"Nem járható út, ha a Legfőbb Ügyészség az ellenzéken keresztül üzengetve szivárogtat ki találgatásokra alapot adó részinformációkat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban. (É) A Legfőbb Ügyészség és az Ügyészségi Nyomozó Hivatal jó lenne, ha abbahagyná az üzengetéses játékot. (É) Ha vannak információik, dokumentumaik, akkor azt hozzák nyilvánosságra. (É) Nagyon jó játszótársat talált a Legfőbb Ügyészség Demeter Ervin képviselő úrban" - nyilatkozta 2004. szeptember 17-én a Magyar Távirati Irodának Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő.
"Ügyészségi források"
A Magyar Nemzet 2004. szeptember 17-i, Kit korrumpált Kulcsár? című cikkében "ügyészségi forrásokra" hivatkozva arról számolt be, hogy a K&H volt brókere egy kormánypárti politikust vesztegetett meg. A lap szerint a tízmillió forintot a bróker a 2002-es választások után adta oda a politikusnak, akit megkeresett a Magyar Nemzet. Ám mivel ő személyiségjogi pert helyezett kilátásba, a lap eltekintett neve közlésétől, és mint a továbbiakban kiderült, az egész állítólagos ügy felgöngyölítésétől is. (Az előzményekről lásd: Zörög-e a haraszt?, Magyar Narancs, 2005. január 27. és Veszélyes vizeken, Magyar Narancs, 2005. május 5.)
A Békés Megyei Bíróság előtti polgári perben az al- és a felperes két malomban őrölt. A Legfőbb Ügyészség Tóth Károlynak a már idézett MTI-nyilatkozata miatt indított polgári pert, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a képviselő megsértette a vádhatóság jó hírnévhez való jogát. A Legfőbb Ügyészség szerint ebben az esetben szó sincs szabad véleménynyilvánításról, hanem valótlan tények ismertetéséről és valós tények hamis színben való feltüntetéséről. Ráadásul: "(É) a kijelentéseket a törvényhozás egyik tagja tette, ezért a hitelesség látszatát keltve alkalmasak arra, hogy a közvéleményt befolyásolják, és az ügyészség rossz társadalmi megítélésének képzetét keltsék" - állt a beadványban.
Tóth Károly és jogi képviselője azt szerette volna elérni, hogy a perben kiderüljön, hogyan és kiknek a közreműködésével kerültek Kulcsár Attila ügyészségen tett vallomásának a részletei a Magyar Nemzethez, valamint Demeter Ervin fideszes képviselőhöz, a brókerbizottság egyik vezetőjéhez. Tóth Károly szerint a vádhatósággal folyó perének a tétje az volna, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Kulcsár-kihallgatás jegyzőkönyvei. Ha ezeket összevetnék az ellenzéki napilapban megjelent "tudósításokkal", valamint a brókerbizottság ülésein Demeter által elmondottakkal, akkor érdemben lehetne válaszolni a felmerült kérdésekre.
Demeter mégis jött
A Békés Megyei Bíróság láthatóan nagyon megtisztelve érezte magát, hogy a felperes vádhatóságot annak második embere, Varga Zs. András képviselte. A felmerült kérdésekben Tóth Károly és jogi képviselője bizonyítási indítványainak java részét elutasította a bíróság. Közben a magyar sajtóban valóságos szakirodalma lett annak, hogy egy büntetőperben keletkezett gyanúsítotti jegyzőkönyvet vagy annak hiteles, esetleg kevésbé hiteles másolatát kik kaphatják meg (s szivárogtathatják ki az abban foglaltakat).
2004. szeptember 25-én a Kulcsár-vallomásokat rendszeresen közlő Magyar Nemzet - a Tóth Károly és a Legfőbb Ügyészség között kibontakozó vitára is reagálva - leszögezte: "A nyilvánosságra hozott vallomásrészletek kizárólag Kulcsár Attila közokiratban foglalt vallomásából valók." De ki mit ért pontosan közokirat alatt? Kitől kapta meg? Meggyőződött-e annak valódiságáról? Ezekre a kérdésekre máig nincs válasz. Tóth és ügyvédje a sajtótörvényt citálva arra kérte a bíróságot, idézze be a lap újságíróit, akik az informátoraikat nem kötelesek ugyan megnevezni, de a náluk lévő közokiratot bemutatva - amelyet viszont nem véd a sajtótörvény - közelebb lehetne jutni a megoldáshoz.
A bíróság ezt a bizonyítási indítványt elutasította, viszont szükségesnek tartotta Demeter Ervin meghallgatását. Annál is inkább, mert a volt titokminiszter 2004. szeptember 22-én a Magyar Televízió Az este című műsorában a brókerügyi kiszivárogtatásról ezt mondta: "Hát én is hasonlóképpen vagyok vele, mint a sajtó, nem szívesen adja ki az ember az informátorait, de annyira mindenképpen fontos és figyelemre méltó, hogy az ember megpróbálja ellenőrizni."
