Színház

Ady/Petőfi

  • - deres -
  • 2013. március 21.

Színház

A magyar kultúra napján ilyen című előadást nézni túlzás. De ha a Nézőművészeti Kft. is benne van: jó móka. Mert nem fáraszt nemzeti ikonjaink tankönyvszagú jellemzésével, nincs kötelező leckefelmondás. Nem köhögünk port. Scherer Péter rendezése a két költőt civilként veszi nagyító alá, sokszoros fénytörésben. Így látjuk Petőfit cikázó távgyaloglóként, vagy Ady furcsa, baljós, nagy szemeit.

A Nézőművészeti csapata már gyakorlott az ehhez hasonló igényes, problémaorientált tantermi előadásokban (lásd a korábbi Vakságot vagy A gyávát). A célközönség ideális esetben egy csapat tinédzser, két tanóra helyett vagy után. Hogy a kötelezőket hogyan lehetne vagányabbá tenni, de legalábbis közelebb hozni a jelenhez, nem először és vélhetően nem is utoljára kerül napirendre. Schererék megoldása elegáns: az életútvallomásokra, levelekre, versekre, ezoterikus jellemzésekre és dalbetétekre épülő, a közönséget finoman bevonó játék felvillant pár érdekes vagy vicces momentumot, mégis követ egyfajta kronológiát.

Hogy az egyszeri diák mindezek hatására elkezdi-e falni Az apostolt vagy a Léda-verseket, nem tudom. De ha a saját versét szavaló Petőfi udvarol az embernek, ott azért elindulhat valami. Valami, ami az elemző megértést az empirikus ráérzéssel cseréli fel. Katona László és Kovács Krisztián jelenléte intenzitásával hat, játszópartnerei a nézőknek, tíztől nyolcvanéves korig. És nemzeti nagyjaink ide vagy oda, a tanulság örök: a költőknek már akkor sem volt pénzük.

Nézőművészeti Kft.-Manna Kulturális Egyesület, Thália Színház, január 22.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.