Távozik a Fradi edzője, miután elvesztették a kupadöntőt

  • narancs.hu
  • 2024. május 16.

Sport

Dejan Stankovic szeptember óta dolgozott a magyar labdarúgás kirakatcsapatánál.

Elfogadta egy másik csapat ajánlatát, elmegy – közölte csütörtökön Dejan Stankovic, a Ferencváros NB I-es futballcsapatának eddigi edzője. A hírek szerint ez a másik csapat a Szpartak Moszkva.

A Telex emlékeztet, hogy a 45 éves szerb szakember korábban dolgozott a szerb Crvena Zvezdánál  és az olasz Sampdoriánál, és tavaly szeptemberben került a Fradi élére.

2023 mozgalmas év volt a Ferencvárosnál, mert nyáron a legjobb anyagi kondíciókkal rendelkező magyar csapatot a Bajnokok Ligájában egy Feröer-szigeteki, szabadidejükben focizó játékosok alkotta félprofi klub győzte le oda-vissza. Emiatt az akkori edzőt,  az orosz-oszét Sztanyiszlav Csercseszovot menesztették.

A megbízott edzővel, Máté Csabával – aki 2012 óta dolgozott pályaedzőként, beugró megbízottként és a második csapat edzőjeként a klubnál –, nagyon jó eredményeket ért el a Fradi. A klub mégis külföldi trénert akart hozni – és ez a Kubatov Gábor által kimondott szándék és magyarázata rossz ízű vitát gerjesztett a hazai futball nyilvánosságában.

Az új külföldi edző lett Dejan Stankovic, akivel a Ferencváros megnyerte a bajnoki címet, továbbjutott a Konferencia-ligában a csoportkörből, és végül a későbbi döntős Olimpiakosz ellen esett ki. 

A csapat most is biztosan győzött a bajnokságban, a magyar kupát azonban nem sikerült megnyernie.

A csütörtöki döntőben ugyanis a Paks – amelynek költségvetése tizedakkora, mint a Fradié, és csak magyar játékosokat foglalkoztat – 2:0-ra legyőzte a többségében légiósokkal felálló bajnokot.

Így:

Azt, hogy erre nem nagyon lehetett számítani, az is jelezte, hogy a meccset közvetítő M4Sport a közvetítés utáni beszélgetésre eleve Kubatov Gábort, a Ferencváros klubelnökét hívta meg, aki így aztán megmagyarázhatta, mi miért történt. 

Meglehet, Stankovic döntésében a kudarc is  szerepet játszott, de valószínűbb, hogy már régóta tervezhette a távozást. Szerződésében – erről még Kubatov beszélt korábban – kivásárlási záradék is van, ezt aktiválhatta most az orosz csapat. 

A címlapkép forrása az Éjjel-Nappal Fradi Facebook-oldal

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.