Pétanque - Hahó, öcsi!

  • Kiss Barnabás
  • 2008. május 29.

Sport

Már a régi görögök is taszigáltak golyókat, de akkor még csak a távolság számított, a rómaiaknál viszont már egy bizonyos célponthoz kellett minél közelebb juttatni őket. Gallia meghódításakor természetesen ez a verzió került Provence-ba. Nem tisztázott, hogy a középkorban miért tiltották be bizonyos francia és angol királyok, de ez volt a helyzet egészen a XVII. századig. Maga a pétanque a köznép körében oly népszerű boule lyonnaise-ből alakult ki, melynél futásból hajítják a golyót. A ma is érvényes játékszabályokat 1907-ben a provence-i La Ciotat városában alakította ki az emberi szolidaritás, mivel egy bizonyos Jules Hugues "Le Noir" (a fekete) mindenképpen golyózni szeretett volna, csakhogy ebben isiásza megakadályozta. Társai a futkosást egyszerűen kihúzták a szabályból, és a pálya méretét is a felére csökkentették. Innen származik a játékforma neve is, mivel a Les Ped Tanco provanszál nyelven mozdulatlan lábakat jelent.

Már a régi görögök is taszigáltak golyókat, de akkor még csak a távolság számított, a rómaiaknál viszont már egy bizonyos célponthoz kellett minél közelebb juttatni őket. Gallia meghódításakor természetesen ez a verzió került Provence-ba. Nem tisztázott, hogy a középkorban miért tiltották be bizonyos francia és angol királyok, de ez volt a helyzet egészen a XVII. századig. Maga a pétanque a köznép körében oly népszerű boule lyonnaise-ből alakult ki, melynél futásból hajítják a golyót. A ma is érvényes játékszabályokat 1907-ben a provence-i La Ciotat városában alakította ki az emberi szolidaritás, mivel egy bizonyos Jules Hugues "Le Noir" (a fekete) mindenképpen golyózni szeretett volna, csakhogy ebben isiásza megakadályozta. Társai a futkosást egyszerűen kihúzták a szabályból, és a pálya méretét is a felére csökkentették. Innen származik a játékforma neve is, mivel a Les Ped Tanco provanszál nyelven mozdulatlan lábakat jelent.

Franciaországban, annak is inkább a déli részén a pétanque a sétányok és a parkok játékává vált. Nem lehet úgy keresztülsétálni egy marseille-i parkon, hogy ne találkoznánk egy csapat öregúrral, akik bevásárlásból hazafelé beszöktek egy kis dobálódzásra. Komótosan hajigálják a fémgolyókat, méricskélnek, vitatkoznak, aztán egy madzagra erősített mágnessel felhorgásszák a golyókat, és kezdik elölről. Közben a fához támasztott bagett szépen lassan kiszikkad. A játék célja olyan egyszerű, hogy aki előtte csak a csendőrfilmekben látott ilyet, az is hamar rájön a szabályokra.

A golyó

fémből készül, súlya úgy hetven deka, a könnyebb megkülönböztetés érdekében rovátkák vannak belevésve. A pálya nagysága tetszés szerinti lehet, de a hivatalos bajnokságokban 15 méter hosszú és 4 méter széles. A pétanque játszható egyéniben, kétfős csapatokban (duplett) 3-3 golyóval, és 3-3 fős csapatokban (triplett) 2-2-2 golyóval. Ez az ellenfél golyóival együtt összesen 12, ennél több nem is lehet pályán, azaz dehogynem, van még a tizenharmadik golyó, az öcsi (franciául cochonnet, vagyis kismalac), amely jóval kisebb és fából van. Ezt hajítja el valaki a kezdő csapatból legalább hat, de legfeljebb tíz méter távolságra. A cél pofonegyszerű. A saját golyót minél közelebb kell juttatni az öcsihez. Hogy milyen módszerrel, az mindegy. Lehet hajítani, gurítani vagy akár odavágni is, a lényeg, hogy a dobókörből, ami legfeljebb hatvan centi átmérőjű, kilépni nem szabad. Persze vannak különböző taktikák, van, aki csak arra koncentrál, hogy minél közelebb juttassa el a golyóját az öcsihez, míg mások az ellenfél golyóját célozzák meg, hogy azt kiütve lehessenek közelebb. Ez azonban vissza is üthet, mivel könnyen lehet, hogy a saját golyónk gellert kapva még meszszebb repül. A gyakorlott pétanque-rókák ki szokták figyelni még az ellenfélnek kedvezőtlen távolságot is, és oda próbálják hajítani az öcsit. Mindig a rosszabb helyzetben lévő csapat következik, feltéve, ha van még golyója. A csapat a kör végén annyi pontot kap, ahány golyóval beljebb tudott kerülni az öcsihez az ellenfél golyóihoz képest. 13 pont jelenti a győzelmet.

A sport

legjobbjai természetesen Franciaországból és a volt francia gyarmatokról kerülnek ki, nagyon jók még a mediterrán országok és hihetetlen, de jönnek fel a svédek és a finnek is. A magyarok az erős középmezőnyben vannak - két kivétellel minden világbajnokságon jelen voltunk 1989, azaz a hazai szövetség királyerdei megalakulása óta, de azok is csak azért maradtak ki, mert a nagyon távoli Keleten rendezték őket.

Magyarországon tizenhat pétanque-klub működik, Szabó József szövetségi elnök legfőbb szívfájdalmára mind a Dunántúlon. Bárhogy próbálkoztak - mondta -, keleten nem tudott gyökeret ereszteni ez a sport. A Magyar Pétanque Szövetség valamivel több mint 380 tagot számlál.

Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó játékos legyen? Amit Szabó József mond, azt magunktól is kitalálnánk: gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás. Szerinte ezért vannak előnyben a mediterrán országok, mert jóval több a napsütés, tehát jóval több időt lehet a szabadban tölteni. "Franciaországban vannak profik is, de ennél sokkal meglepőbb, hogy a thai (!) hadseregben kötelező gyakorlati elem. Fejleszti a versenyszellemet, növeli az állóképességet, nem kevés logika és taktika is kell hozzá. Hihetetlen, de izomláza van tőle az embernek - mondja az elnök. Pedig úgy tűnik, csak sétálgatunk fel-alá, dobáljuk a golyókat, meg hajolgatunk, de egyszer csak azt vesszük észre, hogy eltelt egy egész délelőtt."

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.