Márciusban sztrájkba lépnek az Opera dolgozói

Belpol

A Magyar Állami Operaház két szakszervezetnek tagjai március 19-én kezdik a munkabeszüntetést. Addig tartják, amíg az Opera vezetése meg nem állapodik velük az idei béremelésről és a kollektív szerződésről.

„A munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseinket, a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni”, ezért sztrájkfelhívást adott ki a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete. A Magyar Állami Operaház munkavállalóit képviselő két szakszervezet kiszámítható, tisztességes, a munkavállalók méltóságát és egzisztenciális biztonságát garantáló, visszaélésszerű joggyakorlást nem tűrő viszonyokat akar elérni. Ezek alapfeltételét abban látják, hogy a kollektív szerződést, valamint a 2024-es évre szóló bérmegállapodást megkössék.

A sztrájkot határozatlan időre hirdették 2024. március 19-én 18 órától. Lezárását a kollektív szerződés megkötéséhez, a kollektív munkaügyi vitát lezáró megállapodás létrejöttéhez kötik.

Az operaházi dolgozók tavaly júniusban léptek fel először érdekeik érvényesítéséért, 30 százalékos béremelést, a kollektív szerződés megkötését és a társulati tagokkal való tisztességes bánásmódot kérve. Mint megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter egyik helyettes államtitkára írásba is adta, hogy a régi-új főigazgató, Ókovács Szilveszter által vezetett Opera folyamatosan törvényt sértett a munkavállalóival szemben. „A bíróságok eljárások folytán hozott végzéseiből látható, hogy a Magyar Állami Operaház mint munkáltató, folyamatosan megszegte a hatályos Munka torvénykönyvben meghatározott konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, azaz a törvény szabályait megszegve járt el a szakszervezettel, illetve az általa képviselt dolgozókkal szemben” – ismerte el Szentmártoni János helyettes államtitkár.

Azóta két átmeneti megállapodást kötöttek a felek, amelyek a munkabeszüntetést felfüggesztették, legutóbb november 30-án, de a két fő kérdésben, a béremelésben és a kollektív szerződésben nem született megállapodás.

Ókovács ősszel támogatta a dolgozók igényét, a kulturális és innovációs minisztert is tájékoztatta a béremelés jogosságáról, az annak hiányában bekövetkező esetleges sztrájkról. Célként az ALDI és a LIDL élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat átlagbérszintjét jelölte meg a miniszterek írt segítségkérő levelében. „A kollégák azt kétségtelenül joggal vetik fel, hogy a legnagyobb aktivitást, nézőszámot, saját bevételt, előadást, produkciót felmutató, a legnagyobb nemzetközi beágyazottsággal bíró és a legnagyobb értékű ingatlanvagyont felelősen kezelő intézmény legalább a budapesti átlagkeresethez zárkózzon fel, foghassa be az ALDI és a LIDL bolti eladóinak bérét, és legalább a kulturális szférában kapja meg újra az őt, általa pedig az intézményt a közvélekedésben is megillető helyet.”

A főigazgató a külső körülmények ellenére is megalapozottnak tartotta a dolgozók 30 százalékos béremelési igényét. „Természetesen látjuk a világ, a kontinens, az Unió és hazánk helyzetét is, ám a megállapodásban vállaltak szerint újra előterjesztjük a kérést – és nem írhatjuk, hogy ne lenne alapja.” Elpanaszolta,

ha sikerül az ALDI-LIDL szintjére hozni az átlagfizetést, egy 50 éves, a magyar muzsikusok krémjéhez tartozó zenekari művész bruttó 550 ezer forintot kereshetne.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár október 1-i válaszában felhívta a figyelmét, hogy az Opera gazdálkodásért vezetőként egymaga a felelős. A helyzet megoldását Ókovácsra bízta: „A kialakult helyzetet a létszámgazdálkodás és bérstruktúra eddigi felelőseként, a Magyar Állami Operaház első számú vezetőjének kell kezelnie, azzal együtt, hogy a jelenlegi helyzetben egy ilyen feladat valóban komoly kihívást jelent minden vezető számára.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.