olvasópróba

Akárki jár a Török utcában

Lám, technikásodik a színház...

Hogy Cecile járt-e a Török utcában, arról Herczeg Ferenc egy egész színdarabot írt, mi azonban most nem a Kék róka nyomába indulunk, hanem a DANTE Közösségi Alkotótérbe, a II. kerület, Török utca 1. szám alatt. A Gulyás Hermann Sándor és Jászberényi Gábor által alapított helyen színházi előadásokat, könyvbemutatókat, filmvetítéseket és más kulturális eseményeket tartanak. Itt játsszák a két alapító Másik Produkció név alatt született színházi előadásait is, most azonban nem tőlük, hanem a Láthatáron Csoporttól ajánlunk egy bemutatót. Mi van veled, Akárki? – részvételi boldogulás címmel a középkori moralitásjátékból ismert Akárki nyomán az emberi élet értelmére keresik a választ az alkotók. Méghozzá a közönséggel közösen, a Soundpainting nevű, „valós idejű kompozíciós jelnyelv” segítségével. Lám, technikásodik a színház, de a végén lesz közös játék és beszélgetés is. Amúgy az előadás rövid jelenetekkel, énekkel, tánccal, zenével villantja fel az emberi élet stációit. Közösségi alkotásról van szó, amelynek nincs rendezője. Az alkotók: Háda Fruzsina, Manyasz Erika, Somhegyi György, Darázs Ádám, Kiss-Judit Ágnes, Jessica Simet, a játszók pedig Hajmási Dávid, Manyasz Erika, Feuer Yvette, Darázs Ádám (képünkön). (Dante Közösségi Alkotótér, november 27.)

A lovakat lelövik, ugye? A cím sokaknak Sydney Pollack 1969-es filmjéből ismerős, de számos színpadi feldolgozását is láthattuk már. A József Attila Színházban most az eredeti mű, Horace McCoy regénye alapján, Galambos Attila színpadi átdolgozásában mutatják be. Az előadás a maratoni táncversenyt a tévés realityk világával ötvözi, reflektálva a közösségi oldalak mára megkerülhetetlen működésére is. Erre utal az előadás műfaji meghatározása (show), és az, hogy már a színlapon jelzik, a szereplők sorsáról nyílt színi szavazással a nézők is dönthetnek. Vagyis előző ajánlatunkhoz hasonlóan itt is megpróbálnak kibillenteni bennünket a „mi csak nézünk” színházi alapállásból. Az, hogy a nézők alakíthatják a történetet, nem újdonság, a színházi nevelési előadásoknál bevett szokás. Nagyszínpadi előadásoknál azonban többnyire egy igen-nem döntésre szűkül ez a lehetőség. Csak két példa az utóbbi néhány évből: a Terror című előadásnál (több helyen is bemutatták, elsőként a Katona József Színházban) arról dönthettünk, feláldozzunk-e egy repülőnyi embert, hogy nagyságrendekkel több ember életét menthessük meg. Az Örkényben, az aktív eutanázia kérdését körbejáró Isten című előadás végén pedig arról szavazhattunk, engedélyeznénk-e vagy sem, hogy a főszereplő önszántából, orvosi segítséggel fejezhesse be az életét. Hogy a táncverseny esetében a továbbjutókról vagy a végső győztesről szavazhatunk, az csak a premieren derül ki. Hargitai Iván rendezésében a főbb szerepeket Pikali Gerda, Fekete Gábor, Fila Balázs, Szabó Emília, Lábodi Ádám és Horváth Csenge játsszák. (József Attila Színház, december 7.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.