„Annyi, mint egy díszlet az operaházban”

  • Kozár Alexandra
  • 2015. március 9.

Színház

Hajléktalanok művei alapján készült Az egyetlen hajléktalan című opera, melyet május 29-én mutatnak be a Duna Palotában. Az előadás teljes bevételét a fedél nélkül élőkre fordítják. A magyar zeneszerző-projektgazdával beszélgettünk a zeneműről, az ügyről és a hajléktalanságról.

magyarnarancs.hu: Mi volt erősebb az opera megírásakor, a zeneszerzői ambíció, vagy hogy ezzel az eszközzel hívja föl a figyelmet a hajléktalanokra?

Col Legno: Zeneszerzői ambícióim már egy ideje adottak, autodidakta módon évek óta komponálok. Közben jött a képbe a hajléktalantéma. Az opera szempontjából 2013-ban a Hajléktalan Humorfesztiválon dördült el a startpisztoly, utána pár hónap alatt megszületett a mű, de ez az egész projektnek pusztán három százaléka. Azóta a fennmaradó kilencvenhéttel foglalkozom, ami a szervezés, a hatvanfős stáb felállítása, a marketing és leginkább a pénz megszerzése. Ez utóbbi sajnos még csak félúton tart.

magyarnarancs.hu: Nehéz egy ilyen projekttel házalni?

CL: Amíg a jótékonyság köré szerveztük a dolgokat, nagy volt a hallgatás, vagy egyszerűen csak elutasításra találtunk, amikor ez a szó kikerült a megközelítésből, elkezdtek érkezni a válaszok. A baj az, hogy még mindig a pénz után kajtatok, pedig már baromira mással kéne foglalkozni.

magyarnarancs.hu: A fellépők profi énekesek, egy szimfonikus zenekar és a Nemzeti Énekkar karigazgatója. Hogyan állt össze a stáb?

CL: Több zenekart megkerestem, de végül egyedül a Duna Szimfonikus Zenekar vállalta, a helyszínt is ők, a Duna Palota biztosítja. A többieket ajánlásra találtam. Kiemelendő, hogy hajléktalan színészek, az AHA Színpad játszói is fellépnek a premieren. Velük a fent említett Hajléktalan Humorfesztiválon találkoztam először.

magyarnarancs.hu: Mire kell a pénz?

CL: Az egy dolog, hogy nekem ez kipattant a fejemből, majd megírtam az operát, és azóta is tizenhat hónapja ezzel foglalkozom ingyen, de azt nem lehet elvárni, hogy profi zenészek, egy teljes zenekar heteket-hónapokat adjon az életéből, hogy egy operát a fellépők ingyen tanuljanak be. Ez egy nagyon nagy gépezet, de a művészek piaci ár alatt vállalták a fellépést.

magyarnarancs.hu: Mekkora az előadás költségvetése?

CL: Milliós nagyságrendű. Szóval kis túlzással annyi, mint az Operaházban egy produkció díszlete.

magyarnarancs.hu: Kik adták össze a pénzt?

false

 

Fotó: Németh Dániel

CL: Alapvetőn magánszemélyek, a kétezertől a félmillió forintig, de voltak cégek is, zeneszerzőként pedig nyertem pályázati pénzt. Az előadásnak lesznek védnökei, a bemutató napján elárverezzük az ő személyes tárgyaikat, amit a teljes bevételen felül szintén a hajléktalanok javára fordítunk. Endrei Judit, Selmeczi Tibor és Hobo is a védnökök között van.

magyarnarancs.hu: Próbálják már a darabot?

CL: Most fogjuk majd a három főszereplő időbeosztásához igazítani a próbákat. Március 20-án pedig a Bálint Házban tartunk egy olyan programot, ahová a hajléktalanokat és szociális segítőiket hívjuk meg, hiszen az egész róluk szól és értük van.

magyarnarancs.hu: Hogyan fogadták az otthontalan szerzők, hogy opera készült a műveikből?

