Erõszak, hullám

  • Lánczi-Munk
  • 2005. február 10.

Szex

Amióta létezik háború, tudjuk, hogy az erõszak erõszakot szül, és a végén a legkiszolgáltatottabb jár rosszul. A cunami óta azzal is tisztában vagyunk, hogy a természeti katasztrófák nyomában sem elsõsorban a szeretethullám tombol.

"Megragadott és erõsen tartott a vízben. Megmentett. Amikor a szárazföldre sodródtunk, lefektetett a homokba és megerõszakolt. Üvöltöttem, kértem, hogy ne bántson. Átfogta a nyakamat. Azt mondta, nyugodtan megölhetne, úgysem tudná meg senki" - meséli az a 18 éves Srí Lanka-i tinédzserlány, akit december 26-án, közvetlenül a cunami hullámainak érkezése után megmentõje erõszakolt meg. A neve és lakhelye el-hallgatását kérõ fiatal történeté-rõl a CNN számolt be. Az áldozat egyetlen életben maradt rokona, a nõvére abban reménykedik, hogy húgát mielõbb férjhez tudja adni, ugyanis falujukban a megerõszakolt nõket kitaszítja a közösség. És legalább annyira megvetik õket, mint az erõszaktevõket.

"Csak ráztam a fejem, és minden erõmmel próbáltam eltaszítani magamtól" - olvasható a Times hasábjain Nellum, a tizenhét éves colombói lány története, akin saját, hatvankét éves nagyapja tett erõszakot a szökõár után - a biztonságosnak egyáltalán nem mondható menekülttáborok egyikében. Bár nagy port vert fel a túlélõ nõket és gyermekeket ért nemi erõszakhullám és a pedofilok felbukkanása a katasztrófa sújtotta térségben, mégis kevés konkrét eset vált ismertté. "Egyedi nemi erõszakról, tömeges megerõszakolásokról, molesztálásról, a nõket és lányokat ért fizikai visszaélésekrõl értesültünk, fõként az ellenõrizetlen mentési helyzetek során, valamint akkor, amikor a túlélõ nõk ideiglenes búvóhelyeken tartózkodtak" - fogalmazott az a sajtóközlemény, amelyet egy öt szervezetet tömörítõ Srí Lanka-i nõi jogvédõ csoport adott ki. A feltárt esetek azonban ritkák, az erõszak okait pedig nem könnyû megérteni.

Hadiállapot

Yifat Susskind, a New York-i székhelyû MADRE nemzetközi nõjogi szervezet igazgatója a cunamitérség erõszakhullámait a háborús helyzetekhez hasonlítja. "Az erõszak az efféle válsághelyzetekben felerõsödik. A családtagok megfogyatkoznak, nincs, aki megvédje a túlélõket, és a bûnüldözõ szervek is kevésbé képesek betölteni rendfenntartó szerepüket" - nyilatkozta a Women's eNews internetes portálnak. A cunami közel kétszázezer embert gyilkolt meg, özvegyeket, árvákat, járványokat, éhínséget hagyott maga után, lerombolta az infrastruktúrát, és felszámolta a családi gazdaságokat is. Éppen úgy pusztított, mint a háború. "Ha egy társadalmat ilyen mértékû csapás ér, a háborús helyzetekhez hasonlóan rendszerint megnõ az erõszakos cselekmények, a rablások és fosztogatások száma " - fogalmaz Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ. Ráadásul a cunami sújtotta térségben a természeti katasztrófa a faji és etnikai konfliktusokat is felerõsítheti. Srí Lankát pedig az elmúlt húsz évben a tamilok és a szingalézek közti etnikai háború jellemezte, melynek - a cunami elõtt is - szerves része volt a nemi erõszak.

A nemi erõszak olyan fegyver,

melyet a háborús idõkben gyakran alkalmaznak (lásd a jugoszláv háborút). Igaz, nem létezik kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a "modern hadviselésben" tudatosan tervezett csapásként alkalmaznák. A katonai stratégák egyenesen tiltják, arra hivatkozva, hogy "nemkívánatos eredményt ér el" a haditerv sikerében. Ennek ellenére számos esetben regisztráltak olyan erõszakos cselekményeket, amelyek arra utalnak, hogy a hadseregek szisztematikusan és elõre eltervezve vetették be fegyverként a nemi erõszakot. 1971-ben például - mindössze kilenc hónap leforgása alatt - kétszázezer bengáli nõn tettek erõszakot pakisztáni katonák. A Vörös Hadsereg Berlin "felszabadítása" után százezer nõn követte el ezt a borzalmat. Legalábbis a hatósági bejelentések szerint - de a szám valójában elérhette az egymilliót is. Japán ezzel szemben a második világháborút megelõzõ idõszakban, a koreai és kínai területszerzõ háború során úgy oldotta meg a "problémát", hogy katonái erõszakos nemi aktusait elkerülendõ kiépítette hírhedt "komfortnõ"-hálózatát. A modern rabszolganõk bevetésének elsõdleges célja a katonák "hangulatjavítása" volt, az úgynevezett rekreációs szex biztosítása által. Az elsõ komfort-állomás 1932-ben létesült. Az elkövetkezõ években pedig a hadsereg több száz ezer, a bekebelezett területeken élõ japán, koreai és kínai nõt importált a katonái számára.

