Színház

A napisten unokája és a tengeri sárkány lánya

  • Sisso
  • 2015. április 6.

Színház

A Simorág TánCirkusz produkciója nem sorolható a konform gyerekszínházi előadások közé. Egy megveszekedett szó nem hangzik el a japán mesékre épülő tánc-cirkuszi darabban, csak a kiskorúak verbalizálnak a nézőtéren szorgosan, az ő kommentjeik verik fel a sokszínű, zenés-táncos „csendet”. Elégedett sikolyok, méltatlankodó monológok, vicces hangalámondások adják szépen az éteri történet ritmusát. Néha egy ovis átszalad.

A dallamát meg Vázsonyi János fújja szaxofonon élőben, és ettől a magamfajta, sokat megélt szülőnek nosztalgia költözik a szívébe, hiszen már a kilencvenes évek elején is meghatottak agyafúrt improvizációi az aktuális dj Palotai-szettekre. Most ugyanúgy görbül be a térbe a zenész. Mintha a zene szülné a színpadi koreográfiát, az egymásba alakuló jelmezeket és díszleteket, de legalábbis nem tudni, hogy melyik volt előbb. Bardóczy Ilka, Benjamin Glass, Vincze Márton és Simor Ágnes rendező tornássza el a mesét, amely szerint a vadász (a napisten unokája maga) víz alatti bolyongásra indul, miután megbűvölte őt különböző lények képében egy lány (a tengeri sárkányé). A főhős fegyvertelenül, illetve egy esernyő (vagy ördögbot) segítségével birkózik az ismeretlennel, amely pazar színes képekben, hullámzó selymekben, díszletekben, groteszk maszkokban (Jóni Orsi), jelmezekben (Simor Ágnes, Kührner Ildi) tárul elénk. A lüktető mozgás andalít, az akrobatikus-küzdősportos szekvenciák kibillentenek. Utazgatunk a tűzgömbbel, a hullámokkal, és minden rendben is van a mese világával, érezhető, hogy alapos munka áll mögötte, és van átfogó elgondolás. De hiányoltam a meghökkentő zsonglőrmutatványokat, a bűvész­trükköket, a tűzparádét, a „felhajtást”, amire ez a csapat képesítve van. Több cirkusz, ha már ez a neve, a célközönséget is leolthatná kicsit, miközben a kísérők zavartalanul átélhetnék az álomutazást.

Bethlen Téri Színház, február 1.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.