Távozik a Fradi edzője, miután elvesztették a kupadöntőt

  • narancs.hu
  • 2024. május 16.

Sport

Dejan Stankovic szeptember óta dolgozott a magyar labdarúgás kirakatcsapatánál.

Elfogadta egy másik csapat ajánlatát, elmegy – közölte csütörtökön Dejan Stankovic, a Ferencváros NB I-es futballcsapatának eddigi edzője. A hírek szerint ez a másik csapat a Szpartak Moszkva.

A Telex emlékeztet, hogy a 45 éves szerb szakember korábban dolgozott a szerb Crvena Zvezdánál  és az olasz Sampdoriánál, és tavaly szeptemberben került a Fradi élére.

2023 mozgalmas év volt a Ferencvárosnál, mert nyáron a legjobb anyagi kondíciókkal rendelkező magyar csapatot a Bajnokok Ligájában egy Feröer-szigeteki, szabadidejükben focizó játékosok alkotta félprofi klub győzte le oda-vissza. Emiatt az akkori edzőt,  az orosz-oszét Sztanyiszlav Csercseszovot menesztették.

A megbízott edzővel, Máté Csabával – aki 2012 óta dolgozott pályaedzőként, beugró megbízottként és a második csapat edzőjeként a klubnál –, nagyon jó eredményeket ért el a Fradi. A klub mégis külföldi trénert akart hozni – és ez a Kubatov Gábor által kimondott szándék és magyarázata rossz ízű vitát gerjesztett a hazai futball nyilvánosságában.

Az új külföldi edző lett Dejan Stankovic, akivel a Ferencváros megnyerte a bajnoki címet, továbbjutott a Konferencia-ligában a csoportkörből, és végül a későbbi döntős Olimpiakosz ellen esett ki. 

A csapat most is biztosan győzött a bajnokságban, a magyar kupát azonban nem sikerült megnyernie.

A csütörtöki döntőben ugyanis a Paks – amelynek költségvetése tizedakkora, mint a Fradié, és csak magyar játékosokat foglalkoztat – 2:0-ra legyőzte a többségében légiósokkal felálló bajnokot.

Így:

Azt, hogy erre nem nagyon lehetett számítani, az is jelezte, hogy a meccset közvetítő M4Sport a közvetítés utáni beszélgetésre eleve Kubatov Gábort, a Ferencváros klubelnökét hívta meg, aki így aztán megmagyarázhatta, mi miért történt. 

Meglehet, Stankovic döntésében a kudarc is  szerepet játszott, de valószínűbb, hogy már régóta tervezhette a távozást. Szerződésében – erről még Kubatov beszélt korábban – kivásárlási záradék is van, ezt aktiválhatta most az orosz csapat. 

A címlapkép forrása az Éjjel-Nappal Fradi Facebook-oldal

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.