Balassa Eszter és a Trojka Színházi Társulás átirata alapján született az előadás. Heroikus, ahogy ez a fizikai és prózai színház határait kutató, Soós Attila vezette csapat a gigantikus művet, amit a nézők többsége valószínűleg soha életében nem olvasott, egy belvárosi lakásszínházba sűrítette. Persze Tolsztoj látásmódjához nagyon illik a hely, hiszen a regény legtöbb jelenete belső térben játszódik, amikor kint vagyunk a pályaudvaron vagy a lóversenyen, vagy a természetben, akkor is a tekintetek, arcok, gesztusok, a lelki folyamatok érzékeltetése, nem az épített környezet a lényeges. A KuglerArt nagypolgári berendezési tárgyai között, kazettás mennyezete alatt a nézők egy-két méterről láthatják a színészek rezdüléseit.
Az előadás címében szereplő angol kifejezés arra is utal, hogy párkapcsolati viszonyokba leshetünk be, kis, néha videoklipszerű képekbe, jó zenékkel, miközben őrlődhetünk azon, ahogy lefordítjuk saját viszonyainkra a látottakat. Oblonszkij (Mátrai Lukács Sándor) és felesége, Dolly (Nagy Dóra) párosa szembeállítható Karenin (szintén Mátrai Lukács Sándor) és Anna (Gryllus Dorka) duójával. Nagyon jó húzás, hogy a csalót és a megcsalt férjet ugyanaz a színész alakítja. A másik két pár: Kitty (Eke Angéla), a mai újgazdag csitri és az okos, független Levin, akit Soós Attila szinte autistának ábrázol. Anna és Vronszkij gróf (Bárnai Péter) magát felemésztő kettőse színészi alakításként szép és okos. Gryllus Dorka mint vendégművész felteszi az előadásra a koronát.
KuglerArt Szalon, október 7.
