Tánc

A Self Tango

  • - sisso -
  • 2017. április 30.

Színház

A Self Tango című előadást Nagy Csilla, a Cipolla Collectiva alapító tagja koreografálta és adja elő Tóth Mátyás zeneszerzővel, Szűcs Edit (Természetes Vészek Kollektíva) látványtervező jelmezeiben. A fel nem kért nő táncát látjuk, miközben egy gondatlan trubadúr gitározik. Erős, a két nemet egyszerre idéző öltözékekben, szimbolikus kellékek között zajlik a szinglimese. Nagy Csilla tánca meditatív és erős, önmagára reflektáló színészi játéka viszont elbizonytalanít: több lenne, ha csak a tánc volna. Aztán felkéri a zenész, de ebből az innovatív együttműködésnek szánt dologból inkább valami kedvesen amatőr dolog sül ki. A táncos jobban táncol, és egyébként is mindent jobban csinál egyedül. Nyilván az a koncepció, hogy a férfi nem érzi a nő igényeit, csak lötyög vele, vagy nincs is jelen.

Egyébként a tangó köztudottan nevelő hatású, segíti a férfi és a női kommunikációt. Együtt mozgás, amelyben közös a döntés a következő lépést illetően. Ugyan férfidominancia mutatkozik meg benne, de a tangó akkor az igazi, ha a táncosok érzik a másik gondolatait. A legjobb együttélési vagy házassági tanácsadó, elő lehetne írni a templomi jegyesóra helyett.

A tárgyalt élőzenés táncszínházi előadás ennek a tökéletességnek a hiányát, illetve a tökéletesség vágyát és a lemondást szerette volna megmutatni. Jó koncepció, szép képekkel, amik így, a karmafonatnak nevezett, az ősi női erőt szimbolizáló hosszú műhajjal, Nagy Csilla akváriumba mártózásával, vizes hajának csapkodásával, legókalózos tengeri csatájával együtt, mint egy elszakadt nyaklánc fényes gyöngyszemei gurulnak sokfelé.

MOMKult, március 11.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.