Így változtatta meg a koronavírus a szexuális életünket

Elmaradt a babyboom

Szex

A félelem megöli a libidót, a távolságtartás azonban kifejezetten kreatív szexuális helyzeteket szülhet. Számos kutatás bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány alaposan átformálta szexuális szokásainkat, de az kérdéses, hogy mennyire lehetnek tartósak ezek a változások.

Júniusban New York város egészségügyi hatósága hivatalos közleményben biztatott mindenkit a közös maszturbálásra, a szexchatre és a glory hole-ok kipróbálására. A kiadvánnyal a pandémia alatti szex kockázataira igyekeztek felhívni a figyelmet, miközben néhány hasznos tippel is ellátták a lakosságot: óva intettek például a zsúfolt szexpartiktól és édes hárma­soktól, és persze a védőoltás fontosságát is hangsúlyozták. A legtöbb fantáziát azonban egyértelműen az oltással nem rendelkezőknek írt szekcióba fektették, itt javasolták például a „szexi Zoom-partikat”, a közös önkielégítést, illetve hogy „legyünk kreatívak”, és próbáljunk ki olyan extrémebb szexuális helyzeteket is, mint a fallal elválasztott együttlét, közismertebb nevén glory hole, ahol a felek között álló falfelületen csupán egy nyílás található, az izgalmat pedig épp az okozza, hogy a partnerek nem látják egymást.

A holland kormány tavaly májusban szintén beszállt a szexuális tanácsadásba, és külön irányelvben bátorította a szingli lakosságot fix szexpartner (ahogy fogalmaztak, sex buddy) rendszeresítésére, elismerve, hogy az egyedül­állóknak is szükségük van az intimitásra. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a „szextilalomként” (sex ban) elhíresült intézkedés miatt háborodtak fel az emberek. Tavaly Boris Johnson kormánya a járvány legsúlyosabb heteiben megtiltotta, hogy nem egy háztartásban élő személyek beltérben találkozzanak, ezzel pedig sokak szerint ellehetetlenítette a különélő partnerek közti szexet.

Bár egyelőre nem egyértelmű, hogy a vírus képes-e a spermán vagy a hüvelyváladékon keresztül terjedni, a SARS-CoV-2-t kimutatták már fertőzött férfiak ondójából. Az biztos, hogy a nyálcseppekkel átadható a vírus, rá­adásul a szexuális együttlét során létrejövő szoros fizikai kontaktus, illetve a szaporább, erőteljesebb légzéssel levegőbe kerülő vírusrészecskék nagy mennyisége is fokozza a fertőzés kockázatát. Mindezek alapján logikusnak tűnik, hogy a félelem a fizikai kontaktuson alapuló szexuális együttlétek csökkenéséhez vezet, ugyanakkor a pandémia alatt formálódó társadalmi és szociálpszichológiai jelenségek ennél sokkal komplexebb módon változtatják meg szexuális szokásainkat.

Már a pestisjárványok idejéből is származnak feljegyzések, amelyek beszámolnak a szexuális szokások változásáról: a járványok történetét kutató Kosztasz Ciamisz szerint például a pestis alatt sokan kifejezetten nehezen élték meg, hogy (a nagyobb tereken osztozkodó, tehetősebb családokban) teljesen elszeparálták őket partnerüktől. A pestis alatti szex izgalmas görbét rajzol ki: 1350 táján még szigorúan büntették a paráznaságot, mondván, a szex nagyban hozzájárul a betegség terjedéséhez. Ez az elképzelés a viktoriánus érában vált elterjedtté, ám a járvány leszálló ágában mégis látványos virágzásnak indult a prostitúció, és a kutatások szerint növekedett az incesztus előfordulása is. A történészek szerint a hirtelen jött szabadossággal a járvány legnehezebb hónapjai alatt felhalmozódott feszültségeket próbálták oldani az emberek.

A közelmúlt járványairól, például a SARS- és MERS-vírusok kapcsán persze sokkal több és részletesebb kutatás áll rendelkezésre. Ezekből tudjuk például, hogy a SARS-fertőzöttek körében jelentősen megugrott a szexuális diszfunkciók előfordulása, de csökkent szexuális izgalomról is beszámoltak a fertőzésen átesettek. Külön kutatásban vizsgálták a SARS-os egészségügyi dolgozókat, akik az erekciós zavarok és a korai ejakuláció előfordulásának növekedését, illetve az együttlét során jelentkező magasabb szorongásszintet tapasztaltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.