a fekete szedret (Rubus fruticosus). Tudjuk, hogy nemesített változatát termesztik, de magam még nem kóstoltam olyat, ami felvette volna a versenyt a vadon termőkkel.

Leginkább erdők szélén, mezőkön, árokpartokon, irtásokon találjuk meg, hiszen napfény kell neki; az árnyékban növekvő növény örökké fanyar-savanyú marad. Akkor jó, ha termése megfeketedik, a piros és bordó éretlen. Augusztus elejétől az ősz első feléig szedhető – de nem is olyan könnyű az. Tüskés indáival folyton terjeszkedik, s az így létrejövő bozótos természetes akadályként nehezíti a hozzáférést, ráadásul a visszahajló tüskék is csapdába ejthetnek. De néhány karcolás még nem a világ, az eredmény megér néhány apró szakadást és szúrást.

Akkor járunk el a leghelyesebben, ha azon frissiben be is habzsoljuk a zsákmányt! Mert a fekete szedret ugyan le lehet fagyasztani, de kiolvasztás után már egy egészen más aromájú, állagú és textúrájú terméket kapunk. A szederből csodás szörp és lekvár készíthető, erjesztett formában (gyümölcsbor, pálinka) is felhasználható, de ehhez már igen jelentős mennyiség kelletik. Nem kell megijedni közeli rokonától, a hamvas szedertől (Rubus cæsius) sem, ez ugyan nem hoz dús termést, de kis fekete bogyói annál finomabbak.

Erdei szamóca Erdőszélen, tisztásokon találjuk meg az eper eredeti, vadon termő változatát (Fragaria vesca), bár fűszeres, zamatos íze csak távolról emlékeztet a nemesített kerti szamócafélékre. Jórészt a nyár első felében hozza gyümölcsét. Az apró szamócaterméseket ugyancsak felesleges hosszan tartogatni, úgysem tudunk annyit leszüretelni, hogy lekvárt főzzünk belőle. Sajnos még ennél is ritkább a fehérespiros, az inkább száraz gyepeken élő csattogó vagy csattanó szamóca (Fragaria viridis).

Áfonyafélék Ritka fajokról van szó, ráadásul nálunk mind a tőzegáfonya, mind a vörös áfonya szigorú védettség alatt áll – tehát a növény termésének gyűjtése engedélyhez kötött. (Az egyéb szabályokról lásd Mit mond a törvény? című keretes írásunkat.) Akit ez nem riaszt vissza, az persze gyűjtheti, bár nem egyszerű fellelni őket. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) a Zempléni-hegységben, a Mecsekben és a Nyugat-Dunántúl domb- és hegyvidékein fordul elő, nem éppen sűrű állományokban. Fekete áfonyát (Vaccinium myrtillus) csak az Alpokalján találunk (itt viszonylag gyakori), viszont a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) zömmel a védett tőzeglápokon található, ahová nem jár az átlag turista. Annyi azonban biztos, hogy a fekete áfonya idénye még tart, termését pedig nem csupán kivételes ízéért, de gyógyhatásáért is fogyasztják. Szörp, tea, bor és likőr is készül belőle, melyeket rendre bélpanaszok ellen javallnak.

 

Kökény Viszonylag alacsony, tüskés bokrán a kékes színű gyümölcseit mostanában hozza. Határozottan fanyar, savanykás, összehúzza a szánkban található nyálkahártyákat (ezt hívják adsztringenciának), ezért fogyasztása ritkán okoz érzéki élvezetet… A legtöbben azzal hitegetik magukat, hogy amikor a dér megcsípte – vagyis az első fagyok szétroncsolták a bogyók belső sejtszerkezetét –, akkor sokkal finomabb, édesebb lesz, de ez csupán illúzió. Úgy tartják róla, hogy gyógyhatású, amit zömmel ugyanazoknak a fitokémiai vegyületeknek köszönhetünk, amelyeknek a fanyar ízét is. Tudományos neve (Prunus spinosa) alapján is feltűnhet, hogy rokona a szilvának; magas pektintartalma miatt lekvárkészítéshez ideális, bár némi cukor nem árt hozzá. Bor és pálinka is készíthető belőle – miből nem?

Csipkebogyó, azaz hecsedli A vadrózsafélék gyümölcse, egészen pontosan áltermése. Meglehetősen sok van belőle, többnyire ugyanannak a fajnak (Rosa canina) az alfajai. Gyakran a finomkodó csipkebogyó helyett a póriasan svábos hecsedli néven illetik, miképpen az ebből készült termékeket, a lekvárt és a szörpöt is. Utóbbiban marad valamennyi a növény kivételes C-vitamin-tartalmából is, de a lekvárból a hosszas főzés jórészt elpusztítja az aszkorbinsavat. Az ízét viszont nem befolyásolja: krémes és selymes zamatú, kivételesen finom. Ellenben a nyers csipkebogyótermés elfogyasztását nem javasolnánk, a benne található finom, szúrós szálak ugyanis feltapadnak a szájpadlásra, a garatra, és sokáig irritálhatják e szerveinket. A dércsípte, rendesen szétfagyott példányokból esetleg kiszívhatjuk a gyümölcshúst, de a nehezen kiköphető sok apró mag akkor is megkeseríti az élvezetet.

