rés a présen

„Átéltem már ilyet”

  • rés a présen
  • 2022. október 26.

Színház

Vicei Zsolt színész

rés a présen: Vajdasági származású színész vagy, ez mennyiben határozza meg a színházi szemléletedet?

Vicei Zsolt: Azokon a tájakon elég erős a gravitációs erő: a többség, a vajdasági, többnyire földműveléssel foglalkozó magyarok nem igazán nyitottak. Mindenki hülye, aki nem olyan, mint a többi. Ez a többségi hozzáállás erős ellenállást és tettvágyat szül mindenkiben, aki történetesen mondana valamit. A mi generációnk ráadásul az ország szétesése közben élte a legaktívabb fiatalságát. Volt egy rothadásérzés a levegőben, meg egy nagy fokú szabadság is: a hatalomnak nem volt ideje a művészetben történtekkel foglalkozni, mindenki a háborúra készült. Talán emiatt termelődtünk ki többen, potens fiatal művészek, mint korábban, de tehetségekben arrafelé soha nem volt hiány. Mi is nézhettük Bütyököt, Soltist, Szkipét, tehát megvoltak az előképek. Döbrei Dénes és Lalic Pista meg egyenesen a szárnyuk alá vettek minket, ők voltak az első mesterek. Máig hatnak.

rap: Melyik volt az első csapat, akikkel Magyarországon játszottál? 

VZS: Miután szétesett Jugoszlávia, az az ország, amelyikben éltünk, páran Magyarországra jöttünk, megpróbáltuk életben tartani a Vajdaságban született AIOWA színházat. Miután igazi vezetője, olyan, mint korábban Urbán András, itt nem lett a csapatnak, pár előadás létrehozása után az ellentétek szétfeszítették a megfogyatkozott csapatot. Meg erős víziónk sem volt. Akkor már egy ideje dolgoztam Vajdai Vilivel a TÁP-ban, aztán meg hívott Keszég Laci a Pontba. Így tudtam meggyökerezni.

 
Fotó: Sas Tamás 

rap: Most társulati tag vagy Szegeden. Milyen előadásokban játszol?

VZS: A Szegedi Nemzeti Színház a munkahelyem öt éve. Volt egy hányattatott sorsú Parasztopera-bemutatónk tavasszal, azt talán még fogjuk játszani az évadban, meg hamarosan kezdek egy új Lőrinczy Attila-darabot próbálni Koltai M. Gábor rendezésében. Mindkettőjükkel többször dolgoztam már, ezt a mostani munkát is nagyon várom. Nem rossz az, amikor emberek egymásra találnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.