Visszhang: színház

Darázs

Visszhang

Két egykori iskolatárs sok év után újra találkozik. 

Már az iskolai éveket is nagyon másként élték meg, és a felnőtt életük sem alakulhatott volna különbözőbben. Egyikük a sokadik gyerekét várja, és a családi háttere korántsem mondható kiegyensúlyozottnak, a másiknak bár látszólag megvan mindene, termékenységi problémákkal küzd. Míg egyikük nagyon is akar valamit a másiktól, addig a másiknak fogalma sincs, mi is történik. Krimi ez, csak a történet végén derül ki a valódi motiváció, az, hogy az egyik nő magánéletét nagyon is meghatározza a másik.

A kezdeti bájolgó small talkból, az eltervezett képtelen gyilkosságból és a konspirációból igazi bosszúhadjárat kerekedik.

Ördög Tamás rendezésében Morgan Lloyd Malcolm darabja igazán izgalmas, a feszes játék pedig komoly színészi bravúr. Kiss-Végh Emőke és Sodró Eliza remek páros, szerepeikben többféle szélsőséges érzelmet jelenítenek meg, energikus játékukkal a határaikat feszegetik. Rendkívül erős a jelenlétük, többféle személyiséget is megmutatnak, mindent beleadnak a szerepformálásba. A rendezés legnagyobb erénye, hogy hagyja érvényesülni a színészi játékot. A látvány minimalista, Ördög ötletes teret talált ki, videós hatásokkal kiegészítve. Az egyszerűnek ható sztori komoly kérdéseket vet fel a bullyingról, a múlt feldolgozásáról, a családi háttér fontosságáról, valamint a bosszú, a kínzás és a kegyelem kérdéseiről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.