Tánc

A Bozsik Yvette Társulat Az Ezeregyéjszaka virágai

  • Sisso
  • 2012. április 27.

Színház

című új előadása nem a mesés Keletről mondja meg a tutit, inkább a párizsi kabarék éjszakai revüinek világába vezet. Ami a Bozsik-életmű sokszínűségét illeti, ez persze belefér: világhírű koreográfusok is rendeznek kifogástalan show-műsorokat.

Az előadást elvileg az arab mesegyűjtemény és Pasolini ezeregy éjszakájának virágai ihlették, de erre csupán a komor, misztikus díszlet, a keleties zene, valamint a mozdulatokból kipárolgó erotika utal. Hatásos, bámulni jó, de ma már nem gondoljuk tovább.

A Jafar nagyvezír bátor lányáról, Seherezádéról és a gyászába beleőrült, kegyetlen Sahriár szultánról szóló tánctörténet nem repít mesz-szire a saját, Keletről és Káma-szútráról alkotott sztereotípiáinktól. De van igen dinamikus és erősen ráutaló mozgás, kecses alakok. Meg kukkolók, akik a rács mögött időnként feltűnnek, illetve várják a sorukat. Utóbbi gesztusban van némi távolságtartó önirónia, ami egyébként jellemző Bozsikra, ám ebben a darabban mégsem koncepció. Meg vannak sokkoló pillanatok is, amikor a flexibilis rácson keresztül repkedni kezdenek a táncosok, vagy megjelennek a búvárbalerinák Juristovszky Sosa eszelős jelmezeiben. Ám a térelemek, az átöltözések és az absztrakt szex is csak pillanatokra emeli el a hangulatot. A szenvedély és az erőszak táncképei úgy sorjáznak előttünk, hogy nincsen ott a tapasztalt gondolkodó irányító tekintete. Elrévedt valahova. Így hát a mi kutató szemünk is álomba merül.

Nemzeti Táncszínház, március 24.


Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.