„A kollégák azt kétségtelenül joggal vetik fel, hogy a legnagyobb aktivitást, nézőszámot, saját bevételt, előadást, produkciót felmutató, a legnagyobb nemzetközi beágyazottsággal bíró és a legnagyobb értékű ingatlanvagyont felelősen kezelő intézmény
legalább a budapesti átlagkeresethez zárkózzon fel, foghassa be az ALDI és a LIDL bolti eladóinak bérét,
és legalább a kulturális szférában kapja meg újra az őt, általa pedig az intézményt a közvélekedésben is megillető helyet.”
A kétségbeesettnek mutatkozó kérést Ókovács Szilveszter fogalmazta meg szeptember 15-i levelében. A kulturális és innovációs minisztert tájékoztatta a dolgozói béremelés jogosságáról, az annak hiányában bekövetkező esetleges sztrájkról. A Magyar Állami Operaház főigazgatója a külső körülmények ellenére is megalapozottnak tartotta a dolgozók 30 százalékos béremelési igényét. „Természetesen látjuk a világ, a kontinens, az Unió és hazánk helyzetét is, ám a megállapodásban vállaltak szerint újra előterjesztjük a kérést – és nem írhatjuk, hogy ne lenne alapja.” A főigazgató elpanaszolta, ha sikerül az ALDI-LIDL szintjére hozni az átlagfizetést, egy 50 éves, a magyar muzsikusok krémjéhez tartozó zenekari művész bruttó 550 ezer forintot kereshetne, amelyhez havonta nagyon változó módon bruttó 120-200 ezer forint extra csapódhat közreműködési díjként. Az énekkar tagjai ennél kevesebbet keresnek, a balettművészek kicsit többet, ám náluk a pálya csak fele olyan hosszú. Támogatva a béremelést azzal is érvelt, hogy nem az Operában a legmagasabbak a bérek, a toplista első öt helyén más állami intézmények, színházak, zenekarok állnak.
Az Opera vezetője nem lódított. A LIDL idén kétszer emelte a béreket: nyolc órában az áruházi dolgozók bruttó 452 és 587 ezer forint között, az áruházvezetők 993 ezer és 1 millió 217 000 forint között, a területei vezetők bruttó 970 ezer és 1 570 ezer forint között keresnek. Januártól az ALDI-hoz csatlakozó áruházi dolgozók kezdőbére bruttó 430 700 forintra, a kiemelt üzletekben bruttó 473 800 forintra emelkedett, az elérhető legmagasabb bruttó bér 596 700 forint lett. A biatorbágyi központi raktár logisztikai dolgozóinak kezdőfizetése bruttó 477 ezer forintra, a 6. évtől bruttó 553 700 ezer forintra nőtt.
Ókovács a fenntartót arról tájékoztatja, hogy az érdekképviseletek követelése 2023. január elsejével visszamenőleg 30 százalékos bérfejlesztés, „amely még mindig bő 3 milliárd forintos támogatásnövelést igényelne a Magyar Állami Operaház számára. Tisztelettel – és a szakszervezeti megállapodáshoz hűen – arra kérjük tehát Miniszter Urat, vizsgálja meg annak lehetőségét, van-e mód a Magyar Állami Operaház támogatási összegének növelésére ahhoz, hogy nagyobb mértékű fizetésemeléssel segíthessük dolgozóink pozícióinak javulását. Amennyiben erre nincs mód, októberben elképzelhető egy – 2011 óta harmadik – sztrájk, amelyet igyekezni fogunk a lehető legkevésbé érzékelhetővé tenni, más eszköz nincs a kezünkben.”
Az Operaházban készülő sztrájkról elsőként a Narancs.hu számolt be június végén, amikor kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (OFDSZ), illetve a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete. A szakszervezetek a keresetek nagy mértékű értékcsökkenése, a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott 24 százalékos infláció miatt 30 százalékos alapbérrendezést kértek az Opera főigazgatójától, továbbá az Opera vezetése által 2017-ben felmondott kollektív szerződés helyett új megkötését. A béremelésre idén január 1-től visszamenőleges hatállyal tartottak igényt. Augusztusban közbenső megállapodás keretében elfogadták, hogy a dolgozók 10 százalékos béremeléshez jussanak. Ókovács a megállapodásban vállalta, hogy az alapbérek további emelése fedezetéért közbenjár a kormánynál. Ezt meg is próbálta, a dolgozói béremelést felkarolva a módosított sztrájkhatáridő előtt két héttel kérte Csák Jánostól a 3 milliárd forint kormányzati kiegészítést.
A kulturális és innovációs minisztert nem győzték meg érvei: egy forint extra támogatást sem ígértek, a forrás előteremtését rá bízták, mint intézményvezetőre.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár október 1-i válaszában felhívta figyelmét, hogy az Opera gazdálkodásért vezetőként egymaga a felelős. „Egy adott költségvetési szerv közfeladatainak ellátása kapcsán annak meghatározása, hogy a közfeladat ellátása milyen humánerőforrás-ráfordítással, azon belül milyen juttatásokkal és milyen jogviszonyokban kerüljön ellátásra a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége, feladata és felelőssége eldönteni.” Mivel ebben a miniszternek nincs hatásköre, csak tudomásul veszi, kivel milyen szerződést köt. Az államtitkár az inflációs környezetet, az energiaválságot is okolva leszögezte, a közszférában dolgozók béremeléséhez szükséges költségvetési környezet nem biztosított. A helyzet megoldását az intézmény felelős vezetőjére, Ókovácsra bízta az államtitkár: „A kialakult helyzetet a létszámgazdálkodás és bérstruktúra eddigi felelőseként, a Magyar Állami Operaház első számú vezetőjének kell kezelnie, azzal együtt, hogy a jelenlegi helyzetben egy ilyen feladat valóban komoly kihívást jelent minden vezető számára.”
A sztrájk nem kezdődött el október elején, mert néhány nappal korábban a módosították a közbenső megállapodást, még egy hónap haladékot adtak a forrás előteremtésére. A december 1-re hirdetett sztrájk felhívását végül november 9-én adták ki.
Információink szerint a tárgyalások nem szakadtak meg, a múlt héten és ezen a héten is folytatódtak, folytatódnak.
Más megítélésben részesült a Művészetek Palotája vezetője, Káel Csaba, aki Ókovácsnál eredményesen lobbizott az elmúlt hónapokban, kérését nem utasította vissza a kormány. A 24.hu számolt be arról egy hete, hogy a kabinet felhívta a pénzügyminisztert, gondoskodjon legfeljebb 1 milliárd 128 millió forint többletforrás biztosításáról a Művészetek Palotájának működtetésére.