A helyileg illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2006. január 31-re tűzte ki Demeter Ervin meghallgatását. Az alperes Tóth Károly január 15-én jelezte a bíróságnak, hogy neki nem megfelelő az időpont, ezért kéri azt elhalasztani. Két héttel később, egy nappal a kitűzött meghallgatás időpontja előtt, január 30-án közfeladatai ellátására hivatkozva Demeter Ervin is kérte a tárgyalás elhalasztását. Mindezek ellenére azonban a PKKB nem hozott döntést az ügyben. Az érintettek többségének alkalmatlan napon egyedül Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese jelent meg; nem sokkal később azonban felbukkant Demeter Ervin is, aki még 24 órával azelőtt úgy nyilatkozott, hogy neki nem jó ez az időpont.
Az alperes Tóth Károly és ügyvédje szerint nem életszerűek a történtek. Megkockáztatták: Demeter csak azok után jelent meg a tanúmeghallgatáson, hogy kiderült: sem az alperes, sem jogi képviselője nem lesz jelen. Tóth Károly a 2006. április 25-én a Békés Megyei Bíróságon folytatódott perben elmondta: bár Demetert 45 percig hallgatta meg a bíróság, erről egy majdnem semmitmondó, 25 soros jegyzőkönyv készült. Ráadásul Demeter tanúvallomásában azt hangoztatta, hogy nem a Legfőbb Ügyészségtől vagy annak bármilyen rangú munkatársától szerezte a Kulcsár-üggyel kapcsolatos információt, sőt tagadta azt a sajtóvélekedést is, hogy vallomásrészleteket szivárogtatott volna ki. Ez viszont némi ellentmondásban van idézett tele-víziós nyilatkozatával. (Tóth Károly ugyanis az ügyvédi titoktartásra hivatkozva a bíróság előtt elképzelni sem tudta, hogy esetleg Kulcsár jogi képviselői juttatnák a kihallgatási jegyzőkönyveket a sajtóhoz és egyes politikusokhoz.) A két Demeter-állítás közötti ellentmondás feloldását nem látta indokoltnak a Békés Megyei Bíróság, és nem idézte meg újra Demetert azért, hogy a meghallgatásán Tóth Károly is jelen lehessen.
A per hat tárgyalási napján a legfőbb ügyész helyettese többször hangoztatta: a vádhatóságnak nem fűződhet érdeke a jegyzőkönyvek kiszivárogtatásához, az ugyanis rontaná a nyomozás esélyeit. Másrészt előadta, hogy egy másik ügyben a Legfőbb Ügyészség perre ment a Magyar Nemzettel, így nincs negédes viszony közöttük.
Strasbourgig elmennek
A némiképp hosszúra nyúlt polgári perben a Legfőbb Ügyészség mindenképpen óvott attól, hogy Tóth Károly kérése nyomán nyilvánosságra kerüljenek a Kulcsár-vallomás jegyzőkönyvei. A szocialista politikus szerint ez volna a megoldás a felmerült kérdések megválaszolására, míg a Legfőbb Ügyészség szerint "az sem bizonyítana önmagában semmit, ha a Magyar Nemzetnél lévő irat szó szerint megegyezne Kulcsár Attilának, a brókerügy első számú, immár vádlottjának, az ügyészség előtt tett vallomásával".
A Békés Megyei Bíróság első fokon hozott ítéletében úgy döntött, hogy Tóth Károly a fentebb idézett MTI-nyilatkozatában megsértette a Legfőbb Ügyészség jó hírnevét, ezért eltiltotta további hasonló tartalmú, jogsértő kijelentések megtételétől, továbbá 21 ezer forint illeték és 40 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a politikust. Tóth a tárgyalás után elmondta a Narancsnak: fellebbeznek, és ha kell, elmennek Strasbourgig is. A képviselő azt szeretné elérni, hogy tényleges bizonyítási eljárás nyomán közelebb juthassanak a máig megválaszolatlan kérdéshez: ki(k) és ki(k)nek a segítségével szivárogtatták ki a Kulcsár-kihallgatás bizonyos részleteit? Megjegyezte azt is: bár a törvény adta jogával élve kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól Demeter Ervin tanúvallomásának hangfelvételét - s az előírások szerint üres hanghordozót is küldött ezért -, CD helyett egy levelet kapott, miszerint a bíróság "technikai lehetőség" híján nem tudja az óhajt teljesíteni.
Amúgy Tóth kijelentésével egy napon, 2004. szeptember 17-én hasonló tartalmú kijelentést tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is a bróker-ügy furcsaságai miatt. A kormányfő "tudatos kiszivárogtatásról", valamint arról beszélt, hogy "Polt Péter legfőbb ügyész bizonyos ügyekben nem teljesen független". Ellene mégsem kezdeményezett polgári pert a Legfőbb Ügyészség - pedig 2006. április 25-én nagy hozzáértéssel magyarázta a Békés Megyei Bíróság folyosóján Varga Zs. András Tóth Károlynak, hogy mi a különbség a véleménynyilvánítás és a tényközlés között.
