„A ló sokszor egy svédszekrény”

Rácz Zsuzsanna színész, motion capture artist

Színház

Mi a feladata a mocap-színésznek, aki olyan videojátékok elkészítésében vesz részt, mint az Assassin’s Creed vagy a Witcher? A magyarországi Digic Pictures munkatársával a digitális mozgásrögzítés kihívásairól beszélgettünk friss lapszámunkban.

Magyar Narancs: Mit csinál egy motion capture vagy mocap-színész?

Rácz Zsuzsanna: A mocap lényege, hogy rögzítik a színész teljes mozgását, és ezt használják a játékokban, filmekben szereplő animált karakterek mozgásának megjelenítéséhez. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy először is kapsz egy teljesen testre tapadó, lycra anyagú ruhát. Erre, a csontvázad adott pontjaira kerül fel 64 marker. Ezek apró, fényvisszaverő réteggel ellátott jelölők, amelyeknek a mozgását rögzíti a stúdióban levő 40 kamera. Ha az arcról is kell felvétel, akkor kapsz egy sisakot is fejkamerával, ami 10 centire van az arcodtól és folyamatosan belevilágít, hogy a mimikát jelölő markereket is rögzítse. A felvételeken ezek összeköthető pontokat adnak ki, s kirajzolódik a csontváz mozgása, azt illesztik digitálisan a megrajzolt figurákra az utómunka során.

MN: Milyen valós díszletekre van szükség a videojátékok elkészítéséhez?

RZS: A kellékek szivacsból és fából vannak, a ló sokszor egy svédszekrény. Nem az a lényeg, hogy igazinak nézzenek ki, hanem az, hogy ugyanúgy kelljen fogni, használni azokat, mint a scriptben szereplő tárgyakat. Vannak különleges helyzetek, a War­frame akció-szerepjáték trailere elején például a kislány vízben lebeg. Úgy kellett felfeküdnöm a svédszekrényre, hogy csak a hátam egy része volt rajta; a lábaimat és karjaimat pedig a kollégáim fogták, ők tartottak és mozgattak egyszerre, mintha egy bábu lennék. De állatokkal is dolgoztunk már: volt kutyás, macskás és lovas forgatásunk. Nem irigyeltem a lovakat, nekik ugyanúgy egész nap lycrában kellett lenniük.

Forgatás közben

Forgatás közben

Fotó: Digic Pictures

 

MN: A Witcher-előzetesben mi volt a feladatod?

RZS: Itt a főgonosz alakjához – aki egy vámpírszerű lény, úgynevezett Bruxa – az én arcom lett beszkennelve, ami jelentős dolog. Utána a Destiny játékokban is az egyik főhősnő lehettem, ez színészileg is nagyon izgalmas volt, mert az elején pozitív, egy másik részben pedig már egészen negatív szereplő. Tavaly nyáron készült el a Warframe-trailer, ott egy tizenéves kislányt kellett játszani, azt is nagyon szerettem, ráadásul ennél a projektnél egy nagyjátékfilmes rendezővel dolgoztunk, aki Los Angelesből nézte és instruálta a dolgokat. De voltam már háttérszereplő férfi katona és játszottam két- és négylábú lényeket is…

MN: Négy lábon hogy ment?

RZS: A Netflix Love, Death & Robots című sorozatának egyik részét a Digic csinálta teljes egészében, a forgatókönyvtől az utómunkáig. Ebben vannak négylábú, fura mozgású lények, akik felzabálják az embereket, őket kell irtani második világháborús környezetben, és persze eljátszani. Csak egy fél napot forgattam, de négy lábon mozogni brutális. Nagyon nehéz fizikailag megoldani, hogy jól nézzen ki, és még fürge is legyél négy lábon.

A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.