Színház

„A saját hazugságomról beszélek”

A független színház különös figurájából a magyar színháztörténet megkerülhetetlen alkotója lett. Előadásaira több hónapos előjegyzéssel lehet jegyet kapni, első igazi kőszínházi rendezését A bajnok címmel mutatták be a Katonában. Máris zajos a siker, miközben a kormánypárti sajtó a színház igazgatóját fenyegeti. Az alpári támadásokra a rendező nem kívánt reagálni, de így is volt mit kérdezni tőle.
  • Artner Szilvia
  • 2016. április 30.

Méltóságos uram komédiása

Régen botrányosnak mondtuk volna, ma már szokásosnak: a dunaújvárosi színház élére a 9 tagú szakmai bizottság egyöntetű javaslata ellenére végül a polgármester jelöltje, Őze Áron került.

„Nem akartunk bábuk lenni”

Székely Gábor és Bodó Viktor osztályá­ban végzett, megszűnéséig dolgozott a Szputnyikkal, jelenleg a Vígszínház társulati tagja, de épp a Katonában rendez. Most lesz 30 éves. Munka közben közösségi színházcsinálásban gondolkodik, egy fröccs mellett pedig azon, hogyan lehetne változást elérni a színházi életben.

Szívét nem

Akit elnyomnak, veszélyessé válhat. Az elnyomott, folyton lezsidózott zsidó, Shylock is olyan üzletet köt Shakespeare-nél, amikor végre ő kerül hatalmi helyzetbe, hogy fenyegetővé válik. A hatalmi játszma végtelen, A velencei kalmár pedig bonyolult mű, akár a shake­s­peare-i „problémás darabok” közé is sorolható; nincs megoldása, ördögi kör, az igazságtevés pedig lehetetlen, vagyis csak kegyetlen törvények árán lehetséges.
  • Tompa Andrea
  • 2016. április 24.

Porrá tört

„A zsarolás tárgya tehát az lett, hogy homoszexuális vagyok” – mondta a beszervezéséről egy interjúban Tar Sándor (lásd: „Ebből nem lehet kijönni”, Magyar Narancs, 2002. január 24.), aki egykor Hajdú néven jelentett írótársairól.
  • Tompa Andrea
  • 2016. április 10.

Ringyóm-bingyom

„Szín: kellemesen berendezett családi pokol. Jobbra bejárat Norvégia felől, balra kijárat Amerika felé. […] Ízléses puskaporos hordó a szoba közepén, csipketerítővel letakarva.”

Lebeszélt móka

Legalább három témája/címe volt a darabnak, amíg a végső – végső? – kialakult: először mint román–magyar focimérkőzés került szóba, majd „belekeveredett” egy klasszikus mű, az Amphitryon (ennek most nyomát sem lelem), aztán hirdették Ustawka címen is, végül bemutatták Dongóként (ez a cím kicsit fityeg rajta, az egyik szereplő neve).
  • Tompa Andrea
  • 2016. április 3.