Tánc

A Self Tango

  • - sisso -
  • 2017. április 30.

Színház

A Self Tango című előadást Nagy Csilla, a Cipolla Collectiva alapító tagja koreografálta és adja elő Tóth Mátyás zeneszerzővel, Szűcs Edit (Természetes Vészek Kollektíva) látványtervező jelmezeiben. A fel nem kért nő táncát látjuk, miközben egy gondatlan trubadúr gitározik. Erős, a két nemet egyszerre idéző öltözékekben, szimbolikus kellékek között zajlik a szinglimese. Nagy Csilla tánca meditatív és erős, önmagára reflektáló színészi játéka viszont elbizonytalanít: több lenne, ha csak a tánc volna. Aztán felkéri a zenész, de ebből az innovatív együttműködésnek szánt dologból inkább valami kedvesen amatőr dolog sül ki. A táncos jobban táncol, és egyébként is mindent jobban csinál egyedül. Nyilván az a koncepció, hogy a férfi nem érzi a nő igényeit, csak lötyög vele, vagy nincs is jelen.

Egyébként a tangó köztudottan nevelő hatású, segíti a férfi és a női kommunikációt. Együtt mozgás, amelyben közös a döntés a következő lépést illetően. Ugyan férfidominancia mutatkozik meg benne, de a tangó akkor az igazi, ha a táncosok érzik a másik gondolatait. A legjobb együttélési vagy házassági tanácsadó, elő lehetne írni a templomi jegyesóra helyett.

A tárgyalt élőzenés táncszínházi előadás ennek a tökéletességnek a hiányát, illetve a tökéletesség vágyát és a lemondást szerette volna megmutatni. Jó koncepció, szép képekkel, amik így, a karmafonatnak nevezett, az ősi női erőt szimbolizáló hosszú műhajjal, Nagy Csilla akváriumba mártózásával, vizes hajának csapkodásával, legókalózos tengeri csatájával együtt, mint egy elszakadt nyaklánc fényes gyöngyszemei gurulnak sokfelé.

MOMKult, március 11.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.