Tánc

A Self Tango

  • - sisso -
  • 2017. április 30.

Színház

A Self Tango című előadást Nagy Csilla, a Cipolla Collectiva alapító tagja koreografálta és adja elő Tóth Mátyás zeneszerzővel, Szűcs Edit (Természetes Vészek Kollektíva) látványtervező jelmezeiben. A fel nem kért nő táncát látjuk, miközben egy gondatlan trubadúr gitározik. Erős, a két nemet egyszerre idéző öltözékekben, szimbolikus kellékek között zajlik a szinglimese. Nagy Csilla tánca meditatív és erős, önmagára reflektáló színészi játéka viszont elbizonytalanít: több lenne, ha csak a tánc volna. Aztán felkéri a zenész, de ebből az innovatív együttműködésnek szánt dologból inkább valami kedvesen amatőr dolog sül ki. A táncos jobban táncol, és egyébként is mindent jobban csinál egyedül. Nyilván az a koncepció, hogy a férfi nem érzi a nő igényeit, csak lötyög vele, vagy nincs is jelen.

Egyébként a tangó köztudottan nevelő hatású, segíti a férfi és a női kommunikációt. Együtt mozgás, amelyben közös a döntés a következő lépést illetően. Ugyan férfidominancia mutatkozik meg benne, de a tangó akkor az igazi, ha a táncosok érzik a másik gondolatait. A legjobb együttélési vagy házassági tanácsadó, elő lehetne írni a templomi jegyesóra helyett.

A tárgyalt élőzenés táncszínházi előadás ennek a tökéletességnek a hiányát, illetve a tökéletesség vágyát és a lemondást szerette volna megmutatni. Jó koncepció, szép képekkel, amik így, a karmafonatnak nevezett, az ősi női erőt szimbolizáló hosszú műhajjal, Nagy Csilla akváriumba mártózásával, vizes hajának csapkodásával, legókalózos tengeri csatájával együtt, mint egy elszakadt nyaklánc fényes gyöngyszemei gurulnak sokfelé.

MOMKult, március 11.

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.