Színház

Anyu, kimentem egy nőért!

AlkalMáté Trupp: Mészáros Béla

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2016. szeptember 11.

Színház

Mondjuk, aki a karácsonyi vacsoránál az anyukájának képes a saját maszturbációs szokásairól őszintén beszélni, annak olyan nagyon rossz élete nem lehet.

A Mészáros Béla című előadás szerint Mészáros Béla igenis képes erre, sőt, a megértő családi körből kilépve az ismert színész nőügyileg is komoly forgalmat bonyolít, e terepen pedig attól függetlenül jól mozog, hogy az éjszakai buszon, netalán a Facebookon (vagy akárhol máshol) kell a megismerkedés első lépéseit megejtenie. De a címszereplő rendszeresen játszik filmekben is, otthona pedig tartósan a jó hírű Katona József Színház, ahova a színművészeti után egyből leszerződtették. Csupa siker, csupa jó dolog. Könnyű élet? Csak látszólag!

Mert a Mészáros Béla c. előadás, amely a színész által meghatározott tematika mentén vázolja fel Mészáros Béla életét, megannyi kínlódás és hétköznapi gyötrődés keresztmetszetében mutatja be a maradandóan szimpatikus és esendőségében is folyvást emberi „vétkest”. És akkor be is vallom, hogy én kissé túlzónak érzem az előadás kapcsán azokat a minősítéseket, amelyek „bátor kitárulkozást” vagy „brutális őszinteséget” emlegetnek, nem vonva kétségbe, hogy nyilván akad pár könnyebben teljesíthető dolog annál, hogy az ember a nyilvánosság elé tegye a válását. Bár ha jól figyeltem, ez az elnyúló folyamat lelki és fizikai síkon inkább a feleséget terhelte meg, miközben a férj épp egy másik nő után rohant, ahonnan, gondolom, hamarosan a színházba rohant, majd ott végezve, vissza a feleségéhez, ahonnan… de nem akarnám a felvázolt döntésképtelenségből és a megcsalás(ok)ból fakadó lelkiismeret-furdalás és gyakorlati élet nehézségeit lebecsülni, inkább egy másik szempontot ajánlanék. (De előbb megjegyezném, hogy mennyire izgalmas, már-már izgató szemszög a kukucskálóé, színházban is, hiszen a Máté Gábor rendezte AlkalMáté Trupp előadások – amelyek Máté első, Horvai Istvánnal közösen vezetett osztályának tagjairól, illetve azok életéről szólnak – olyan konstrukciók, ahol végig színházi eszközökkel beszélnek arról, hogy mi van a kulisszák mögött, a kisbetűs valóságban, egész konkrétan a színész fejében és lelkében, ahova nekem alapesetben nem lehet bejárásom.)

Szóval miközben próbálom megfejteni a Mészáros Béla nevű színész életének kulcsmomentumait és cselekvésmintáit, egyre inkább meggyőződésem, hogy egy apadrámát látok, amelyben az apa – az előadásban korai – halála egy széteséstörténetet indít el, ahol a kifutás (egyszer majd) az lehet, hogy a mértékvesztés és erős kilengések nyomán és azok árán végre nyugvópontra érjen a fiú élete. A gyász szívbemarkolóan erős a Gál Kristóffal közös énekjelenetben. Vele csinálja azt a jelenetet is, amikor percekig úgy tűnik, mintha a nőfüggő Mészáros meleg lenne – de kiderül, ez csak próbajelenet a Katonában látható Bihariból, annak viszont cseles. De ott van Vajda Milán mulatságos sportkommentátori mutatványa, amikor arról közvetít, hogy Mészáros mi mindent zabál fel éjszaka (nyilván pótcselekvésként), vagy Péter Kata és Mészáros Máté autózása – nászútra mennek, Barcelona-meccsre – az unaloműzésnek induló, majd veszekedésig fajuló barkochbázással. Válásjelenet a bíróságon: hivatali szatíra és vígjáték egyben Szandtner Annával és Jordán Adéllal. Vagy Dömötör András villanása, amikor one-man show-t csinál Mészáros csajozási mániájából, és kijön a nézők közé nőt vadászni – amúgy elég jól csinálja.

Hibák, kis és közepes balhék, ember méretű drámák: ez az életanyag jár-kel a színpadon. Színházról viszonylag kevés szó esik ebben a szórakoztató, több igen jó jelenetet tartalmazó, önismétlései ellenére is jól pörgő produkcióban. Kár, mert én kíváncsi lettem volna Mészáros szakmai dilemmáira; 13 éve van a Katona József Színházban, érdekes, hogy ez idő alatt honnan hova jutott el művészileg, hova akar, és egyáltalán, hova lehet. Mészáros jelentős színészi teljesítménye, hogy ilyen spontánul, közvetlenül és önazonosan mozog a színpadon, nemhiába játszik gyakran a Kamrában, de mintha ez a túl jól kamatoztatható készség egy idő után kötöttséget, talán elkényelmesedést is jelentene. De itt a jó hír, az előrelépést sejtető alakítás a tavaly bemutatott, Tar Sándorról szóló darabban, a Bihariban. Sőt, amint ezt friss nyilatkozatából megtudhattuk, Mészáros magánélete is rendeződni látszik, öt hónapja van barátnője. Nem mondhatja, hogy nem szurkoltak neki elegen!

Jurányi Ház, július 30.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.