Márciusban sztrájkba lépnek az Opera dolgozói

Belpol

A Magyar Állami Operaház két szakszervezetnek tagjai március 19-én kezdik a munkabeszüntetést. Addig tartják, amíg az Opera vezetése meg nem állapodik velük az idei béremelésről és a kollektív szerződésről.

„A munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseinket, a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni”, ezért sztrájkfelhívást adott ki a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete. A Magyar Állami Operaház munkavállalóit képviselő két szakszervezet kiszámítható, tisztességes, a munkavállalók méltóságát és egzisztenciális biztonságát garantáló, visszaélésszerű joggyakorlást nem tűrő viszonyokat akar elérni. Ezek alapfeltételét abban látják, hogy a kollektív szerződést, valamint a 2024-es évre szóló bérmegállapodást megkössék.

A sztrájkot határozatlan időre hirdették 2024. március 19-én 18 órától. Lezárását a kollektív szerződés megkötéséhez, a kollektív munkaügyi vitát lezáró megállapodás létrejöttéhez kötik.

Az operaházi dolgozók tavaly júniusban léptek fel először érdekeik érvényesítéséért, 30 százalékos béremelést, a kollektív szerződés megkötését és a társulati tagokkal való tisztességes bánásmódot kérve. Mint megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter egyik helyettes államtitkára írásba is adta, hogy a régi-új főigazgató, Ókovács Szilveszter által vezetett Opera folyamatosan törvényt sértett a munkavállalóival szemben. „A bíróságok eljárások folytán hozott végzéseiből látható, hogy a Magyar Állami Operaház mint munkáltató, folyamatosan megszegte a hatályos Munka torvénykönyvben meghatározott konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, azaz a törvény szabályait megszegve járt el a szakszervezettel, illetve az általa képviselt dolgozókkal szemben” – ismerte el Szentmártoni János helyettes államtitkár.

Azóta két átmeneti megállapodást kötöttek a felek, amelyek a munkabeszüntetést felfüggesztették, legutóbb november 30-án, de a két fő kérdésben, a béremelésben és a kollektív szerződésben nem született megállapodás.

Ókovács ősszel támogatta a dolgozók igényét, a kulturális és innovációs minisztert is tájékoztatta a béremelés jogosságáról, az annak hiányában bekövetkező esetleges sztrájkról. Célként az ALDI és a LIDL élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat átlagbérszintjét jelölte meg a miniszterek írt segítségkérő levelében. „A kollégák azt kétségtelenül joggal vetik fel, hogy a legnagyobb aktivitást, nézőszámot, saját bevételt, előadást, produkciót felmutató, a legnagyobb nemzetközi beágyazottsággal bíró és a legnagyobb értékű ingatlanvagyont felelősen kezelő intézmény legalább a budapesti átlagkeresethez zárkózzon fel, foghassa be az ALDI és a LIDL bolti eladóinak bérét, és legalább a kulturális szférában kapja meg újra az őt, általa pedig az intézményt a közvélekedésben is megillető helyet.”

A főigazgató a külső körülmények ellenére is megalapozottnak tartotta a dolgozók 30 százalékos béremelési igényét. „Természetesen látjuk a világ, a kontinens, az Unió és hazánk helyzetét is, ám a megállapodásban vállaltak szerint újra előterjesztjük a kérést – és nem írhatjuk, hogy ne lenne alapja.” Elpanaszolta,

ha sikerül az ALDI-LIDL szintjére hozni az átlagfizetést, egy 50 éves, a magyar muzsikusok krémjéhez tartozó zenekari művész bruttó 550 ezer forintot kereshetne.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár október 1-i válaszában felhívta a figyelmét, hogy az Opera gazdálkodásért vezetőként egymaga a felelős. A helyzet megoldását Ókovácsra bízta: „A kialakult helyzetet a létszámgazdálkodás és bérstruktúra eddigi felelőseként, a Magyar Állami Operaház első számú vezetőjének kell kezelnie, azzal együtt, hogy a jelenlegi helyzetben egy ilyen feladat valóban komoly kihívást jelent minden vezető számára.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.