olvasópróba

Akárki jár a Török utcában

Lám, technikásodik a színház...

Hogy Cecile járt-e a Török utcában, arról Herczeg Ferenc egy egész színdarabot írt, mi azonban most nem a Kék róka nyomába indulunk, hanem a DANTE Közösségi Alkotótérbe, a II. kerület, Török utca 1. szám alatt. A Gulyás Hermann Sándor és Jászberényi Gábor által alapított helyen színházi előadásokat, könyvbemutatókat, filmvetítéseket és más kulturális eseményeket tartanak. Itt játsszák a két alapító Másik Produkció név alatt született színházi előadásait is, most azonban nem tőlük, hanem a Láthatáron Csoporttól ajánlunk egy bemutatót. Mi van veled, Akárki? – részvételi boldogulás címmel a középkori moralitásjátékból ismert Akárki nyomán az emberi élet értelmére keresik a választ az alkotók. Méghozzá a közönséggel közösen, a Soundpainting nevű, „valós idejű kompozíciós jelnyelv” segítségével. Lám, technikásodik a színház, de a végén lesz közös játék és beszélgetés is. Amúgy az előadás rövid jelenetekkel, énekkel, tánccal, zenével villantja fel az emberi élet stációit. Közösségi alkotásról van szó, amelynek nincs rendezője. Az alkotók: Háda Fruzsina, Manyasz Erika, Somhegyi György, Darázs Ádám, Kiss-Judit Ágnes, Jessica Simet, a játszók pedig Hajmási Dávid, Manyasz Erika, Feuer Yvette, Darázs Ádám (képünkön). (Dante Közösségi Alkotótér, november 27.)

A lovakat lelövik, ugye? A cím sokaknak Sydney Pollack 1969-es filmjéből ismerős, de számos színpadi feldolgozását is láthattuk már. A József Attila Színházban most az eredeti mű, Horace McCoy regénye alapján, Galambos Attila színpadi átdolgozásában mutatják be. Az előadás a maratoni táncversenyt a tévés realityk világával ötvözi, reflektálva a közösségi oldalak mára megkerülhetetlen működésére is. Erre utal az előadás műfaji meghatározása (show), és az, hogy már a színlapon jelzik, a szereplők sorsáról nyílt színi szavazással a nézők is dönthetnek. Vagyis előző ajánlatunkhoz hasonlóan itt is megpróbálnak kibillenteni bennünket a „mi csak nézünk” színházi alapállásból. Az, hogy a nézők alakíthatják a történetet, nem újdonság, a színházi nevelési előadásoknál bevett szokás. Nagyszínpadi előadásoknál azonban többnyire egy igen-nem döntésre szűkül ez a lehetőség. Csak két példa az utóbbi néhány évből: a Terror című előadásnál (több helyen is bemutatták, elsőként a Katona József Színházban) arról dönthettünk, feláldozzunk-e egy repülőnyi embert, hogy nagyságrendekkel több ember életét menthessük meg. Az Örkényben, az aktív eutanázia kérdését körbejáró Isten című előadás végén pedig arról szavazhattunk, engedélyeznénk-e vagy sem, hogy a főszereplő önszántából, orvosi segítséggel fejezhesse be az életét. Hogy a táncverseny esetében a továbbjutókról vagy a végső győztesről szavazhatunk, az csak a premieren derül ki. Hargitai Iván rendezésében a főbb szerepeket Pikali Gerda, Fekete Gábor, Fila Balázs, Szabó Emília, Lábodi Ádám és Horváth Csenge játsszák. (József Attila Színház, december 7.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.