A fanatizmus anatómiája – Telihay Péter rendező

  • rés a présen
  • 2017. augusztus 25.

Színház

„Régen mit csinált az ember, ha boldogtalan volt? Na, mit? Elment a templomba vagy forradalmat csinált.” Azt szeretném, ha a színház egyesítené ezt a kettőt.

rés a présen: Úgy tűnik, Zsámbékon az idén újra megrendezed Forgách András A pincér című darabját. Tulajdonképpen ez egy rekonstrukció?

Telihay Péter: Ha a rekonstrukció egy romos épület felújítását jelenti, akkor nem. Inkább egy torzó befejezése, egy félretett szöveg kerekre formálása.

rap: Miről szól?

TP: Forgách darabja egyszerű szöveg. Látszólag. De tele van rejtélyekkel. Amikor öt évvel ezelőtt először hozzáfogtunk – és végül torzóban hagytuk –, ezeknek a rejtélyeknek mindegyike csak kibújt a felszín alól, de teljes valójában nem mutatta meg magát. A helyszín egy üres szálloda valahol… Éjszaka van, csönd mindenütt. Egy színésznő aznapi előadása után mámoros vagy kiégett vagy kétségbeesett, de mindenképp nagyon érzékeny állapotában magányosan hever a szobájában, virágcsokrok tetején, akár egy ravatalon. Egy fiatal pincér – zárkózott férfi – akaratlanul felsérti ezt a magányt, behatol a színésznő zaklatott idegrendszerébe. Hangtalanul, patologikus alapossággal igyekszik rendet teremteni körülötte, provokatív ügyetlensége, elszánt mániákussága gyanút kelt. Nem ismerik egymást. Kapcsolatukban mégis egyre több titok sejlik fel, akár egy balladában vagy egy pszichotikus horrorban. Mintha mégis találkoztak volna már. Az idő és a hely, a szálloda átláthatatlan, üres, égbe nyúló labirintusa pusztító energiákat szabadít fel a két szereplőben. Noha kapcsolatukról semmi sem derül ki, a sejtés, hogy közük van egymáshoz, végzetesen összeköti őket. Olyan irracionális megszállottsággal kutatják egymás titkait, akár a görög tragédiák hősei: Oidipusz vagy Médeia. A tátongó szakadék szélén imbolygó ember szürreális fanatizmusa, a kétségbeesett és tehetetlen ember bátorsága: ez a történet hajtóereje és egyben aktualitása. Ennek a fanatizmusnak az anatómiája az, ami Forgách darabját izgalmassá teszi.

rap: Hol találkoztál először a művel?

TP: Évtizedekkel ezelőtt láttam a darabot Miskolcon. Tetszett, de akkor nem tett rám olyan erős benyomást, mint néhány évvel később, amikor Hajnal János – aki a pincér szerepét játssza – ismét felhívta rá a figyelmemet. Gubík Ágit kértük fel a színésznő szerepére. Elkezdtük a munkát, de végül is nem az elképzelt formájában született meg az előadás. Ezen a nyáron azonban a Zsámbéki Színházi Bázis, a Manna Produkció, a KoMod Színház és a B32 összefogásával újra belevágtunk. Szerencsére. Mindaz, ami egykor homályosnak tűnt, mára talán beérett.

rap: Mikor lesz a bemutató?

TP: Augusztus 25-én 20.00-tól a Zsámbéki Bázison a Pulcinella hangárban lesz a bemutató, aztán ugyanott az Orbók Lucie és Áron által szervezett második Y.EAST fesztivál keretében szeptember 3-án. Az előadás után lesz a cseh–magyar színházi fesztivál zárókoncertje a hangár előtt. A budapesti bemutató szeptember 18-án lesz a B32-ben, és ott műsoron lesz egy ideig, valamint reményeink szerint turnézik is.

rap: Hol találkozhatunk még a munkáiddal ősztől?

TP: Novemberben Kassán, a Thália Színház társulatával Szigligeti Ede Liliomfi című művéből készítünk egy személyes vallomásokkal teli előadást. A József Attila Színházban szintén nagy feladat vár. Nagy András Anna Karenina pályaudvar címmel írt egy csodálatos színdarabot Tolsztoj híres regénye alapján. Ebből rendezek előadást a jövő év márciusában. Itt műsoron marad három korábbi rendezésem is: a Bánk az esküdtszék előtt, ami egy beavató színházi produkció a Partvonal Műhely és a József Attila Színház közös vállalkozásában, Arthur Miller Alku című műve és Karinthy Ferenc Dunakanyar, illetve Békés Pál A Tisza felső folyása című egyfelvonásosai; a két utóbbit egy estén játsszuk, lévén egy történet két olvasatát adják.

rap: Miről kell szólnia ma a színháznak?

TP: Az Alkuból idézném az öreg Solomont: „Régen mit csinált az ember, ha boldogtalan volt? Na, mit? Elment a templomba vagy forradalmat csinált.” Azt szeretném, ha a színház egyesítené ezt a kettőt.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.