Megalázó megalázottak

A háborús nemi erõszakkal kapcsolatban létezõ szociokulturális teóriák egyetértenek abban, hogy a tömeges szexuális agresszió nem tekinthetõ véletlenszerû, egyéni akciók sorozatának. Funkcionális szerepet lát el: a kollektív érdekeket szolgálja. A katonát nem a szexuális vágy hajtja az erõszak felé. A wartime nemi abúzus a hatalomról, a gyõzelemrõl, a szadista erõszakról és a stratégiáról szól - nem a szexrõl. A nemi erõszak agresszív, megalázó aktus, ezt a legegyszerûbb katona is tudja. Hogy miért használja mégis? Talán, mert így akar eggyé válni az erõszakkal. Ahogy Alexandra Stiglmayer 1994-ben megjelent, a bosznia-hercegovinai tömeges nemi erõszak eseteit magyarázó, Mass Rape címû tanulmánykötetében írja: "A katona azért erõszakolja meg a nõt, mert az ellenség nõje, sõt maga az ellenség, akit meg kell alázni és meg kell semmisíteni. Azért erõszakol, mert a nõi test megszerzése az ellenséges területek egy darabjának a meghódítását jelenti. De azért is, mert a nemi erõszakkal másra ruházhatja azt a megaláztatást, amelyet a háború miatt õ maga szenvedett el. Azért erõszakol, hogy feldolgozza a félelmeit."

"Úgy teszik magukévá a nõt, gyereket, vagyis a gyenge, védekezni nem tudó másikat, mint a cunami õket" - mondja Ritter Andrea, a tûsarok.org pszichológusa a témában indult fórumon.

A délszláv háborúban megerõszakolt nõk vallomásai azt mutatják: a katonák nem szexet kerestek náluk: "Örömüket lelték abban, hogy megbüntethettek minket... A szerbek egyre csak azt kérdezték: miért nem vagytok terhesek? Azt akarták, hogy gyerekünk legyen, aki megbélyegez minket életünk végéig." A Center for Reproductive Law and Policy nevû civil szervezet által 1996-ban rögzített vallomás jól rímel a háborús nemi erõszak okainak feminista teóriájára, amely a hatalom fogalmát ülteti át a háborús miliõbe. A bioszociális teóriák azonban amellett, hogy elismerik a szociokulturális okokat, azt állítják: a tömeges nemi erõszakot nagyrészt genetikus okok vezérlik. A háborús helyzetekben a nemi agresszió ezek szerint elkerülhetetlen: a férfiak normál-esetben elnyomott szexuális ag-ressziója a háborús káosz során visszafojtott gõzként tör elõ. Randy Thornhill biológus és Craig Palmer antropológus nevéhez fûzõdik az az elmélet, mely szerint a férfiak a skorpiólegyekhez, orangutánokhoz és egynémely kacsafajtához hasonlóan olyan helyzetfüggõ biológiai alkalmazkodási képességgel rendelkeznek, amely az úgynevezett cost-benefit szituációkban kifejezetten a nemi erõszakra készteti õket. Ugyanakkor a 2000-ben megjelent A Natural Rape címû tanulmányukban azt is kifejtik: meg-lehet, hogy a nemi erõszak egy nonadaptív "mellékterméke" az elfogadott szexuális tevékenységnek. A természeti katasztrófa mindennek tükrében egy vesztett háború metaforájaként értékelhetõ.

Bármikor, bárhol indultak harcba a férfiak a történelem során, gyakran okoskodtak úgy, ahogy az Iliász vén Nesztórja, aki a görög katonákat az alábbi tanáccsal látta el: ne siessetek haza, amíg nem feküdtetek egy trójai felesége mellé.

Lánczi-Munk

ENSZ

A cunami amellett, hogy a becslések szerint háromszázezer emberéletet követelt, több száz ezer nõi túlélõt hagyott maga után. Szeretteik halála, az egészségügyi problémák és az alapvetõ higiéniai hiányosságok mellett a cunami sújtotta térségbõl származó híradások szerint egyre több a nõket és gyerekeket érõ erõszak és szexuális zaklatás. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ szerint minden válsághelyzetben - legyen az háború vagy természeti katasztrófa következménye - a nõk és a gyerekek speciális kezelést igényelnek. Az ENSZ már 2000-ben hozott erre vonatkozó határozatot, majd 2002 októberében Kofi Annan fõtitkár Nõk, béke és biztonság címmel a Biztonsági Tanács elnöki határozataként kiadott közleményével újra megerõsítette a négy évvel azelõtti rendelkezést. "A tanács üdvözli az Egyesült Nemzetek tagországai, a civil szervezetek és más releváns csoportok erõfeszítéseit, amelyekkel a nõk biztonsághoz és békéhez való egyenlõ jogát támogatják" - fogalmaz a közlemény, amely amellett, hogy felhívja a figyelmet a békemûveletekben, fõként a válságok utókezelésében a nõk és gyerekek hangsúlyos szerepére, kiemeli annak a jelentõségét is, hogy a mûveletek során - a legmagasabb válságmenedzsmenti szintektõl az önkéntesek szintjéig - növelni kell a nõi foglalkoz-tatottak számát. Bár a határozatot eredetileg háborús helyzetek alkalmazására fogalmazták meg, a természeti katasztrófákat követõ válsághelyzetekben - így a cunami sújtotta térségben - is használatos.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.