HEGYMENET - Erdők Háza, Bakonybél

A lucfenyőgubacs és a mélyűr

Sport

Gondolta volna, hogy az erdész élete olykor izgalmasabb, mint az űrutazóé? Legalábbis, ha kiállítást rendeznek belőle.

Az ezerkétszáz lelkes Bakonybélben pár évvel ezelőtt 358 millió forintnyi EU-pénzből hozták létre a Pannon Csillagdát, ahol nemcsak 400 négyzetméteres kiállítás, de planetárium, négy távcsöves obszervatórium és 3D-s mozi is van. Ráadásul az előcsarnokban olyan hozzáértő szakelemek ajánlják szeretettel az űrcirkuszt, mint Csiszár Jenő és Szőke András, ha ez sem volna elég, akkor egy kis zöld kartonűrlény (tiszta Yoda!) mellé is beállhatunk fotózkodni. A jegyár borsos, az érdeklődés nagy, de összességében az intézmény egészen profi, még ha az „űrturizmus mindenkinek” szlogen a Pannon Csillagda névnél is hajmeresztőbb.

Kilépve innen, s magunk mögött hagyva a kozmikus léptéket, a környék hangulatához jobban passzoló bemutatóhely bukkan fel: egy erdészeti és természetvédelmi tárlat, a nevében is meditatív hatású Erdők Háza. Itt nem uralkodik hűvös profizmus, az ismertető csupán egy fekete-fehér fecni, a belépő pár száz forint. Télen csak hétvégén vannak nyitva, ráadásul a kiállítás javát egy tetőtéri helyiségben tárják a nagyérdemű elé, mivel az eredeti Erdők Házából az űreszközök kitúrták a térképkészítéshez, fakészletméréshez, termőhelyfeltáráshoz és geológiai terepmunkához használt régi eszközökkel teli vitrineket. De sok jó erdészeti műszer kis helyen is elfér, így a szögtűző, a planiméter, a távolságfelhordó és a kivágásra ítélt fák megjelölésére szolgáló görbe kés, a kacor is. A kiköltöztetésből persze nem volt harag, hiszen mindkét intézményt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park üzemelteti, és akárhogy is fáj, egy erdészeti munkaeszközökről szóló kiállítás még akkor sem veszi fel a versenyt a csillagdával, ha a kitömött nyestek, nyusztok és más bakonyi apróvadak némelyikének arckifejezése elég mókásra sikerült.

Meg nem mondom pontosan, hogy miért zártam szívembe pár perc alatt ezt az oldszkúl, túlzott egyénieskedéssel nyilvánvalóan nem vádolható helytörténeti tárlatot. Biztosan közrejátszott az információs táblák szövegezésének stílusa, ahogy a „jó reteszelésű”, több „ezer lövés után sem kotyogósodó puskáról”, az egymást „személyesen ismerő”, „a kapcsolatot röfögéssel tartó” vaddisznókondatagokról, a „közepes minőségű őzállományról” vagy az „igazi halivadék-pusztító, késéles csőrű” jégmadárról értekeznek. De tetszett az is, hogy a maximális helykihasználás jegyében az ablakban nevelt citromfű felhasználási módjairól majd’ egyoldalas tájékoztatót nyomtattak.

Az eszközök, az állatok és a növények mellett megcsodálhatjuk azt is, hol dolgozott az 1920-as években Dobó Jenő farkasgyepűi erdőmérnök, amikor nem a terepen méricskélt vagy az erdei vasút nyomvonalának kijelölésén munkálkodott. Igen! Pont ott, ahol elképzeljük: egy íróasztalnál, melyen egy ún. magnapló hever, mellette telefon, a falat pedig lepkegyűjtmény díszíti.

De a meglepetéseknek ezzel még nincs vége.

Ha vesszük a fáradságot, és kihámozzuk a tetszetős zeke történetét az egymást eltakaró tájékoztatókról, a selmeci diákhagyományok is megelevenednek. Az erdőmérnöki képzés az 1735-ben alapított Selmeci Akadémián fejlődött a bányászati-kohászati oktatásból. A varrásokkal díszített zeke egy walden, az erdészek hivatalos egyenruhája. A viselet az elsőéves balekoknak még dísztelen; a kohlenbrennereknek, vagyis a másodéveseknek már „rügyezik”, tehát szakadásokkal és a szakadásokat eltakaró emblémákkal díszített; a firmáknak, a végzősöknek pedig virágba borult, vagyis alig látszik eredeti anyaga. Ám e gondos foltozás azt is jelenti – és ez az igazán lényeges –, hogy a walden tulajdonosa iránt egy lány gyengéd érzelmeket táplál.

Ekkor már sokkal jobban vonz az erdészlét, és egyre kevésbé az űrturizmus – pedig még nem is láttam azt az 1935-ös fotográfiát, amelyen holland távlovaglók poroszkálnak a Bakonyban, méghozzá a falusi turizmus jegyé­ben. Kiderül: Dobó Jenő lánya mindenféle fontos embert meghívott magához, ezért jöttek a hollandok is, vagy például Almásy László, az „angol beteg” az egyiptomi királyi herceg kíséretében.

Fák, bogarak, vadállatok, távlovaglók és az egyiptomi herceg… Az űr meghódítása ehhez képest felszínes vagánykodás – gondoltam, kifelé menet pedig szórakozottan leemeltem egy polcról Az erdő folyóirat 1966-os évfolyamának egyik számát, hogy belemerüljek a Lucfenyőgubacstetvek elleni védekezés lehetőségei karácsonyfatelepeken című tanulmányba, ami hasznos olvasmánynak tűnt a délutáni túra előtt.

Bővebb információ a nyitvatartásról, jegyárakról: www.bfnp.hu

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.