A színpadon több mint ötven fő lenne jelen a kórus tagjaként, ők éneklik a híres, az opera egyik leghíresebb részének tekinthető „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály” kezdetű kórusrészletet az I. felvonás fináléjában. Most nélkülük kerülhet sor az előadására szerdán este. A Narancs.hu úgy tudja, nem csak ez okoz gondot, hanem a keddi előadás díszleteinek eltüntetése: mivel a díszletépítők is sztrájkolnak, ezért nem bontották el a színpadi elemeket.
Elsőként lapunk számolt be arról, hogy Magyar Állami Operaház két szakszervezetnek tagjai március 19-től munkabeszüntetést hirdettek. Addig tartják, amíg az Opera vezetése meg nem állapodik velük az idei béremelésről és a kollektív szerződésről. „A munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseinket, a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni”, ezért sztrájkfelhívást adott ki a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete. A Magyar Állami Operaház munkavállalóit képviselő két szakszervezet kiszámítható, tisztességes, a munkavállalók méltóságát és egzisztenciális biztonságát garantáló, visszaélésszerű joggyakorlást nem tűrő viszonyokat akar elérni. Ezek alapfeltételét abban látják, hogy a kollektív szerződést, valamint a 2024-es évre szóló bérmegállapodást megkössék.
A sztrájkot a meghirdetett időpontban az operaházi dolgozók meg is kezdték kedden. A Népszava beszámolója szerint részleges sztrájkot tartottak az Operában, zenekar nélkül kezdődött a Don Giovanni. Az este hat órás előadás előtt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója megjelent az egyik emeleti páholyban és tudatta a közönséggel, hogy a zenekar több tagja alapjogával élve sztárjkolni fog, hozzájuk csatlakozik több támogató a társulatból. A közönség a bejelentést tapssal fogadta. Elkezdték Mozart operáját, de mivel a zenekar csak hétkor ült be játszani, ezért az énekeseket addig ketten zongorán, váltva kísérték negyvennyolc percen keresztül. Hétkor a zenekar tagjai közül többen sztrájk feliratú pólóban jelentek meg.
Ókovács ősszel támogatta a dolgozók igényét, a kulturális és innovációs minisztert is tájékoztatta a béremelés jogosságáról, az annak hiányában bekövetkező esetleges sztrájkról. Célként az ALDI és a LIDL élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat átlagbérszintjét jelölte meg a miniszterek írt segítségkérő levelében. „A kollégák azt kétségtelenül joggal vetik fel, hogy a legnagyobb aktivitást, nézőszámot, saját bevételt, előadást, produkciót felmutató, a legnagyobb nemzetközi beágyazottsággal bíró és a legnagyobb értékű ingatlanvagyont felelősen kezelő intézmény legalább a budapesti átlagkeresethez zárkózzon fel, foghassa be az ALDI és a LIDL bolti eladóinak bérét, és legalább a kulturális szférában kapja meg újra az őt, általa pedig az intézményt a közvélekedésben is megillető helyet.”
A főigazgató a külső körülmények ellenére is megalapozottnak tartotta a dolgozók 30 százalékos béremelési igényét. „Természetesen látjuk a világ, a kontinens, az Unió és hazánk helyzetét is, ám a megállapodásban vállaltak szerint újra előterjesztjük a kérést – és nem írhatjuk, hogy ne lenne alapja.” Elpanaszolta, ha sikerül az ALDI-LIDL szintjére hozni az átlagfizetést, egy 50 éves, a magyar muzsikusok krémjéhez tartozó zenekari művész bruttó 550 ezer forintot kereshetne.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár október 1-i válaszában felhívta a figyelmét, hogy az Opera gazdálkodásért vezetőként egymaga a felelős. A helyzet megoldását Ókovácsra bízta: „A kialakult helyzetet a létszámgazdálkodás és bérstruktúra eddigi felelőseként, a Magyar Állami Operaház első számú vezetőjének kell kezelnie, azzal együtt, hogy a jelenlegi helyzetben egy ilyen feladat valóban komoly kihívást jelent minden vezető számára.”
