Márciusban sztrájkba lépnek az Opera dolgozói

Belpol

A Magyar Állami Operaház két szakszervezetnek tagjai március 19-én kezdik a munkabeszüntetést. Addig tartják, amíg az Opera vezetése meg nem állapodik velük az idei béremelésről és a kollektív szerződésről.

„A munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseinket, a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni”, ezért sztrájkfelhívást adott ki a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete. A Magyar Állami Operaház munkavállalóit képviselő két szakszervezet kiszámítható, tisztességes, a munkavállalók méltóságát és egzisztenciális biztonságát garantáló, visszaélésszerű joggyakorlást nem tűrő viszonyokat akar elérni. Ezek alapfeltételét abban látják, hogy a kollektív szerződést, valamint a 2024-es évre szóló bérmegállapodást megkössék.

A sztrájkot határozatlan időre hirdették 2024. március 19-én 18 órától. Lezárását a kollektív szerződés megkötéséhez, a kollektív munkaügyi vitát lezáró megállapodás létrejöttéhez kötik.

Az operaházi dolgozók tavaly júniusban léptek fel először érdekeik érvényesítéséért, 30 százalékos béremelést, a kollektív szerződés megkötését és a társulati tagokkal való tisztességes bánásmódot kérve. Mint megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter egyik helyettes államtitkára írásba is adta, hogy a régi-új főigazgató, Ókovács Szilveszter által vezetett Opera folyamatosan törvényt sértett a munkavállalóival szemben. „A bíróságok eljárások folytán hozott végzéseiből látható, hogy a Magyar Állami Operaház mint munkáltató, folyamatosan megszegte a hatályos Munka torvénykönyvben meghatározott konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, azaz a törvény szabályait megszegve járt el a szakszervezettel, illetve az általa képviselt dolgozókkal szemben” – ismerte el Szentmártoni János helyettes államtitkár.

Azóta két átmeneti megállapodást kötöttek a felek, amelyek a munkabeszüntetést felfüggesztették, legutóbb november 30-án, de a két fő kérdésben, a béremelésben és a kollektív szerződésben nem született megállapodás.

Ókovács ősszel támogatta a dolgozók igényét, a kulturális és innovációs minisztert is tájékoztatta a béremelés jogosságáról, az annak hiányában bekövetkező esetleges sztrájkról. Célként az ALDI és a LIDL élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat átlagbérszintjét jelölte meg a miniszterek írt segítségkérő levelében. „A kollégák azt kétségtelenül joggal vetik fel, hogy a legnagyobb aktivitást, nézőszámot, saját bevételt, előadást, produkciót felmutató, a legnagyobb nemzetközi beágyazottsággal bíró és a legnagyobb értékű ingatlanvagyont felelősen kezelő intézmény legalább a budapesti átlagkeresethez zárkózzon fel, foghassa be az ALDI és a LIDL bolti eladóinak bérét, és legalább a kulturális szférában kapja meg újra az őt, általa pedig az intézményt a közvélekedésben is megillető helyet.”

A főigazgató a külső körülmények ellenére is megalapozottnak tartotta a dolgozók 30 százalékos béremelési igényét. „Természetesen látjuk a világ, a kontinens, az Unió és hazánk helyzetét is, ám a megállapodásban vállaltak szerint újra előterjesztjük a kérést – és nem írhatjuk, hogy ne lenne alapja.” Elpanaszolta,

ha sikerül az ALDI-LIDL szintjére hozni az átlagfizetést, egy 50 éves, a magyar muzsikusok krémjéhez tartozó zenekari művész bruttó 550 ezer forintot kereshetne.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár október 1-i válaszában felhívta a figyelmét, hogy az Opera gazdálkodásért vezetőként egymaga a felelős. A helyzet megoldását Ókovácsra bízta: „A kialakult helyzetet a létszámgazdálkodás és bérstruktúra eddigi felelőseként, a Magyar Állami Operaház első számú vezetőjének kell kezelnie, azzal együtt, hogy a jelenlegi helyzetben egy ilyen feladat valóban komoly kihívást jelent minden vezető számára.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.