Még mindig brutálisan aktuális a téma – Jantner Emese táncos

  • rés a présen
  • 2014. április 20.

Színház

rés a présen: Mikor volt az első találkozásod a tánccal, és honnan érkeztél a Frenák Pál Társulathoz?

Jantner Emese: A nagymamám táncosnő volt, sokat utazott Európában, de aztán jött a világháború, ő pedig itthon maradt. Sokat mesélt nekem, és ő vitt el először balettelőadásra is, a Diótörőre az Operába. Természetesen attól a pillanattól kezdve balett-táncos akartam lenni. A tanulmányaimat a Balettintézetben kezdtem, majd a pécsi táncművészeti képzésen Uhrik Dóra tanítványaként végeztem. A pécsi színházban dolgoztam két évig, aztán jött Budapest, a KET, a Bozsik Yvette Társulat, majd sorsszerűen Pali (Frenák Pál koreográfus, táncművész, társulatvezető - a szerk.), ő épp akkor jött haza Franciaországból. A Trafóban néztem meg az Out of the Cage című darabját. Ilyen szépet még sosem láttam azelőtt, úgyhogy odamentem hozzá, és megkérdeztem, hogy bemehetnék-e egy tréningre. Így kezdődött a történetünk. 1999-ben a Tricks & Tracks volt az első darabunk, az első nagy élmény, amit aztán sok-sok további követett.

rap: Mit kaptál ettől a társulati munkától?

JE: Pali a mesterem, mindent tőle és nála tanultam, ő volt az első koreográfus életemben, aki tényleg belőlem dolgozott, aki valóban rám, a személyiségemre figyelt és figyel. Persze fontos a technika, az az organikus, testbarát mozgás-, légzés- és talajtechnika, amiből a jellegzetes "frenákos" mozgásnyelv építkezik, ezt el kell sajátítani, de nála nem elsősorban ez a fontos, hanem a táncos karaktere, jelenléte, nyitottsága, és ezt megtapasztalni újra és újra zseniális élmény.

rap: Milyen visszatérni az első sikerdarabhoz, és ennyi idő után elkészíteni a második részt?

JE: Most már élvezem és ismerem a munka minden fázisát, de emlékszem, hogy annak idején, a Tricks & Tracks létrehozásakor borzasztóan nehéz volt, hiszen addig senki nem dolgozott velünk így. Nem végrehajtottunk egy koreográfiát, hanem adnunk kellett valamit önmagunkból. Pont ettől lett olyan fontos és értékes ez a kreáció, és még mindig brutálisan aktuális a téma. Az alapgondolat nem változott. Közben új és más az egész csapat, más energiák mozognak. A próbafolyamat elején újranéztem a videót: sokkoló és furcsa volt magamat huszonévesen látni, hogy most mennyivel tisztábban, precízebben dolgozom a színpadon. Mindezek ellenére mégis azt éltem meg a Tricks & Tracks 2. próbafolyamat elején, hogy talán én vagyok az egyetlen, aki kissé elveszettnek érzi magát. A többieknek nincs saját élményük az első részről, valami új dolgot kezdhettek építeni. Nekem viszont folyamatosan ott volt a fejemben, a lelkemben, a testemben a régi koreográfia is párhuzamosan.

rap: Mikor lesz a bemutató, és hol láthatunk még táncolni?

JE: A bemutató március 20-án, 21-én és 22-én lesz a Trafóban, aztán ahogy a legtöbb darabunk, ez is európai turnéra indul a következő évadban, amit Franciaországban kezdünk, de ősszel visszatérünk vele Budapestre is. Engem még az InTimE-ban és a Hymenben láthat a közönség a repertoáron lévő előadások közül.

rap: Saját darabot is csináltál egy másik csapattal tavaly. Várható, hogy annak is lesz folytatása, és lesz saját társulatod?

JE: Igen, ez a PSIX projekt és a 11 című előadás a Szkénében, aminek tavaly volt a bemutatója. Igazi csapatmunka volt, kísérletezés, hat egyenrangú alkotó - köztük zenész, énekes, videoművész - közös munkája. Mindannyian először csináltunk ilyet. Ha ez a hat ember nem találkozik így össze, egyáltalán nem biztos, hogy önálló darabot készítek. Sosem vágytam arra, hogy ki legyen írva valahová, hogy "koreográfus: Jantner Emese". A Frenák Pál Társulat főállású táncosaként pontosan látom, hogy még egy ilyen elismert csapatnak is milyen nehéz fenntartania egy struktúrát.

rap: Meddig táncolhat egy táncosnő?

JE: 38 éves vagyok, tudom, hogy fizikálisan egy testet formában és tréningben lehet tartani. Idővel ez sokkal több odafigyelést igényel, jógázom, és kipróbálok más, új mozgásformákat is. Ám azt is gondolom, hogy művészileg egy táncos nem huszonévesen van a csúcson, inkább harmincon túl válik érett előadóvá, amikor a technikai tudás teljes birtokában van, de eleget tapasztalt ahhoz, hogy képes legyen a formát mélyebb jelentésekkel megtölteni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.