CL: Ketten sajnos már nem élnek közülük, ez nagyon nagy veszteség. A többiek nagyon örültek, lelkesek voltak, egyikük végre így bizonyított a volt feleségének. Meglepő, de a projekt elején a legtöbb segítséget, kapcsolati tőkét, kontaktot az otthontalan emberektől kaptam.

magyarnarancs.hu: Ön szerint mekkora az adott ember felelőssége a hajléktalanná válásban?

CL: A kérdés nyilván összetett, az egyén, a körülmények, a tér és az idő együttállása adhatja ezt az állapotot, ami egy idő után már nehezen szétválasztható. Én amikor pénzt adok egy hajléktalan embernek, akkor se azt nézem, hogy mit vesz belőle, alkoholt vagy kenyeret. Ha ön az utcán lenne a hidegben, lehet, hogy két óra múlva már ön se tudna mást elképzelni, mint hogy egy kis alkohollal felmelegítse magát.

magyarnarancs.hu: Antal Mátyás karmester úgy fogalmazott, ez egy őszinte, természetes zene, mindenféle manírok nélkül. Ön közgazdász és mérnök végzettségű, de azért ehhez csak kellett valami előképzettség, zenei alap.

CL: Sokáig szaxofonoztam, a mérnöki diplomám megszerzése mellett a Zeneakadémia jazz szaxofon szakára készültem, de a felvételi előtt félresiklott a magánéletem, így nem mentem el felvételizni.  Tudok kottát olvasni, innen már csak egy állomás volt némi gyakorlás során kottát írni. Illetve nem titok, hogy a kottaszerkesztő programok nagyban a segítségemre voltak, ez ma már nem ördöngösség. De itt nem a zene a lényeg, százával születnek operák a világban, az ügy a fontos. A szövegkönyv a hajléktalanok műveiből áll össze, ezeket hétről hétre lehetett olvasni a Fedél Nélkül utcalapban. Az alapötlet Csábi István Az egy szem hajléktalan című novellájából született. Ő sajnos azóta meghalt, ahogy egy másik szerző, Leé József is.

magyarnarancs.hu: Mit remél ettől az egésztől? Vegyük a legjobb forgatókönyvet: összejön a pénz, bemutatják az operát, a bevételt a hajléktalanok kapják. Változik ettől a helyzet?

CL: Már a projekt elejétől fogva érzem, hogy az emberek – nem utolsósorban az összeverbuvált stáb – pozitívabban viszonyulnak a hajléktalanság kérdéséhez. Magam is, amióta ezzel foglalkozom, másképp látom az egészet. Kevesen tudják, de a hajléktalanságnak eleve több fokozata van, amit mi látunk mondjuk az aluljárókban, az csak a jéghegy csúcsa. Az is hajléktalan, aki az utcán él, az is, aki hajléktalanszállón, az is, aki munkásszállón, és vannak a hajléktalanság perifériáján ide-oda mozgó emberek, olyanok, akik még nincsenek az utcán, de a felhalmozott rezsi- és lakbértartozásuk miatt ez bármelyik pillanatban megtörténhet. Nyilván nem én és nem ez az opera fogja a problémát megoldani, viszont a premier egy fontos mérföldkő, hiszen a cél az is, hogy ezáltal, valamint a kapcsolódó marketingkommunikációt felhasználva a  téma három kulcsszereplője, a hajléktalanok, a szociális ellátás és a döntéshozók között párbeszéd jöjjön létre. Erre persze a szociális ellátórendszer azt mondja, hogy nem lesz belőle semmi, de szerintem ez nem így van. Hiszem, hogy a helyzetet meg lehet változtatni.

Aki támogatni szeretné a hajléktalanopera bemutatóját, s ezáltal az otthontalan embereket, a Facebook-oldalunkon szereplő 12001008-01215958-00100002 bankszámlaszámon keresztül megteheti. Átutaláskor kérjük feltüntetni: OPERA. Ez a Diótörés Alapítvány számlaszáma, amely fiatal hajléktalan emberekkel foglalkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.