Színház

Hisztérikus magánszínház

Koltai Róbert Móricz naplóit mondja

  • Urfi Péter
  • 2012. december 13.

Színház

Koltai Róbert Móricz naplóit mondja egy belvárosi pincében, egy éve már, most ötvenedszer. A színház igazgatója, Lukáts Andor a jegypénztáros szerepében brillírozik, és ha ez nem lenne elég egyértelmű, kiragasztott papírlap igazít el: a függetlenek helyzetének rendezéséig a szakmai jegyek kiadása szünetel.
Nem volna baj, ha Koltai közönsége átszokna a színház "alternatív" előadásaira, hiszen értelemszerűen más nézőket vonz ez az ódivatú műfaj, ahol a színész ül, néha belenéz az előtte halmozódó papírokba, és hozza a karaktert. Egyszerűnek gondolnánk, pedig istenkísértő vállalkozás ez: egyedül a színpadon, minden segédeszköz nélkül. Márpedig Koltaira muszáj volt figyelni. Nem is a takarékosan mért erősebb gesztusok, hanem az arc finom elváltozásai és a szélsőséges hangulatingadozások egységes dikción belül tartott érzékeltetése miatt. A megcsalt feleséggel bonyolódó levelezésnél a hangfal adja a másikat: Molnár Piroska bejátszott felolvasása úgy vezet el az öngyilkosságig, hogy Jankát egyszerre látjuk kiszolgáltatottnak és uralkodni akaró tébolyultnak. Ahogy Móricz is szánandó tud lenni, minden hübrisze és önzősége ellenére, ahogy azt ismétli ösz-szeszorított fogakkal: "Büdös kurva, imádlak!" B. Török Fruzsina jó érzékkel rostálta az 1924-25-ös naplókat tartalmazó kötetet, és bár az önmagát rendező Koltainak néha már nincs mindenre új ötlete, a végére kiderül: kell ez a terjedelem, a bő másfél óra, hogy egészen feltáruljon Móricz hisztérikus magánszínháza.

Sanyi és Aranka Színház, december 7.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.