rés a présen: Januárban nemzetközi cirkuszfesztivál volt a Fővárosi Nagycirkuszban. Milyen tapasztalatokat szerzett?
Fekete Péter: Akik húsz évvel ezelőtt kitalálták, hogy Európa közepén legyen egy cirkuszművészeti fesztivál, jól rakták le az alapokat. A Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált a világ első öt cirkuszművészeti seregszemléje között tartják számon. Több mint harminc cirkuszigazgató érkezik, közel száz cirkuszmenedzser és cirkuszi szakember látogat Budapestre ilyenkor, és ránk figyel a cirkuszvilág. Idén nyolc telt házas előadáson találkozhatott a közönség a világ legjobb produkcióival. A két héttel később megrendezett monte-carlói cirkuszfesztiválon már a hivatalos programban hivatkoztak a mi fesztiválunkra.
rap: Mi a cirkusz missziója ma?
FP: Hiszem, hogy a cirkusz több mint vidámpark, szórakoztatás. Olyan előadó-művészeti ág, amely az emberi teljesítőképesség határait feszegeti, s tele van szimbolikával, üzenettel. Egy művelődési színtér, ahol a legszélesebb társadalmi rétegek és korosztályok jutnak katarzishoz, egy hely, ahol a nézők egyenrangúan élhetik át az előadóművészek alkotásából fakadó csodát.
rap: Hogyan épül fel az utánpótlásképzés?
FP: Közép-Európában egyedülálló, központi finanszírozású artistaképző intézetünk van kiváló tanárokkal, komoly tradíciókkal. 8-10 éves korban kezdenek el edzeni a jó mozgású, egyensúlyozó képességű, hajlékony gyermekek. Délelőtt iskola, délután artistaedzés. 14 éves kor után a gimnázium mellett már szakosodnak a tanulók, kiderül, kiből lesz zsonglőr vagy légtornász etc. 18 éves korukban már kész műsorszámuk van, amellyel kipróbálhatják magukat a világban. Terveink között szerepel a képzés főiskolai szintre emelése, valamint új tagozatok indítása. Szeptembertől megkezdjük a háttérszakmák képzését is a Baross Imre Artistaképző Iskolában, egész Európában keresett színházi, cirkuszi, előadó-művészeti szakmákat fogunk oktatni érettségizett
fiataloknak.
rap: Mit gondol az újcirkuszról?
FP: A kortárs cirkusz a klasszikus cirkuszból hozza az alaptechnikákat, a zsánereket, de felfedezte, hogy a cirkuszművészet komoly társadalmi üzenetet is közvetíthet, akárcsak a színház. Szerintem: kölcsönkenyér visszajár. Miért ne tanulhatna a klasszikus cirkusz a kortárs tapasztalataiból? Be kell bizonyítanunk, hogy a cirkuszművészet társadalmi hasznossággal bíró, közfeladatokat ellátni tudó műfaj. Nyitnunk kell az oktatás felé, elemezni kell a cirkusz nevelési célú felhasználhatóságát. A kortárs cirkusz ezt rég megtette.
rap: Melyek most a legreménytelibb csapatok, műfajok?
FP: Ha végigmegyek este a próbatermünkön, tucatjával edzenek a fiatalok. Embert próbáló hivatás ez, s elég egy baleset vagy egy nem várt szerelem, és borul a csoport munkája. A Fővárosi Nagycirkusz Balance című műsorában láthattuk a Teibler-csoportot. Hónapokon keresztül csiszolták az ugródeszkaszámukat, majd az amerikai légtornászcsoport egyik fia kiszerette a csapatból a forgólányt. Most a többiek elölről kezdik a munkát. Szurkolok nekik!
rap: Milyen rendezvényekre érdemes elmennünk mostanában?
FP: Minden hónapban ingyenes kávézással egybekötött szakmai beszélgetésre hívjuk a szakma képviselőit, a cirkuszimádókat és azokat is, akiknek fenntartásai vannak a műfajjal kapcsolatban. Az ARTista Café estjein a Nagycirkuszban kényes témákat is átbeszélünk, miközben vers, novella, komolyzene és természetesen cirkuszi számok színesítik a programot. Az Atlantisz gyermekei címmel egy vízi cirkuszi gigashow-t mutattunk be március 12-én, és ez augusztus 28-ig látható. 15 méter magasra ívelő szökőkutat, több mint 100 vízsugárral működő technikát építettünk a Fővárosi Nagycirkusz porondjára. Kipróbáljuk, hogy akarunk-e, tudunk-e majd hasonlót beépíteni az új cirkuszunkba.
rap: Lesz újcirkusz is?
FP: Lesz, sőt egy Közép-európai Cirkuszművészeti Központot szeretnénk megvalósítani, klasszikus cirkusszal, kortárs cirkuszi térrel, az alternatív cirkuszművészet képviselőivel, múzeummal és tudományos kutatótárral.