 

Vadkörte A tisztásokon, erdőszéleken, irtásokon maradványfaként gyakori, fűszeres, kissé savanykás ízű vadkörte (Pyrus pyraster) a nemesítettnél apróbb, de azért nem lebecsülendő méretű. Sárgás-pirosas termése is ilyenkor érik, a cukortartalmával sincs gond. A legjobb egyből felfalni, mert nyersen nem lehet tárolni. Ha mégis hazavisszük, eltehetjük befőttnek, készíthetünk belőle lekvárt, és persze bort meg pálinkát. Sokan úgy tudják, hogy a nemes körtefélék zömmel nem ettől, hanem egy ázsiai rokontól (Pyrus caucasica) származnak, de igazság szerint a két faj kereszteződik egymással.

 

Som Erdeink megbecsült, ízletes termést, úgynevezett csontárt hozó fáját (Cornus mas) többnyire olyan helyen találjuk, ahol van némi napfény, itt érik be előbb piros, majd sötétbordó termése. Az érett somban van némi cukor, mégis savanykás ízű, ám ehhez utánozhatatlan aroma, jellegzetes mellékíz társul. Az érett termés nyersen is fenséges, de a többiekhez hasonlóan lekvárt, szörpöt és mindenféle szeszes italokat is készíthetünk belőle. Érdekesség, hogy számos Budapest környéki erdőben, sőt a város lakóövezeti zónáiban is találunk somfákat – például a Gellérthegyen.

 

Bodza Köztudott, hogy a fekete bodza (Sambucus nigra) illatos virágait sokan szörp és fánk alapanyagaként használják. Ám a növény nyár közepén gyümölcsöt is hoz, amit szintén lehet gyűjtögetni. A madarakat leszámítva nyersen szinte senki nem eszi, ám a savanyú, C-vitaminban (és más vitaminokban, továbbá antocián festékanyagokban) gazdag termés hőkezelés és némi cukrozás után lekvárrá, szörppé, likőrré, borrá alakítható. Rá­adásul a bodzalé elsőrangú színezék, szinte nincs olyan piros gyümölcsszörp, amibe ne tennének egy kicsit; nélküle például a csak málnából készült szörp némi hígítás után majdnem elveszítené színét.

 

Galagonya Weöres Sándor halhatatlan sorainak köszönhetően tudjuk, hogy őszi éjjel izzik ruhája. A galagonya (Crataegus monogyna) a valóságban 3–6 méteres fának is megnövő vagy kisebb bokrot alkotó, enyhén tövises növény, ami ilyenkor ősszel hozza meg lisztes, leginkább seízű termését, mely voltaképpen apró almácska. Leszedhetjük, de minek – jobb meghagyni a madaraknak.

Csonthéjasok Erdeinkben rengeteg a diófa (Juglans regia). Nem vadnövények, többnyire a kerti termésekből verődtek fel, épp ezért ugyanolyanok is, mint a kerítésen belüliek. Az eredetileg mediterrán mandula (Prunus dulcis) is kivadult az elmúlt évszázad során, de csak bizonyos mikrokörnyezeteket kedvel: a Mecsek déli lejtőin, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, a Vértesalján, a Mátraalján találhatjuk meg. Mielőtt teleszednénk vele a zsebünket, érdemes tesztelni, nem keserű mandula-e. Noha a hiedelmekkel szemben néhány szemtől vagy akár egy maroknyitól sem kapunk ciánmérgezést, de ettől még nincs kellemes íze. A két előző fajjal szemben a mogyoró (Corylus avellana) a legutóbbi eljegesedés vége óta őshonos nálunk; bizonyos típusú növénytársulásokban pedig természetes erdőalkotó. Termése ehető, csak fel kell törni. További érdekesség a Kárpát-medencében eredetileg csupán Dél-Erdélyben, a Déli-Kárpátokban honos, ám betelepített és sokfelé kivadult törökmogyoró (Corylus colurna), amit néhol tudatosan erdőalkotóként is telepítettek, sőt ez vált a parkok egyik leggyakoribb fájává. Termése még az őshonos mogyorónál is finomabb, állítólag egészséges is – sajátos olajtartalma miatt. Messziről felismerhető, mivel ún. mirigyszőrös kopáncsokban ülnek a kis makktermések, s ezek nemcsak a fán csüngenek, de vastagon borítják a környékét is. A szőrös, ragadós kupacsok csapdaként is szolgálnak: a beleragadt apró rovarokat a fa megemészti, testük anyagát pedig hasznosítja.

Mit mond a törvény?

Az erdei gyűjtögetés a hatályos törvény alapján az erdei haszonvétel fogalmába tartozik. A saját szükségletre történő gyűjtést a törvény szerint tűrnie kell az erdőgazdálkodónak, például személyenként naponta két kilogramm gyümölcsöt vagy gombát bárki összeszedhet. Tudnunk kell azonban, hogy az egyéni szükségletet meghaladó mennyiséget csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyűjthetünk. Az ún. életvitelszerű gyűjtögetőknek tehát engedélyt kell kérni, ami pénzbe kerül, bár általában nem nagy összeg – tájegységtől függően heti 5-800 forint.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.