Mellékelve a bal sarokba: Bozai Ágota: Mi az ábra?

Szex

Ahogyan azt Puskin megmondta, a politika az irodalomban olyan, mint egy színházteremben leadott pisztolylövés: nem oda való, de mindenki felkapja rá a fejét. Még nagyobbat nézünk, ha egy nő dördíti el azt a fegyvert, hiszen oly´ ritka a női szatirikus. Bozai Ágota szubjektívebb műfajban indította pályáját mielőtt politikai pamflet-írásba kezdett [Perzsa díván(y), 1998].

Ahogyan azt Puskin megmondta, a politika az irodalomban olyan, mint egy színházteremben leadott pisztolylövés: nem oda való, de mindenki felkapja rá a fejét. Még nagyobbat nézünk, ha egy nő dördíti el azt a fegyvert, hiszen oly´ ritka a női szatirikus. Bozai Ágota szubjektívebb műfajban indította pályáját mielőtt politikai pamflet-írásba kezdett [Perzsa díván(y), 1998].

De a legújabb regény, a Mi az ábra? a 1999-es (reprint 2002) Tranzit glória nyomvonalán halad, most glória helyett ördögpofa okozza a bonyodalmakat. Lám, a csodás elem elengedhetetlen a visszásságok kipellengérezéséhez - lásd Mikszáth Új Zrínyiásza. Emitt az eléggé modorosan "Főpotentátnak" nevezett polgármester vesz egy ördögmaszkot szilveszter éjszakáján, ami leválaszthatatlanul az arcára tapad, és magához idomítja viselője küllemét. Ahelyett, hogy pórul járna, a saját javára fordítja a kínos helyzetet, és a kisváros lakói megbűvölt birkákként ülnek fel az aljas manipulációknak.

A cselekmény egyéb, kisebb fordulataiért az ördögtartalmú szólások és közmondások a felelősek. Szinte látja az olvasó, ahogyan a szerző felüti nem O. Nagy Gábor Mi fán terem? című szakmunkáját, hanem valami még elmélyültebb gyűjteményt, és kimásolja, hogy: ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik; amit az ördög maga véghez nem vihet, vénasszonyra bízza, ki ördögnek szolgál, kín a fizetsége stb.

Egyébként még a sok Bibliából idézgető kisvárosi lakos is gyanút kelt. Kisujjukban a Jelenések könyve, szép dolog manapság, mikor annyi a panasz, hogy nem olvasnak az emberek, a Szentírásra meg kifejezetten köpnek. Ehhez képest úgy hívják őket, hogy "orvos-városatya", "feleség", "ál-főpotentát", "rendőrfőkapitány."

Miről is hull le a lepel? Bozai Ágota a könyv hátlapján kulcsot ad az értelmezéshez, amikor Popper Péter A Sátán a XXI. században című könyve kapcsán adott interjújából idéz hosszasan. Egyénivé váltak a kísértő erők, a nyílt, cinikus gonoszság sara egyenesen az arcunkba freccsen. A regény deklaráltan illusztráció ehhez az aggasztó jelenséghez.

Ráadásul néhány elejtett szóból az is kiderül, hogy a mai Magyarországon a Sátán jobboldali, és milyen egyszerű lenne az életünk, ha ennek csak a fele igaz lenne. Az ember pontosan tudná, kiktől óvakodjon. Mert a Sátán pártállása csak neonácik röplapjain meg a marxista egyetem tankönyveiben lehet világos, egyéb helyeken a didaxisnak mintha kevesebb létjogosultsága lenne.

Nagy kár, hogy pont emiatt a nemes célzatú kígyó a saját farkába harap. Mert Bozai Ágota írt már két olyan könyvet is, ahol hűen az általa választott fikció fajtájához, életszerű dialógusok, közeli részletek, izgalmas cselekmény teszi hitelessé a szöveget. Írt két őszinte művet, és még ha ez a minőség irodalmi körökben nem is számít, az olvasók számára annál inkább. Ezúttal viszont az egész csupán mellékelt ábra a bal sarokban.

Szécsi Noémi

Magyar Könyvklub, 2003, 300 oldal, ármegjelölés nélkül

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.